Kreativitás a biztonság és az öröm szolgálatában

Ahelyett, hogy a babérjain ülne, a Hyundai folyamatosan új megoldásokon dolgozik, amelyekkel magasabb szintre emelheti járműveinek jellemzőit – vagy akár soha nem látott lehetőségeket teremthetnek.

A belső égésű motorral szerelt autóknál megszoktuk, hogy az erőforrás karaktere többé-kevésbé kötött: vagy takarékos, vagy sportos, a kettő együtt a legritkább esetben megy. A villanymotoroknál sokkal nagyobb (még ha nem is végtelen) a tervezők mozgástere, ám itt is van valami, ami behatárolja a lehetőségeket: az akkumulátor. Ha jó a hatásfoka, nagy eséllyel nem lesz képes robbanékony teljesítménykifejtésre; ha gázadásra lavinaként indul meg az erő, akkor részterhelésen is nagy lesz az energiafelhasználás. Nem kaphatunk meg egyszerre mindent.

A probléma jól láthatóan foglalkoztatta a Hyundai mérnökeit, mert szabadalmaztattak egy különleges megoldást: egy villanyautót, amelyben két hajtóakkumulátor van. Az egyik nagy kapacitású, jó hatásfokú – a menetidő 99 százalékában ez hajtja a villanyautót. A másik kisebb, de hatalmas pillanatnyi teljesítményleadásra képes: a feltételek teljesülése esetén rövid időre ez venné át a motor(ok) hajtását, és a szokásosnál dinamikusabban mozgatná az autót.

A Hyundai gyakorlatilag feltalálta a kéjgáz-befecskendezés digitális változatát: elég egy gombnyomás (vagy a vezérlő számítógép döntése), és a visszafogott, takarékos autó néhány másodpercre zabolátlan vadállattá változik, hogy aztán az élet visszatérjen a rendes kerékvágásba, és takarékosan közlekedhessünk tovább. Elképzelhető, mire lenne képes egy ilyen kettős akkuval szerelt, jövőbeli Ioniq N sportmodell – reméljük, mindez nem sokáig marad feltételes módban.

…és képernyő az egész szélvédő. A beszállítóipari szaksajtó (bizony, ilyen is van) már tavaly tavasszal elkezdett cikkezni arról, hogy a Hyundai autóipari főrendszerek fejlesztésével foglalkozó leányvállalata, a Mobis valami nagyon különlegesen dolgozik a német Zeiss optikai szakértővel együttműködésben. Ennek a rendszernek aztán idén februárban mutatták be a prototípusát, a világ pedig csak nézett, mint a moziban – mint mondjuk egy IMAX-moziban.

A találmány a holografikus szélvédőkijelző (HWD) nevet kapta, és megvalósításában a fent említett partnerek mellett a fóliaspecialista Tesa és az autóipari ablaküvegeket gyártó Sekurit is közreműködött.

A szélvédőre egy különleges holografikus optikai elemet (HOE-fóliát) laminálnak, amely úgy engedi át a fényt, mint a színezetlen üvegek, miközben kijelzőként használva 10 000 nit fényerővel képes megjeleníteni az információt – összehasonlításként, a modern okostelefonoknál és közterületi reklámmonitoroknál az 1000 nit (azaz a fenti érték egytizede) már tökéletes leolvashatóságot biztosít közvetlen napsütésben is.

Bónuszként a megoldás szűk betekintési szöget enged, ami az autóiparban kulcsfontosságú: a vezető így nem látja az utas előtt megjelenő információkat – videojátékot, filmet vagy internetes böngészést.

Az előnyök nyilvánvalóak: ha nincs szükség hagyományos kijelzőkre, azzal újragondolható az autók helykihasználása, tágasabbá és ergonomikusabbá tehetők a járművek. Az ötletet teljes mértékben életképesnek gondolja a Hyundai, és a tervek szerint 2029-től sorozatgyártásban kínálja majd.

Az új generációs Hyundai-járműveket kulcs helyett okostelefonnal nyithatjuk és indíthatjuk be – ez nem varázslat, hanem az ultraszéles sávú (UWB) adatátviteli szabvány ötletes, praktikus alkalmazása. A Hyundai szerint azonban a technológiában sokkal több lehetőség rejlik, mint hogy egyszerű kényelmi funkcióként könyveljük el. Ezért létrehozták azt a Vision Pulse elnevezésű, kísérleti biztonsági rendszert, amely valós időben jeleníti meg a jármű körüli akadályok elhelyezkedését, illetve mozgását.

Az UWB gigahertzes frekvenciatartományban üzemel, ezért könnyen áthatol az akadályokon, nem szóródik, és a jel forrása akár 100 méteres távolságból is 10 centiméteres pontossággal meghatározható, méghozzá időjárástól vagy fényviszonyoktól (eső, havazás, éjszaka) függetlenül. Ilyen távolságból a jel legfeljebb 5 ezredmásodperces késéssel fogadható – ez kimeríti a fent említett valós idejűség követelményét.

Az okostelefonok már ma is rendelkeznek UWB-technológiával, a modern autók úgyszintén. Az emberek és a gépjárművek ezzel máris észlelhetők, a feladat már csak az, hogy a közlekedés többi résztvevőjét – elsősorban az infrastruktúrát – is ellássák UWB-adókkal. A Hyundai arra is gondolt, hogy a telefonnal még nem rendelkező gyerekek számára is vonzóvá tegye az UWB-adó viselését, ezért a hátizsákra csíptethető állatfigurákba építené be azokat.

A Hyundai most azon dolgozik, hogy a rendszer nagy sebességgel mozgó jelforrásokat is megbízhatóan tudjon azonosítani. Ami a távlati fejlesztési lehetőségeket illeti, azok gyakorlatilag korlátlanok: a raktári targoncabalesetek elkerülésétől kezdve a földrengések eltemetett áldozatainak a felkutatásáig számtalan olyan terület létezik, ahol az UWB-technológia új távlatokat nyithat, a Hyundai pedig abban reménykedik, hogy a megoldás autóipari bevezetése felgyorsíthatja a viselhető vagy beépített jeladók általánossá válását.