Az autóipar egyik legfontosabb műszaki elismerése, az évről évre átadott Ward’s 10 Best Engines a mindenkori legkiválóbb erőforrásokat és hajtásláncokat tünteti ki. A Toyota idén két motorjával is bekerült a legjobbak közé.
A Toyota egyike azon kevés autógyártóknak, amelyek egyetlen opciót sem söpörnek le az asztalról, csak mert az nem illeszkedik az autóipar aktuális trendjeibe: amennyiben az ügyfelek számára előnyös lehet egy adott motortechnológia piaci bevezetése, azt rendelkezésre is bocsátják.
Így aztán a Toyota tényleg mindenféle motort gyárt (vagy legalábbis kísérleti szinten fejleszt), minden elképzelhető üzemanyagra kínál erőforrást, palettáján kényelmesen megférnek a nagyon sportos és a nagyon takarékos motorok (sőt, olyat is tud, ami egyszerre sportos és tiszta üzemű).
Nem csoda, hogy fennállása során a Toyota minden elképzelhető motorkategóriában alkotott olyat, ami a maga idejében saját műfaja legjobbjának számított. V8-as, V6-os és sornégyes sportmotorokat, számtalan hibrid hajtásláncot, és persze a cég egyik legkülönlegesebb specialitását, a hidrogén-üzemanyagcellás villanymotort. Ezt nem a Toyota sajtóközleményeire és nem is szubjektív véleményekre alapozzuk, hanem a világ egyik legjelentősebb, észak-amerikai bázissal működő motortechnológiai kitüntetésére, amelyet a Wards’ Auto magazin ad át idén már pontosan harminc éve.
A Toyota 2024-ben két erőforrásával is felkerült a különösen nagy rangot adó top 10-es listára – ez a gyűjtemény az adott évben létező legkiválóbb motorokat, hajtásláncokat gyűjti egybe, és mivel a hasonló küldetésű, európai Engine of the Year díjat sajnos a Covid óta nem adják át, jelenleg ez a motorfejlesztő mérnökök teljesítményének legfontosabb független fokmérője a világon.
Az egyik kitüntetett Toyota-motor Európában is kedves ismerős: a Toyota Camry 2,5 literes, soros négyhengeres hibrid egysége. Az eredetileg 218, jelenleg 230 lóerős konfiguráció a 2019-ben bevezetett, kilencedik generációs exportmodellben jelent meg; ennek két villanymotoros, összkerékhajtású változata nyerte el a rangos folyóirat szerkesztőinek elismerését.
A másik erőforrás egy nálunk nem létező modell, a GR Corolla félelmetes sportmotorja, amely azonban közeli rokona a GR Yaris háromhengeres, 1,6 literes turbómotorjának. A versenycélokra fejlesztett motor csúcsteljesítménye piactól függően eléri vagy meghaladja a 300 lóerőt, váltója lehet hatfokozatú kézi (méghozzá kétféle áttételezéssel) vagy kormányról kapcsolható, nyolcfokozatú automata, legkülönlegesebb jellemzője pedig az az összkerékhajtási rendszer, amelynek tengelyek közötti nyomatékelosztását a vezető szabályozhatja több fokozatban.