Toyota FCEV

Amikor a Toyota 2020 utolsó napjaiban hivatalosan megkezdte a második generációs Toyota Mirai hidrogén-üzemanyagcellás szedán forgalmazását, az esemény önmagán túlmutató jelentőséggel bírt. Egyfelől a Toyota megismétli a megismételhetetlent: szűk negyed évszázaddal ezelőtt rendkívül hasonló lépésekben vezette be az akkor forradalminak számító, mára magától értetődővé vált full hibrid technológiát. Másfelől túl is lép azon: a Mirai katalizátorként egy olyan, globális infrastrukturális és gazdasági fejlődés beindítását segítheti elő, amely hosszú távon teljességgel átrajzolhatja az emberiség energiagazdálkodását.

Az első generációs Toyota Prius furcsa arányokkal rendelkező, titokzatos kis jószág volt, amelyből négy év alatt nem egészen negyvenezer darab talált gazdára – mára viszont egy világszerte elfogadott és alkalmazott, sorsfordító technológia első képviselőjeként jelképpé vált. Hasonló sors vár a Toyota Mirai szedánra is, azzal a különbséggel, hogy most jóval nagyobb a tét, de a távlatok is. A Mirait villanymotor hajtja, de az áramot nem akkumulátorban tárolja, hanem fedélzeti hidrogén-üzemanyagcellája segítségével termeli meg, menet közben. Az autó első kiadásából nem sokkal több mint tízezer darabot adtak el öt év alatt, ám ezzel túl is teljesítette az eredeti elvárásokat. Feladata ugyanis nem volt más, mint hogy „megtörje a jeget”, és előkészítse az egészen más képességekkel bíró, második széria befogadását.

A hidrogén ugyanis nem más, mint egy rendkívül hatékony energiatároló rendszer. Tetszőleges – remélhetőleg zöld – energia ráfordításával könnyedén előállítható (pl. víz bontásával vagy földgázból), majd praktikusan tárolható és szállítható, végül a felhasználás helyén üzemanyagcellába vezetve, a légköri oxigénnel kölcsönhatásra lépve elektromos energia termelésére használható. Sehol nincs azonban az megírva, hogy ez a megtermelt energia csak a személyközlekedésben volna felhasználható. A Toyota Japánban és Európában egyaránt fejleszt és forgalmaz buszok üzemeltetésére alkalmas hidrogén-üzemanyagcellás rendszereket, az Egyesült Államokban és Japánban nehéz teherjárműveket hajt a vállalat üzemanyagcellás technológiája. A világ első, teljes mértékben hidrogénhajtású világjáró jachtja, az Energy Observer szintén a Toyota üzemanyagcellás rendszerét alkalmazza, de mozdonyokban, villás targoncákban és számtalan más járműben is használható a hidrogén-üzemanyagcella. És ez még csak a kezdet, hiszen a technológia minden olyan területen alkalmazható, ahol energiára van szükség. Néhány éven belül például az acélgyártásban is szerephez juthat, kiváltva a hagyományos, kokszra épülő technológiát, irdatlan mennyiségű szén-dioxid kibocsátásától kímélve meg a légkört, Földünket.

Pontosan erre jött rá a Toyota: minél szélesebb körben alkalmazzuk a hidrogén-üzemanyagcellát, fajlagosan annál olcsóbban lehet előállítani a technológiát. Így egyre többen fognak annak adaptálása mellett dönteni, amivel tovább csökkenthetők a költségek, és újabb befektetői és felhasználói körök csatlakoznak a hidrogénalapú gazdasághoz, és így tovább. Egy olyan, felfelé vezető spirálról van tehát szó, amelyen csak az első néhány lépés jelent nagy kockázatot és erőfeszítést, ezt azonban a Toyota már vállalta a többiek helyett.

Azonban nem csak ezt tette meg helyettük, hanem a kezdeti fejlesztést is. A vállalat december végén létrehozott egy európai üzemanyagcellás üzleti csoportot, hogy a hozzá hasonlóan gondolkodó vállalkozásokkal, önkormányzatokkal és tudományos szervezetekkel összefogva valósíthassák meg a fenntartható európai társadalmat. Annak érdekében pedig, hogy ez a társulás minél gyorsabban kézzel fogható eredményeket mutathasson fel, a Toyota minden partnerének rendelkezésére bocsátja fejlett hidrogén-üzemanyagcellás technológiáit. Így nagyságrendekkel gyorsabban érhetők el a végső célok, hiszen a Toyota közel harmincévnyi kutatás és fejlesztés minden eredményét nyújtja most át partnereinek, ugyanis a vállalat 1992 óta foglalkozik aktívan a hidrogén-üzemanyagcellás mobilitás kérdéskörével.