Az olimpiára küldi legtisztább pick-upját a Toyota

Az olimpiára küldi legtisztább pick-upját a Toyota

hirdetés
Kezd ráfordulni a célegyenesre az a projekt, amelyben a Toyota Mirai hidrogén tüzelőanyag-cellás hajtásláncát építik be a világ legkeresettebb kompakt pick-upjába, a Toyota Hiluxba.
Amikor a közlekedés szénsemlegesítéséről beszélünk, az átlagember ritkán tekint túl a személyautókon, pedig az áruszállítás, a munkavégzés legalább olyan fontos szerepet játszik a mobilitás tisztításában, sőt: sokak szerint a könnyű haszonjárművek világában sokkal korábban nyerhet teljes létjogosultságot és elfogadást az elektromos hajtástechnológia, mint a személyautóknál.

A Toyota persze mindig is azt vallotta, hogy az emissziócsökkentésnek nem az elektromos közlekedés az egyetlen, és még csak nem is feltétlenül a legjobb eszköze. Ezért foglalkozik a vállalat fenntartható (bio- vagy szintetikus) üzemanyagok fejlesztésével, ezért dolgozik a belső égésű motorok hidrogénüzemű átállításán, és persze ezért törekszik arra, hogy a hidrogén-üzemanyagcellás technológia (FCEV) egzotikus különlegességből valódi opcióvá fejlődhessen.
A fentiekből egyenesen következett, hogy amikor két és fél évvel ezelőtt a Toyota nagy-britanniai központjában (TMMUK) dolgozó mérnökök gondoltak egy nagyot, és elkezdték a Toyota Mirai FCEV hajtásláncát átépíteni egy Toyota Hilux pick-upba, a projekt rövid úton elnyerte a Toyota központi támogatását – ez egyébként egészen gyakori a Toyotánál, számos kiváló megoldásuk született már alulról jövő kezdeményezésből.
Így aztán felgyorsultak az események, és most már ott tartunk, hogy a TMMUK tíz darab prototípust épített az autóból: ezek fele a szokásos fejlesztési tesztprogramon vesz részt, a fennmaradó öt darab pedig a sajtó és a nagyközönség felé demonstrálja a technológiában rejlő lehetőségeket – kettővel például a 2024-es párizsi olimpiai és paralimpiai játékok látogatói találkozhatnak.
Ami magát a járművet illeti, megjelenése és külső méretei nem változtak, a forradalmi technológia megbújik a felszín alatt. A létraváz üregeiben helyezték el a három darab, egyenként 2,6 kg kapacitású, nagynyomású H2-tartályt; ezek tartalma összesen 600 kilométerre elegendő. Az üzemanyagcella, amely a hidrogén és a légköri oxigén kölcsönhatásából elektromos energiát és vízpárát állít elő, a motortérben kapott helyet.
A hajtást egy darab 134 kW (182 LE) teljesítményű villanymotorra bízták. A rendszernek része még egy lítiumion-akkumulátorcsomag, amely a üzemanyagcellában megtermelt elektromos energiát tárolja. Ez a prototípusban a platón kapott helyet; későbbi, esetleges szériagyártásnál nyilván praktikusabb helyet kell majd találni számára.
Egyelőre persze nem biztos, hogy valaha sorozatban fogják gyártani az FCEV pick-upot, a projekt kapcsán szerzett tapasztalatok azonban felbecsülhetetlenek a technológia további fejlesztéséhez. A Toyota jelenlegi, második generációs hidrogén-üzemanyagcellás rendszerét már 2026 táján felválthatja a harmadik széria, ami jobb energiasűrűséget és akár 20 százalékkal megnövelt hatótávolságot eredményez majd.