Üldögélve javít az egészségen a Toyota találmánya

Üldögélve javít az egészségen a Toyota találmánya

hirdetés
Az ülőmunka generációs betegségeket hozott. A Toyota új fejlesztései a felnőtt népesség mozgáshiányát hivatottak mérsékelni, ezáltal meghosszabbítva az életünket.
A mozgáshiány modern emberi társadalmunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája. A WHO legújabb elemzése szerint a világ felnőtt lakosságának 31 százaléka, 1,8 milliárd ember nem éri el a szakemberek által javasolt minimális mozgásmennyiséget, azaz hetente kevesebb, mint 150 percen át végez közepesen intenzív testmozgást. A helyzet romlását figyelembe véve az arány 2030-ra elérheti a 35 százalékot!

Ez pedig félelmetesen magas egészségügyi kockázatot rejt: nem egyszerűen súlyos betegségekről beszél az egészségügyi világszervezet, hanem a halálozási kockázat 20-30 százalékos növekedéséről!

Mindez rendkívül komoly anyagi terhet, a becslések szerint évente mintegy 27 milliárd dollárnyi (9,7 billió Ft) extra kiadást is jelent a világ közegészségügyi szervezetei számára.
Különösen súlyos a helyzet Ázsia óceániai és déli térségeiben, ahol a társadalom 48, illetve 45 százaléka nem mozog eleget. Nem véletlen, hogy épp egy japán autógyártó, a Toyota keresett és, ha minden jól megy, talált megoldást a problémára. Bizonyára akadnak, akik ellentmondást látnak ebben – hiszen az autógyártóknak nyilván az a jobb, ha minél sűrűbben használják termékeiket –, a helyzet azonban az, hogy a Toyota évekkel ezelőtt elkötelezte magát amellett, hogy a mobilitás minden formáját támogassa, kutassa és fejlessze, méghozzá azzal a céllal, hogy mindenki számára biztosítsa a mozgás szabadságát.
A vállalatnál egyébként is hatalmas kultúrája van a társadalmi célú, saját kezdeményezésből kiinduló tevékenységeknek – hogy mást ne említsünk, annak idején a Toyota kosárlabdázó robotja is ilyen, munkaidőn túli projektből született meg.

A problémára persze gyors és hatékony megoldást kínálna az életmódváltás, a tudatos testmozgás, a Toyota kutatóit azonban az izgatta, hogy mit tehetnek olyankor, amikor az alany nem képes vagy nem akar változtatni a szokásain, mert például az életkora, az egészségi állapota vagy munkakörülményei ezt nem teszik lehetővé.
A projekt tagjai abból indultak ki, hogy a modern technológiák alkalmazása miatt elkényelmesedtünk. Ezzel együtt csökkent az érzékszervek, az izmok és az agy közötti kapcsolat erőssége és hatékonysága – erre enged következtetni az, hogy a korabeli leírások szerint őseink akár csak néhány generációval korábban is sokkal nagyobb fizikai tűrőképességgel bírtak. Ahelyett tehát, hogy az izmokat elszigetelve próbálnánk erősíteni, hasznos lehetne ezeknek a velünk született, de idő közben elveszített képességeknek a helyreállítása. Ez persze nem olyasvalami, amit tudatosan el lehet végezni, rávehetjük azonban a szervezetet, hogy építse fel újra ezeket a kapcsolatokat.
Erre tesz kísérletet a Toyota különleges forgószéke, ahol nem a felhasználó forog, hanem a lábak. A három megtámasztás közül az egyik rövidebb, így a szék finoman oldalra dől – olyan kis mértékben, amit tudatosan észre sem veszünk, testünk viszont ösztönösen kiegyenlíti az eltérést. A dőlés irányát aztán a megtámasztás lassú forgatásával (az itt látható prototípusnál egy teljes kör nagyjából egy percet vesz igénybe) folyamatosan változtatják, így aztán izmaink folyamatosan más és más irányból próbálják egyensúlyba billenteni a testet. Az eredmény: a tesztek során 20 perc után fizikai fáradtságról számoltak be a résztvevők. Olyan izomcsoportokat mozgatott meg az ülés, amelyek rég nem voltak használatban – mindezt anélkül, hogy bármit is kellett volna tudatosan tenniük ezért. Hosszabb távon akár a hibás testtartásból eredő hát- és izomfájdalmak is megszűnhetnek.
Ha ez ilyen jól működik önmagában, gondolták ezt követően a Toyota kutatói, mi volna, ha összekapcsolnánk a billegő szék koncepcióját a tudatos mozgással? Kiderült, hogy egy ilyen konfigurációban az alsó végtagok mozgatása egyben a medence- és hastáji izmokat, valamint a gerincoszlopot is megmozgatta – mindezt továbbra is ülő helyzetben, egy egyszerű pedálgép használatával. Ezek a kutatások pedig szinte egyenes úton vezettek el ahhoz a rehabilitációs konstrukcióhoz, amelyet a Toyota-csoport saját egészségbiztosítási szolgálatával együttműködésben terveztek meg. A Toyota idősgondozó létesítményeiben szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy a testmozgás idős korban is elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez, ugyanakkor az egyensúlyproblémák sokak számára veszélyessé teszik ennek hagyományos formáit.
A kutatók ezért ismételt próbálkozások útján eljutottak egy olyan szerkezethez, amelynek pedáljait nem körkörösen, hanem egy elliptikus pályán kell taposni, és akár kerekesszékből is hatékonyan használható. A próbák során nemcsak az idős gondozottak számoltak be jobb közérzetről és általánosan jobb erőnlétről, de családtagjaik is észrevették a változást. Nem gondoltuk volna, hogy még valaha így fog tudni mozogni – idézte az egyik rokon meglepődését egy, a projektben részt vevő fizioterapeuta.
Az ilyen projektek önmagukban is kulcsfontosságúnak bizonyulhatnak abban, hogy megállítsuk és megfordítsuk az emberiség egészségének hanyatlását, ugyanakkor az itt szerzett tapasztalatok az autóiparban is hasznosíthatók. A Toyota két évvel ezelőtt, világújdonságként bemutatott izodinamikus sportülése nem véletlenül néz ki úgy, mintha egy sci-fi-film kelléke volna. A márka sportos pick-upjába szerelt speciális ülés beépített csillapítószerkezetével pont fordítva működik, mint a fent vázolt, billegő szék: a kívülről jövő erőhatásokat (ütéseket, zökkenőket) csillapítva adja át az utasoknak, ezzel pihentetőbbé, biztonságosabbá téve a vezetést. Alapelve ugyanakkor ugyanaz: passzív ülőfelület helyett olyan, aktív üléshelyzetet biztosít, ami élvezetesebbé és egészségesebbé teszi a használatát, hiszen az ember mozgásra született, nem üldögélésre.

Képek forrása: Toyota, Toyota Times