A férfi, aki kétszer is megépítette a világ első örömfurgonját

Néha elég egy érintés ahhoz, hogy tudjuk: rátaláltunk az igazira. Bevezető mondatunk nem egy romantikus novellában folytatódik, bár a történet a maga nemében megható…

Az egyik ilyen rendezvényen a Ford egyik marketingszakembere, bizonyos John Dale is jelen volt, és meglátta a lehetőséget a Franken-Transitban. Dale persze nagyobb léptékben gondolkodott: mi volna, ha nem egy közúti V8-ast szerelnénk be a furgonba, hanem a teherautó karosszériáját ültetnénk rá egy versenyautó vázára?

Ötletével a Ford egyik mérnökéhez, az egykori autóversenyző Terry Druryhoz fordult, aki nem kacagta ki az elképzelést, sőt, nagyon is ráharapott az ötletre. Ezért összefogtak, és meggyőzték a cég vezetőségét, hogy biztosítsák az átépítéshez szükséges hátteret. A krónikák szerint egy Ford GT40 erősen módosított csővázát, fékrendszerét és persze V8-as motorját építették be egy szériakivitelű Transit-héjba. A műtét persze nem ment fennakadások nélkül – többek között ki kellett vágni egy jókora darabot a Transit padlójából, hogy helyet biztosítsanak a két tengely közé kerülő erőforrásnak…

Zseniális ötlet volt, de a mindössze három-négy hónap leforgása alatt megvalósított Ford Supervan elsősorban marketingeszköznek született, így miután véget ért a Transit reklámkampánya, a különleges konstrukció jelentőségét vesztette. Kiszereltek belőle minden hasznosíthatót – elsősorban is a hajtáslánc és a futómű elemeit –, a maradékon pedig túladott a csapat.

A helyreállítás szépen haladt, bár pontosabb volna átépítésről beszélni, hiszen az eredeti darabot rövid versenypálya-bemutatókra tervezték, ő viszont a mindennapokban szerette volna használni, így ezernyi ponton kellett módosítania a konstrukciót. Aztán eljött egy pont, ahonnan nem volt tovább: a projekt meghaladta a fiatalember lehetőségeit. Megházasodott, családot alapított, a félig kész autónak mennie kellett. A Supervan egyik tulajdonostól a másikhoz került, míg végül teljesen nyoma veszett. A világ Ford-rajongói két táborra oszlottak: az egyik fél replikák építésével igyekezett életben tartani a legendát, míg a másik minden követ megmozgatott, hogy rátaláljon az igazi, eredeti autóra – amit persze a sokasodó replikák egyre nehezebbé tettek. Andy Browne-t a téma első számú szakértőjének tekintették, és hónapról hónapra, hétről hétre kapott megkereséseket, hogy segítsen azonosítani egy ígéretes példányt… de persze mind zsákutcának bizonyult.

Egészen addig, amíg egy ilyen alkalommal Andynek elakadt a lélegzete. Ekkorra a gyerekei már rég kirepültek, ő békés nyugdíjas éveit élvezte, és azt fontolgatta, hogy épít egy Supervan-replikát. Ekkor kereste meg egy ismerőse a szokásos szöveggel, és bár a vélelmezett eredeti autóból csak morzsák maradtak meg, amikor végigfuttatta ujjait a küszöbök alatt, rögtön tudta, hogy rátalált az igazira: a felületen ott voltak azoknak a módosításoknak a nyomai, melyeket még ő végzett el évtizedekkel korábban. A replikaépítés gondolata azonnal feledésbe merült: Andy megvette a roncsot, és elkezdte tervezni a helyreállítást. A munkában komoly segítséget kapott saját lányától, aki tervezőmérnökként átalakította az autó ergonómiáját, anélkül, hogy módosítani kellett volna annak a megjelenését. Andy egész életében szoros baráti kapcsolatot ápolt Terry Druryval, akinek fiai, Jack és Steve szintén lelkesen vetették bele magukat a projektbe.

„Kevesen maradtunk a hőskorból; a felújítással az emlékek, a szakmánk és persze a barátok előtt szeretnék tisztelegni. És néhány tévhitet is ideje volna tisztázni. Ilyen például, hogy a valóságban a többszörös Le Mans-i győztes Ford GT40 csak a hajtásláncát adta a Supervan-projekthez, a vázát nem: azt egy Cooper Monaco versenyautóból emelték át, és módosították a Transit dimenzióihoz” – mondta Browne.

2024 nyarára a projekt már közel járt a befejezéshez, ám most úgy tűnik, a nagy leleplezéssel megvárják 2025 augusztusát – akkor tölti be ugyanis hatvanadik életévét a Ford Transit, és a születésnapi ünnepségsorozat egyik leglátványosabb eleme lehet a feltámasztott eredeti Ford Supervan. Ha szerencsénk van, még európai körútra is küldik az autót, és ez esetben talán a magyar Ford-rajongók is találkozhatnak a nagyszerű konstrukcióval, amely bebizonyította, hogy a Fordnál mindenben, még a furgonokban is a gének szintjén él a vezetés élménye.