Szemétből is értéket állít elő a Hyundai

Az autóiparban ma már nem meglepő, ha újrahasznosított anyagokkal találkozunk egy járműben. A Hyundai azonban nem állt meg ennél, és művészi szintre emelte a nyersanyagok visszaforgatását – részint szó szerint.

Ezek fényében belátható, hogy nincs más esélye az emberiségnek, mint hogy a potenciálisan újrahasznosítható hulladékokat minél nagyobb arányban ténylegesen feldolgozza, és visszajuttassa az anyagok körforgásába. Ebben is élen kíván járni a Hyundai, ezért a kézenfekvő, elsődleges újrahasznosítás mellett minden elképzelhető és elképzelhetetlen módszert kipróbál, hogy csökkentse a világunkat megfojtó hulladék mennyiségét.

Habár az autóiparban egyre általánosabbnak mondható a másodlagos nyersanyagok alkalmazása, a Hyundai ezen a téren is igyekszik folyamatosan új távlatokat feltárni. Modellről modellre egyre szélesebb körben találkozhatunk újrahasznosításból származó anyagokkal: a hulladékok forrása és típusa ugyanúgy bővül, mint a belőlük készített komponensek köre.

A hamarosan sorozatgyártásba kerülő, új generációs Nexo hidrogén-üzemanyagcellás járműben fenntartható cserzésű és szintetikus bőrrel, polietilénből és lenhulladékból gyártott szövetekkel, természetes anyagokból előállított plasztikkal, festékanyaggal és habszivaccsal, valamint általános autóipari műanyag hulladékokból visszanyert nyersanyagokkal dolgozhattak a tervezők.

Az Insteroid tanulmányautóban textilipari hulladékból, 3D-nyomtatási eljárással készültek kárpitok, a világ év villanyautójának megválasztott Inster gyártásánál gumiabroncs-hulladékból készített festékanyag és cukornád-kivonatból gyártott szövetek teremtenek fenntartható környezetet. Hosszasan sorolhatnánk a lehetőségeket, mégsem érnénk a végére – és pont ez a lényeg, hogy az innovációs folyamat mindig új és új területeket vonjon be az újrahasznosításba.

Az újrahasznosítás nemes, értékes és megkerülhetetlen gyakorlat, és a Hyundai ügyfeleinek többsége számára ez elég is ahhoz, hogy örömmel fogadja a járművekben megjelenő reciklált anyagokat. Felmerül azonban a kérdés, hogyan tehető vonzóvá a folyamat a társadalom még szélesebb rétegei számára – és ebben jut szerephez a képzőművészet. Mert habár a Hyundai soha nem köt kompromisszumot a visszaforgatott anyagokból készült komponensek esztétikai minőségét illetően, létezik egy magasabb szint, ahol más síkon viszonyulunk az anyagokhoz.

Ezért támogatott egy fontos kezdeményezést Nagy-Britanniában a Hyundai: a világ egyik legnevesebb kortárs képzőművészeti galériájában, a Tate Modernben megszervezett műhelyfoglalkozáson öt tucat londoni iskolás vett részt.

Először megismerkedtek a Hyundai támogatásával működő Healthy Seas programmal, amely a világtengereket igyekszik megszabadítani a halászattal járó hulladékoktól, és amely 2013-as alapítása óta máig több mint 773 tonnányi beszakadt hálót emelt ki az óceánokból.

Ezt követően saját háztartásukból hozott, újrahasznosítható anyagokból készítettek műalkotásokat a kisiskolások. Végül összekapcsolták a kettőt: a háztartási szelektív hulladékból gyártott halacskákat és kagylókat egy, az Északi-tengerből kiemelt halászhálón helyezték el, ezzel nemcsak a környezetszennyezés veszélyeire, hanem a felelősségteljes, fenntartható halászat fontosságára is felhívva a figyelmet.

Az ilyen programok kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a felnövekvő generációk számára magától értetődővé tegyük az újrahasznosítás fogalmát, ezért a Hyundai a közeljövőben más európai országokban, így Olaszországban és Franciaországban is tervez hasonló foglalkozásokat.

Amint cikkünk elején említettük, az emberi társadalom által előállított hulladéknak csak egy része – az úgynevezett száraz hulladékok – hasznosítható újra a hagyományos módszerekkel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az élelmiszeripari és mezőgazdasági hulladékokat ne lehetne ipari léptékben a társadalom számára hasznos célokra hasznosítani. Pontosan ezt célozza a Hyundai és Indonézia közös W2H projektje. A betűszó a waste-to-hydrogen, azaz hulladékból hidrogént kifejezés rövidítése, és nem kevesebbet céloz, mint hogy az országban már létező biomassza-feldolgozó infrastruktúrát (amelyek sűrített földgázt állít elő a szemétlerakókban található szerves hulladékból) csekély szénlábnyomú hidrogén (H2) fejlesztésére hasznosítsa.

Ez a 2024 elején meghirdetett projekt nem az első W2H-kezdeményezés, amelyben vezető szerepet vállal a Hyundai. A koreai Csungdzsu városában már sikeresen működik egy ilyen üzem, amely a szennyvíziszapból és szerves hulladékból állít elő emissziómentes energiahordozót, azaz hidrogént, és a közeljövőben további hasonló létesítményeket is üzembe állít a cégcsoport hazájában.