50 ezer euró alatt nem kapni kiválóbb autót az Opel Grandlandnál – hatalmas felelősség ilyet állítani, hiszen ebben a tartományban gyakorlatilag korlátlanul válogathat a piacról az, aki racionális alapon keres járművet. A belépőszintű prémiummodellektől kezdve a középkategóriás szabadidőjárművekig, a nagyteljesítményű villanyautóktól a sportos ferdehátúakig, a családi mindenesektől a robusztus munkaeszközökig sok minden belefér ebbe a nagyjából 20 millió forint alatti ársávba. Ami innen kilóg, az már a luxus kategóriájába sorolható – akár helykínálata, akár teljesítménye vagy csak presztízse okán. Ennyi erővel tehát akár azt is mondhattuk volna: józan fejjel gondolkozva nem találunk ma jobb autót az Opel Grandlandnál. De ki venné a bátorságot magának, hogy ezt így kijelentse?
Európa egyik legrangosabb szakmai elismerésében részesült a vadonatúj Opel Grandland. A német Arany Kormánykerék díj fél évszázados történetében ez a huszonegyedik Opel, amely a végső eredményhirdetésnél a dobogó csúcsára állhatott.
Nos, Európa egyik legrangosabb autós szakmai kitüntetésének a zsűrije: a német Bild-lapcsalád gondozásában 1976 óta megszervezett Arany Kormánykerék (Das Goldene Lenkrad) díj november elején megtartott átadóünnepségén az Opel típusát szólították a pódiumra.
„Az Opel Grandland karakteres formavilágával és modern vezetői környezetével gyakorolt ránk meggyőző benyomást” – indokolta a zsűri döntését Robin Hornig, az Auto BILD főszerkesztője. „A modell pontosan szemlélteti, milyen fontos manapság, hogy egy autógyártó meghagyja ügyfeleinek a választás szabadságát. Hibrid, plug-in hibrid, tisztán elektromos: ebből a kínálatból bárki megtalálja a számára ideális hajtásláncváltozatot.”
„Az Opel Grandland karakteres formavilágával és modern vezetői környezetével gyakorolt ránk meggyőző benyomást” – indokolta a zsűri döntését Robin Hornig, az Auto BILD főszerkesztője. „A modell pontosan szemlélteti, milyen fontos manapság, hogy egy autógyártó meghagyja ügyfeleinek a választás szabadságát. Hibrid, plug-in hibrid, tisztán elektromos: ebből a kínálatból bárki megtalálja a számára ideális hajtásláncváltozatot.”
A részben vagy teljesen villamosított erőforrások mellett egy sor forradalmi jellemzője is hozzásegítette ehhez az elismeréshez az Opel új csúcsmodelljét. Formai szempontból elsőként kapott megvilágított márkajelzést – elöl a villámot formázó embléma, hátul az Opel név látható éjjel-nappal. Az utastérben két szélesvásznú képernyő, valamint az opciós head-up kijelző gondoskodik a vezető tájékoztatásáról, illetve a fedélzeti rendszerek vezérléséről.
Ez manapság magától értetődőnek számít az autóiparban, az Opel tervezői azonban arra is gondoltak, hogy időnként a kevesebb több. Ezért a vezető egyetlen mozdulattal minimalista üzemmódba kapcsolhatja a kijelzőfelületet, amely ilyenkor csak a legszükségesebb tudnivalókkal látja őt el. Ez is fontos eleme annak az átfogó emberközpontú szemléletnek, amelynek égisze alatt az Opel Grandland többek között orvosilag elismert, gerincbarát ülésekkel, valamint vakításmentes, mégis tökéletes látási viszonyokat teremtő Intelli-Lux HD fényszórókkal gondoskodik arról, hogy vezetője és utasai akár egy hosszabb út után is felfrissülten szálljanak ki az autóból.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a vadonatúj műszaki alapokra épülő Grandlandra pályafutásra során számos további elismerés vár, az Arany Kormánykerék azonban speciális szabályrendszere miatt különös jelentőséggel bír ezek sorában. Az olvasók ajánlásai alapján leszűkített mezőnyből egy hírességekből, autóversenyzőkből, autóipari szakemberekből és persze tapasztalt autós újságírókból álló zsűri dönt a végső győztesről; az eredmények tehát nyugodtan tekinthetők az egész társadalom véleményének. Az sem véletlen, hogy a Grandlandot megelőzően már az Opel húsz típusa nyerte el az Arany Kormánykerék díjat. A városi modellek osztályában a legelső (1982) és a legutóbbi (2020) Opel Corsa részesült a kitüntetésben. A Corsa A korszakalkotóan kedvező légellenállásával és GSi sportvariánsával hívta fel magára a zsűri figyelmét, míg a jelenleg is forgalmazott, ötödik generáció az elektromobilitás korába vezette át a márka kisautóját.
Szintén a B szegmensbe sorolható az Opel Meriva (2010), amely hátrafelé nyíló oldalajtókkal és forradalmi módon variálható ülésekkel várta hátsó utasait; míg a Mokka-e (2021) a Corsa valamivel tágasabb alternatívájaként színesítette a belépő méretosztály kínálatát. És persze ne feledkezzünk meg az Ampera-e (2017) győzelméről: a kategóriában azóta sem szokásos plug-in hibrid hajtáslánc rendkívüli képességekkel ruházta fel a városi modellt.
Az Opel alsó középkategóriás modelljei visszatérő győztesként kísérték végig az Arany Kormánykerék díj történetét. A márka első fronthajtású kompakt típusa, a Kadett D 1979-ben, majd utódja, az Európai Év Autójának is megválasztott, különösen áramvonalas Kadett E (1984) egyaránt elnyerte a kitüntetést. Az utódmodell Astra utolsó három generációja (2009, 2015, 2022) kivétel nélkül a méretosztály legjobbjának bizonyult, köszönhetően annak, hogy mindhárom korszakalkotó formai és technológiai megoldásokkal színesítette a piacot. Az Opel 2022-es győzelme nemcsak ebből a szempontból volt jelentős, hanem azért is, mert ekkor sorban harmadik évben hozta el az arany kormánykereket a márka.
A közép- és felső középkategóriában négy, illetve három elsőség jutott az Opel típusainak. Az Ascona (1981) elsőkerék-hajtásával, a Calibra (1990) világrekorder légellenállásával hódította meg a zsűrit. A Vectra kétszer (1995, 2002) nyert. 1978 és 1994 között az összes nagy Opel győzni tudott: a Senator A (a díj történetének első Opel-nyerteseként), a Senator B (1987) és az Omega B meggyőzően igazolták, hogy nem csak a prémiummárkák tudnak kiemelkedően jó nagyautót gyártani. Végül, de nem utolsósorban ott az Opel Zafira: egy teljességgel forradalmi konstrukció, amelynek különösen jól variálható ülésrendszere három egymást követő generáción (1999, 2005, 2012) át nem szűnt meg lenyűgözni az autóipart töviről hegyire ismerő szakembereket.
