Két pont között a legvidámabb út a zötyögős

Hogy néz ki a szabadság? – tette fel magának a költői kérdést a Hyundai formatervezési igazgatója és csapata. A választ reményeik szerint a Crater tanulmányautó adja meg.

Valóban, van valami a Craterben, ami annak ellenére emlékeztet az új generációs Hyundai Nexo hidrogén üzemanyagcellás szabadidőjárműre, hogy két teljesen eltérő karakterű autóról van szó, és az első fénykarakteren kívül más konkrét hasonlóságot nehéz is azonosítani. Ami mégis összeköti őket, az “az acél művészete” formai filozófia, amely a meghajlított fémlemezek természetes ívét, szögeit és éleit tekinti irányító elvnek.

Ugyanez a dizájnszemlélet hozta létre a Concept Three tanulmányt, jól példázva, hogy igenis lehetséges egységes arculatot teremteni anélkül, hogy egymásra szolgai módon hasonlító, klónozott típusokat gyártanánk különböző méretben. Ez egyben azt is megmagyarázza, miért lehet – sőt: kell – Európában egy észak-amerikai koncepciójárművel foglalkozni: egy olyan globális márka esetében ugyanis, mint a Hyundai, nem léteznek hermetikusan elszigetelt megoldások, az igazán erős ötletek világszerte megjelennek az autókon.

Hogy a Crater esetében mi lesz az, amivel akár Európában is találkozhatunk a későbbiekben, ma még nem tudni. Jó eséllyel a látványos tanulmányban kevesebb hangsúlyt kapó részletekről lesz szó: ilyen a szélvédő alsó szélén végigfutó head-up kijelző, vagy a vastag kerékíveket és az oldalfalat védelmező, látványosan strapabíró anyagból készített burkolat. Az előbbi minden bizonnyal összefüggésben áll azokkal a kutatásokkal, amelyeket az elmúlt években, külső szakértők bevonásával folytatott a Hyundai.

Egy évvel ezelőtt mutatták be például a német Zeiss optikai művekkel közösen kifejlesztett különleges projektorrendszert, amely egy speciális fóliára vetít ki a LED-kijelzőkkel azonos minőségű és fényerejű képet. A technológia sorozatgyártását egyébként 2027 környékére valószínűsítették akkor, így ha megvalósulna a Crater, akár meg is kaphatná az új generációs head-up displayt.

Ami a védőelemeket illeti, stíluselemnek sem utolsók, erős azonban a gyanú, hogy ennél többről van szó. A Hyundai formanyelvével összecsengő, pixeles kidolgozás alighanem csak a tanulmányautónak szól, sorozatgyártásban inkább tudnánk ezeket anyagában (méghozzá újrahasznosításból származó anyagában) színezett, csekély szénlábnyommal gyártható, az apró sérüléseket nyom nélkül elviselő idomként elképzelni: ez legalább úgy harmonizálna a Hyundai szellemiségével, mint a pixeldizájn, és annál is többet tenne a természet óvásáért.

Persze a Hyundai Crater nem racionális járműnek készült, épp ellenkezőleg: az utascellát körbevevő, látványosan kialakított bukókeret, a négypontos biztonsági övek, a nagy méretű, egyértelműen jelölt, mechanikus tárcsákat alkalmazó kezelőfelület és persze a bütykös abroncsokban végződő, emelt futómű adrenalinban gazdag élményautózás sejtet. A magas szintű terephasználat záloga az első és hátsó zárható differenciálmű, valamint az emelkedők és lejtők leküzdésére szolgáló fékvezérlő elektronika.

Ugyanezt az off-road kompatibilitást támogatják a masszív tetőcsomagtartó peremére szerelt kiegészítő (természetesen pixelezett) reflektorok, vagy az ezek mellől a motorházfedél középvonalánál kialakított konzolokig futó drótok, amelyek szerepe, hogy távol tartsák a belógó faágakat a susnyásban haladó autó szélvédőjétől. És persze ott vannak a leszerelhető és zseblámpaként használható külső tükrök, vagy a sörnyitóként is hasznosítható bal első vonószem – ha a világ végére indulnánk vadkempingezni, nehezen tudnánk ennél alkalmasabb autót elképzelni.

Az utastér néhány elemét már említettük, folytassuk a sort! Visszatérő motívum a henger: a műszerfal tömbje egy áttört, belülről megvilágított tömb, amelyet mintha széles hevederek rögzítenének. Szintén szíjak tartják a középső könyöklőt, ami ugyancsak hengeres (ovális) kialakítású, és valójában egy hatalmas, kiemelhető bluetooth-os bulihangszóró. Erre az elnyújtott ovális formára rímel a kagylóülések háttámlájának a keresztmetszete, míg a fejtámlák üreges hengerek.

Egy ilyen beszámolót kétféleképpen lehet lezárni: vagy a modell jövőjére vonatkozó, optimista jóslattal, vagy valami frappáns jópofasággal. Mivel a jóslatokat már a cikk elején ellőttük, marad az utóbbi: az autó tucatnyi pontján (így a hevederek csatjában is) feltűnő Crater Man, azaz kráterember: egy avatár, amelynek egyetlen szerepe, hogy még játékosabbá tegye az autó hangulatát. Ha ismerős a koncepció, megint csak nem téved a kedves olvasó: ugyanígy bukkant fel Mr. Pix, avagy Pixel úr a Concept Three különböző pontjain.

A négyzetes kijelzők, a hengeres fejtámaszok, a kormánykerék lyuggatott fémlemezből kialakított középrésze mind-mind olyan apró részletek, amelyek összekötik a két autót – a jövő majd igazolja, hogy ezek véletlenszerű egybeesések voltak, vagy a globális Hyundai-arculat átfogó megújulásának vagyunk éppen szemtanúi.