Az angol Software-Defined Vehicle (SDV) kifejezést szó szerint szoftver által meghatározott járműnek kellene fordítani, de a köznyelvben a könnyebben értelmezhető (és kimondható) szoftveralapú jármű kifejezés terjedt el – már amennyire elterjedt. Az elmúlt években ugyan egyre gyakrabban esik szó erről a technológiai fogalomról, ám a pontos jelentését már nehezebb megragadni – nem csoda, hiszen maga az elképzelés is vadonatúj. A szoftveralapú jármű lényege, hogy képességeit nem a mechanikus komponensek geometriája, konfigurációja vagy beállítása határozza meg, mint az autóknál évtizedeken keresztül mindig, hanem azok a szoftverek, amelyek minden főrendszert vezérelnek. Ezek a jármű legyártását követően is frissíthetők, módosíthatók, lecserélhetők.
Az Ioniq 3 hagyományos autós mércével is nagy jelentőségű modell a Hyundai palettáján, igazi mérföldkővé azonban fedélzeti infotainment-rendszere teszi, amely átvezeti a gyártót és vele együtt bennünket is a szoftveralapú járművek korszakába.
A szoftveralapú jármű tehát ugyanúgy tökéletesíthető, ahogy egy modern okostelefon vagy egy számítógép újabb és újabb szoftververziók telepítésével éveken hosszú keresztül naprakészen tartható. A szakértők szerint persze nem a fogalom értelmezése, és nem is az ehhez szükséges hardveres és szoftveres eszközök kifejlesztése jelenti a nagy kihívást. Sokkal inkább az a feladat, hogy az autóipar képes legyen élni az ebben rejlő lehetőségekkel, kialakítsa azt az ökoszisztémát, amely alkalmas a folyamatos megújulásra, és az új körülményekhez igazítsa teljes üzletmenetét.
Ennek az átállásnak az első kézzelfogható fázisát testesíti meg az a Pleos Connect infotainment-rendszer, amelyet az Ioniq 3 hoz el Európába. A technológia jelentőségét jól jelzi, hogy Koreában az ötméteres Grandeur limuzin az első Hyundai, amely megkapja azt. Sőt, az autógyártó prémiummárkája, a Genesis is csak most vezeti be a rendszert, méghozzá zászlóshajóján, a GV90 luxusterepjárón, ahol egy önmagában is világújdonságnak számító, a műszerfalból motorosan kiemelkedő, 24,6 colos óriásmonitort társít hozzá.
Mi is az a Pleos Connect? Egy Android Automotive operációs rendszeren alapuló, maximálisan testre és helyzetre szabható infotainment-környezet, amely minden korábbi hasonló rendszernél nagyobb szabadságot biztosít a felhasználóknak és a fejlesztőknek egyaránt. A kezelőfelület egyrészt egy rugalmasan felosztható kijelzőfelületű érintőképernyő, másrészt a Hyundai saját fejlesztésű MI-ügynöke, a Gleo AI által kezelt hangfelismerő rendszer, amelyeken keresztül – és itt kezd igazán izgalmassá válni a történet – a felhasználó a jármű minden alrendszeréhez hozzáférhet. Ez nem nagy dolog, gondolhatjuk, hiszen manapság nem számít különlegesnek szóbeli utasítással felhúzni az ablakokat, melegebbre venni a fűtést, vagy betáplálni egy új úti célt a navigációs rendszerbe.
Persze a nagy nyelvi modellen alapuló Gleo AI tudása kiemelkedő: a technológia képes értelmezni az összetett kéréseket, megjegyzi a szövegösszefüggéseket, és azt is „tudja”, hogy melyik utastól kapott utasítást, kinek a kívánságát kell végrehajtania. De ezzel sem értünk még a végére, hiszen a Pleos Connect egy jóval nagyobb, mögöttes operációs rendszer, a jármű egészét vezérlő Pleos egyik karja csupán.
Egy olyan, összetett rendszerről van szó, amely akár olyan külső funkciókkal is képes szervesen összekapcsolni, mint a flottakezelő, mobilitási és logisztikai optimalizációs rendszerek. Így már érthető a név, amely a görög pleo (több) és az OS (operációs rendszer) szavak összevonásából született. A dedikált hardvert is magában foglaló rendszer egy sor intelligens mobilitási funkciót képes támogatni, az önvezetéstől a valós idejű adatelemzésen át a hálózatba kapcsolt járműrendszerek felügyeletéig.
Ehhez a szerteágazó digitális technológiához biztosít hozzáférést a felhasználó számára a Pleos Connect, amely tehát elméletileg a jármű bármely komponensét képes kezelni – azért elméletileg, mert felhasználói szinten semmi szükség nincs erre. A kényelmi, biztonsági, menetdinamikai és felügyeleti rendszerek közvetlen és összehangolt vezérlése ugyanakkor szó szerint új korszakot nyit a felhasználói élmények terén. A Hyundai-csoport komoly reményeket fűz saját fejlesztésű technológiájához: bár a Pleos csak idén debütál, 2030-ra több mint 20 millió járműben fog működni a rendszer, olyan világméretű ökoszisztémát hozva létre, ahol minden szereplő informálja és támogatja egymást, a tapasztaltok közvetlenül felhasználhatók a technológia tökéletesítésére.
Mondani sem kell talán, hogy a felhasználó nemcsak járművéhez, hanem ehhez az egész ökoszisztémához csatlakozik, azaz amikor lecseréli autóját, vagy átmenetileg egy másik járműbe ül be, elő tudja hívni korábbi beállításait és a mesterséges intelligenciával folytatott kommunikációs előtörténetét – magyarul vadonatúj autója régi ismerősként fogja őt köszönteni, és ő is úgy érezheti majd, hogy hazaérkezett.
