Ezeknek az Opeleknek nem kell aszfaltút

Ezeknek az Opeleknek nem kell aszfaltút

hirdetés
A modern szabadidőjárművek egyre inkább eltávolodnak evolúciós elődeiktől, a terepjáróktól. Az Opel viszont a közelmúltban több olyan fejlesztést is bemutatott, amelyek visszaterelik természetes közegükbe a crossovereket.
Amikor az Opel 1991-ben bemutatta a Fronterát, az a maga korában egy előremutató konstrukciónak számított. Természetesen létravázra épült, de független első kerékfelfüggesztést és divatos dizájnt kapott, így potenciális ügyfelek jóval szélesebb körét tudta megszólítani, mint a hagyományos, szögletes, merev tengelyes terepjárók, ugyanakkor terhelhetőségében és terepalkalmasságában felvette azokkal a versenyt.

Ma, közel harmincöt évvel később egészen más szabályok érvényesek ebben a műfajban. A terepalkalmasságra csak az emelt hasmagasság és a robusztus karosszéria emlékeztet, és a vásárlók többsége nem is vágyik ennél többre. A Frontera és társai mára kényelmes, sokoldalú járművekké váltak, amelyek méretüktől függően optimális városi vagy utazóautóként szolgálják ki a családokat.
A magas üléshelyzet kényelmes be- és kiszállást, valamint magabiztos körültekintést nyújt, a nagyobb hasmagasság tökéletes fegyver a kátyúkkal és járdaszegéllyel vívott mindennapi küzdelmekben. Az Opel azonban génjeiben hordozza a vágyat nemcsak arra, hogy többet, teljesebbet nyújtson ügyfeleinek, de az őszinte, hiteles értékrend képviseletére is. Márpedig ha egy autó úgy néz ki, mint egy terepjáró, viselkedjen is úgy, mint egy terepjáró – legalábbis ha az ügyfél úgy szeretné.
Ezért született meg az Opel Frontera Gravel, amely nevében hordozza a küldetését: nem kőkemény terepekre találták ki, hanem földutakra. Ideális kirándulós jármű, amivel behajthatunk a fűvel benőtt ösvényen a templomromhoz, amivel megközelíthetjük a felázott talajú kempinget, és amivel bátran elmehetünk vízért a közeli patakhoz – mindezt természetesen csak akkor, ha a helyi szabályok megengedik.
Márpedig mivel a Frontera Gravel tisztán elektromos, azaz helyi károsanyag-kibocsátás nélkül vezethető, a környezet szennyezése nélkül, teljes csendben gurulhatunk erdőn-bokron át. A villanymotor tekintélyes kezdeti nyomatéka is segít a tereptárgyak leküzdésében, és hogy a tapadás ne legyen gyenge láncszem, különleges, terepen és aszfalton egyaránt használható abroncsokat kapott, amelyeket túlméretes Borbet keréktárcsákra szereltek.
A vízszintes felületek (motorházfedél és tetőlemez) matt fekete színe jól harmonizál a többi lemez homokszínű fóliázásával és az autó kiemelkedő pontjainak (lökhárítók, külső tükrök) valamint fontos stíluselemeinek a feltűnő narancssárga kivitelével. Az utastérben a narancs/fekete párosítás köszön vissza. Elöl csörlőt és vonószemeket, a C oszlop mögött külső tárolódobozt, illetve mentődeszkát, a tetőn csomagtartókeretet találunk. Utóbbira, valamint a motorházfedélre kiegészítő fényszórókat erősítettek.

Az Opel Frontera Gravel csupán egy funkcionális tanulmány, inspiráció ahhoz, hogy az ügyfelek hogyan készíthetik fel autójukat némi kalandozásra. Megvásárolható viszont az a kempingkiegészítő, amelyet szintén a Fronterához kínál tartozékként az Opel. Az elmúlt években egyre népszerűbbé válik a tetősátor, azaz az autók tetején rögzített, a célhoz érve percek alatt kinyitható alvófülke, amely a hagyományos sátrak összes kényelmetlenségétől megszabadítja az utast, az egyenetlen talajtól kezdve a behordott sáron át az aljnövényzetből bemászó bogarakig.

A Thule Foothill minőségi termék, amely speciális kialakításával menet közben minimális mértékben növeli az Opel Frontera homlokfelületét, így a fogyasztásra sincs nagy hatással. A Frontera egyébként ideális alany a tetőn alváshoz, hiszen gyári tetőcsomagtartója álló helyzetben 240 kilogrammig terhelhető, azaz ketten kényelmesen elalhatnak a masszív létrán megközelíthető sátorban – vagy kinyithatják a tetőablakot, és hajnalig gyönyörködhetnek a csillagokban.
A fent említett megoldások olyanoknak valók, akik szabadidejükben, kikapcsolódás céljából térnének le az aszfaltutakról. Vannak azonban olyanok is, akik másfajta élményt keresnek a murvás utakon: nekik épült az Opel Mokka GSE Rally, a márka másik elektromos városi szabadidőjárművének versenyváltozata.
A gyári akkumulátort alkalmazó, de 280 lóerőre növelt motorteljesítményű rali-versenyautó jelentősen feljavított futóművet, módosított vezérlőszoftvereket és FIA-homológ vezetői környezetet kapott, a fékvezérlő rendszerek (ABS, ESP) teljes egészében hiányoznak az autóból. A Mokka GSE Rally minden szempontból teljesíti az eRally5-géposztály előírásait, így nem csak márkakupában, hanem a legváltozatosabb bajnokságokban indulhat.
Nekünk, hétköznapi földi halandóknak persze csak utcai kivitelében áll rendelkezésünkre a Frontera és a Mokka, ám ez sem lebecsülendő. Az előbbi 100 vagy 136 lóerős hibridként, illetve 113 lóerős villanyautóként vásárolható meg, míg a Mokka Hybrid 136, a Mokka EV pedig 156 lóerős motorteljesítményre képes.