A Hyundai Seven nem csak különleges belső kialakítása és élvonalbeli elektromos hajtáslánca miatt számít az utóbbi évek egyik legfontosabb koncepciójárművének. Az Ioniq modellcsalád leendő zászlóshajóját megelőlegező formatanulmány volt a Hyundai első olyan modellje, amelyet teljes egészében digitálisan terveztek.
Miközben az autók műszaki szempontból hatalmas fejlődésen mentek keresztül az elmúlt néhány évtizedben (sőt, tulajdonképpen a legelső automobilok óta állandó az evolúciójuk), és a technológiai fejlesztést is új alapokra helyezték a számítógépes rendszerek, a formatervezés folyamata szinte semmit nem változott az évek során. Az első skiccek ceruzával, papíron születnek meg, és inkább a leendő modell hangulatát tükrözik, mint a végleges formajegyeket. Miután a számos javaslat közül kiválasztottak egyet, azt addig finomítják, amíg készen nem áll arra, hogy háromdimenziós agyagmakettet készítsenek belőle. Ez utóbbi akár két hónapot is igénybe vehet, és ha ezt a 3D-s tervet is jóváhagyják, azt beszkennelik, és elkészítik belőle az életnagyságú modellt. Az analóg és digitális fázisok közötti ide-oda váltás azonban óhatatlanul adatvesztéssel jár, így az 1:1 léptékű makett soha nem fog tökéletesen megegyezni az eredetivel. Ráadásul az agyagmodellezőknek, a belső és külső formatervezőknek, valamint a fejlesztőmérnököknek állandóan egyeztetniük kell egymással az esetleges módosításokat, ami lelassítja a folyamatot, márpedig az autóiparban az idő drága kincs.
A kezdeti ceruzaskiccek megkerülhetetlenek, hiszen a dizájnerek így tudják közvetlenül és gyorsan megfogalmazni elképzeléseiket. A folyamatnak ez a fázisa, bár részletes útmutatáshoz igazodik, a mai napig az útkeresésről, a próbálkozásról szól – a Hyundai namjangi technológiai központjának formatervezési igazgatója, Simon Loasby szerint ezer vázlatból egy lesz az igazi: a dizájnereknek pedig az a feladata, hogy eljussanak ahhoz az egyetlenegyhez. Miután azonban megtalálták az igazit, a Hyundai formatervezői ma már nem az agyagmodellezők műterme felé veszik az irányt – rájuk majd csak a folyamat legvégén lesz szükség. Helyette fejlett számítógépes szoftver segítségével digitalizálják be a rajzokat, és itt hoznak létre rendkívül élethű modelleket, amelyeket VR-szemüvegek (virtuális valóság) segítségével három dimenzióban jeleníthetnek meg. Sőt, egy speciális szoftver segítségével térben folytathatják a rajzolást – bármilyen furcsa is ezt elképzelni –, ráadásul párhuzamosan dolgozhatnak ugyanazon a projekten a külső és belső tervezők, sőt, a mérnökök is. Mivel ez felgyorsítja a folyamatot, az alkotók bátrabban kísérletezhetnek az extravagáns megoldásokkal: egy-egy zsákutcából gyorsabban, fájdalommentesebben térhetnek vissza.
A kezdeti ceruzaskiccek megkerülhetetlenek, hiszen a dizájnerek így tudják közvetlenül és gyorsan megfogalmazni elképzeléseiket. A folyamatnak ez a fázisa, bár részletes útmutatáshoz igazodik, a mai napig az útkeresésről, a próbálkozásról szól – a Hyundai namjangi technológiai központjának formatervezési igazgatója, Simon Loasby szerint ezer vázlatból egy lesz az igazi: a dizájnereknek pedig az a feladata, hogy eljussanak ahhoz az egyetlenegyhez. Miután azonban megtalálták az igazit, a Hyundai formatervezői ma már nem az agyagmodellezők műterme felé veszik az irányt – rájuk majd csak a folyamat legvégén lesz szükség. Helyette fejlett számítógépes szoftver segítségével digitalizálják be a rajzokat, és itt hoznak létre rendkívül élethű modelleket, amelyeket VR-szemüvegek (virtuális valóság) segítségével három dimenzióban jeleníthetnek meg. Sőt, egy speciális szoftver segítségével térben folytathatják a rajzolást – bármilyen furcsa is ezt elképzelni –, ráadásul párhuzamosan dolgozhatnak ugyanazon a projekten a külső és belső tervezők, sőt, a mérnökök is. Mivel ez felgyorsítja a folyamatot, az alkotók bátrabban kísérletezhetnek az extravagáns megoldásokkal: egy-egy zsákutcából gyorsabban, fájdalommentesebben térhetnek vissza.
A technológia kiépítésére vonatkozó szándék már évekkel ezelőtt megvolt, a koronavírus-pandémiát kísérő globális lezárások azonban kétségtelenül felgyorsították annak megvalósítását. A digitális tervezés korábban nem látott lehetőségeket teremt, ugyanakkor sokak szerint nem is ez a legfontosabb előnye. Egyrészt jelentős mennyiségű hulladéktól szabadítja meg a tervezés folyamatát, másrészt – és kétségtelenül ez a fontosabb – feleslegessé teszi, hogy az érintett szakemberek a Hyundai formatervezési központjai között ide-oda utazva hozzák meg a fontos döntéseket. Ez pedig nem elhanyagolható mértékben csökkenti a folyamat környezeti lábnyomát – hogy mást ne mondjunk, egy Szöul-San Francisco-Szöul repülőút fejenként több mint három tonna CO2 kibocsátásával jár.
A virtuális tervezőkörnyezet tehát több szempontból is a jövőt képviseli: nemcsak azért, mert gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést eredményez, vagy mert vadonatúj elképzelések megvalósítását teszi lehetővé a tervezők számára, hanem egészen egyszerűen azért, mert jóval kisebb terhelést jelent a környezet számára. Ennek köszönhetően pedig szerves része a Hyundai azon célkitűzésének, hogy 2045-re teljesen szénsemlegessé tegye működését.
