Három, egymástól teljesen független területen ért el áttörést a Hyundai hidrogéntechnológiája. A Nexo üzemanyagcellás szabadidőjármű Ausztráliában vetette meg a lábát, a vállalat hidrogénhajtású nehéz teherjárműve Hollandiában talált új partnerekre, míg a motorsportrészleg egy egyetemi diákcsapatnak segít hidrogénüzemű versenyautót építeni.
Sok egyéb hajtástechnológiával szemben a hidrogén üzemanyagcella egy rendkívül sokoldalú, univerzálisan felhasználható megoldás, hiszen valójában nem más, mint egy kémiai elven működő áramfejlesztő. Ezért ugyanaz az egység többféle felhasználási területen is bevethető – minél nagyobb teljesítményre van szükség, annál több példányban.
Amikor például a Hyundai megépítette a világ első, sorozatgyártásban készülő üzemanyagcellás teherjárművét, az XCIENT Fuel Cell-t, abba egyszerűen két darab 95 kW teljesítményű üzemanyagcellát szereltek be, egyenesen a Nexóból. A folyamatban persze nincs semmi „egyszerű”, hiszen a rendszer további elemeit (az akkumulátorokat, a villanymotorokat, az erőátviteli egységet) a konkrét feladattípushoz kell méretezni, de nem szükséges az alapoktól kiindulva újratervezni a hajtáslánc szívét. Ez költséghatékonnyá teszi a fejlesztést és a gyártást is, ami fontos ahhoz, hogy megvalósuljon a Hyundai ambiciózus célkitűzése: 2025-re 1600 hidrogén üzemanyagcellás tehergépkocsit kívánnak forgalomba állítani.
A 190 kW összkapacitású üzemanyagcella folyamatosan tölti a 73,2 kWh kapacitású fedélzeti akkumulátort, amely egy 350 kW (470 LE) teljesítményű, 3400 Nm nyomatékú villanymotort hajt meg. Az XCIENT Fuel Cell megrakodott utánfutóval, hűtőkocsiként üzemelve 400 kilométert tud megtenni a méretes, 32 kg kapacitású üzemanyagtartály egyetlen töltetével. A tartály 20 perc alatt ismételten feltölthető.
Ennek is köszönhető, hogy a Hyundai XCIENT Fuel Cell programja ilyen villámgyors terjeszkedésnek indult. Nem egészen fél évvel azután, hogy a vállalat leszállította első teherjárműveit Svájcba, máris egy új piac, Hollandia jelent meg a Hyundai térképén. Svájc hegyei és Hollandia alföldjei teljesen eltérő kihívások elé állítják a hajtásláncot, így a két terep tökéletesen kiegészíti egymást abban a programban, amely egyszerre szól a technológia népszerűsítéséről és további fejlesztéséről. A Hyundai persze már a következő lépéseken dolgozik, így megkezdték egy nagyobb, 200 kW kapacitású üzemanyagcella fejlesztését, amely még nagyobb motorteljesítményt, ezáltal megnövelt terhelhetőséget és – a jobb hatásfoknak köszönhetően – nagyobb hatótávolságot tesz lehetővé.
Miközben Európában az árufuvarozásban keres helyet magának a Hyundai üzemanyagcellás technológiája, az alapokat adó Nexo folytatja térhódítását. Ausztrália új, de annál ígéretesebb szereplője a kialakulófélben lévő, hidrogénalapú gazdaságnak: az országban komoly beruházásokkal igyekeznek megteremteni a fenntartható H2-termelés infrastrukturális feltételeit. A befektetők motiválásához azonban gondoskodni kell a felvevőpiacról – ennek keretében pedig a Hyundai huszonöt Nexo hidrogén üzemanyagcellás szabadidőjárművet szállít a hatalmas országba: húszat a fővárosba, Canberrába, további ötöt pedig Queensland államba. Ezzel a huszonöt autóval hivatalosan is beindul az üzemanyagcellás közlekedés Ausztráliában: az egy feltöltéssel 666 kilométer megtételére képes, majd 5 perces töltési folyamat után ismét menetkész Nexo az első hidrogénüzemű jármű a kontinensen.
A Hyundai egy harmadik, merőben új területen is kamatoztatni tudta a Nexo technológiáját. A hollandiai Delft műszaki egyetem régi szakmai partnere az autógyártónak, évekkel ezelőtt ők építettek mobil áramfejlesztőt a vállalat akkori kísérleti üzemanyagcellás járművéből, az ix35-ből. Most egy izgalmas motorsportprojektben működnek újra együtt: az egyetem oktatóiból és hallgatóiból álló csapat hidrogénüzemű versenyautót épít! A Forze Motorsport már 2021-ben bemutatja a jármű működő prototípusát, 2022-re pedig versenykész állapotba fejlesztik azt. A Forze IX névre keresztelt, végleges autó célparaméterei lenyűgözők: 300 km/óra végsebesség, 3 másodperces gyorsulás 100 km/órára, és mindössze 1,5 tonna menetkész tömeg. Az összkerékhajtású versenyautót két darab, egyenként 120 kW-os (160 LE) üzemanyagcella táplálja, a maximális motorteljesítmény meghaladja a 800 lóerőt.
Ma még talán a jövő zenéje, hogy az átlagemberek hidrogénüzemű Hyundai gépkocsikkal közlekedjenek, a kutatásokból azonban már most is profitálnak a vásárlók: az üzemanyagcellás járművek hajtási rendszereinek – az akkumulátoroknak, a villanymotoroknak – fejlesztése ugyanis közvetlenül hozzájárul a még takarékosabb, még jobb hatásfokú, még nagyobb hatótávolságú akkumulátoros elektromos járművek megvalósításához.
