Az ember, aki feltámasztotta a magyar autógyártást

Az ember, aki feltámasztotta a magyar autógyártást

hirdetés
Több mint negyven éven át irányította a család nevét viselő autógyártót Szuzuki Oszamu, aki zseniális stratégiával emelte a globális kisautó-piac meghatározó márkájává a Suzukit.
2024 karácsonyán, 94 éves korában elhunyt Szuzuki Oszamu, a globális autóipar egyik meghatározó alakja, aki következetességével és találékonyságával előbb az összeomlástól mentette meg a felesége nagyapja által alapított autógyártót, majd az egész világra kiterjesztette annak jelenlétét.

A vállalat későbbi vezetője épp csak kilencéves volt, amikor a Szuzuki Micsió által alapított szövőszékgyártó vállalkozás megtervezte és bemutatta első automobilját.

A második világháború alatt és azt követően a cég visszatért a szövőiparba, a gyapotpiac összeomlásakor azonban ismét járművekkel kezdtek foglalkozni. 1955-ben készült el a Suzuki Suzulight, egy kifejezetten modernnek számító kisautó.
Oszamu szan ekkortájt vette feleségül a cégalapító unokáját, és mivel a családban nem voltak fiú utódok, a Japánban elfogadott konvenció szerint felvette neje családnevét, és ezzel a Szuzuki család fogadott fiává, egyszersmind a családi vállalat átvételére jogosult örökösévé vált. A pénzügyi területről érkező Oszamu húsz éven át dolgozott beosztott, illetve kisebb vezetői pozíciókban a vállalatnál, a legapróbb részletekig megismerve annak működését és filozófiáját.
1978-ban választották meg a vállalat elnök-vezérigazgatójává. A cég ekkor kilátástalan helyzetben volt, mert nem rendelkezett olyan modern erőforrásokkal, amelyekkel teljesíteni tudta volna a szigorodó japán károsanyag-kibocsátási korlátozásokat. Oszamu szannak sikerült licencszerződést aláírnia a Toyotával a megfelelő motorok gyártására, és ezzel sikeresen áthidalta a saját erőforrások bemutatásáig hátralévő időszakot. A kifejezetten költségérzékeny szemléletű cégvezető (mint említettük, korábban bankban dolgozott!) később is egyedülálló érzékkel kötött szövetséget más autógyártókkal, amelyek – egy kivételével – mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Suzuki hírnevet és elismertséget szerezzen magának a kisautók piacán.
Oszamu szannak esze ágában sem volt ugyanis azokkal a nagy, tőkeerős nemzetközi szereplőkkel versenyezni, akik gazdagon felszerelt, új technológiákkal telezsúfolt, kiemelkedően komfortos, éppen ezért meglehetősen drága autókkal árasztották el a piacokat. Úgy gondolta, a világ számtalan országában lehet igény megbízható és megfizethető járművekre, és ebből kiindulva kezdte el megalapozni későbbi globális birodalmát.

Első nemzetközi sikermodellje, az Alto már ennek a szellemében készült, és négy évvel később ez volt az a típus, amely Maruti 800 néven beindította az autóipar történetének egyik legnagyobb nemzetközi terjeszkedési sikertörténetét. Az 1970-es években Indiában jóformán autópiac sem létezett, nemhogy autógyártás – ez utóbbi beindításához nemzetközi partnert keresett az indiai kormány.

Szuzuki Oszamu személyes küldetésének tekintette, hogy tető alá hozza az együttműködést, ő maga vette fel a kapcsolatot a céggel, melyet senki, még saját igazgatói sem vettek komolyan.

Néhány hónapon belül aláírták a szándéknyilatkozatot, a többi pedig már történelem: a Maruti Suzuki tevékenysége alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy ma India a világ harmadik legnagyobb nemzeti autópiaca, a Suzuki pedig mintegy 40 százalékkal részesedik a helyi eladásokból.
India viszonylag közel volt Japánhoz, ám Szuzuki Oszamu messzebbre tekintett – földrajzi és üzleti szempontból egyaránt. Így került látókörébe Európa, azon belül is Magyarország, ahol a rendszerváltást követő politikai és gazdasági környezet kedvezett az autóipar ismételt meghonosításának. 1992-ben fél évszázad kihagyás után ismét autót gyártottak Magyarországon.
A beruházás megvalósulásában elévülhetetlen szerepe volt Szuzuki Oszamunak, aki ezért többször is magas rangú állami kitüntetésekben részesült hazánkban. Azon túl, hogy a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét (1993), Parancsnoki Keresztjét (2004), majd végül Nagykeresztjét (2020) is elnyerte, hasonlóan magas állami elismerésekben részesült Japánban, Pakisztánban és Indiában. 2002-ben beválasztották a japán, majd 2023-ban a brit autóipari hírességek csarnokába; utóbbinak azonnal rangidős tagjává vált, hiszen ekkor már több mint ötven éve irányította a gondjaira bízott vállalatot.
Oszamu szan vezetése alatt a Suzuki gyártmányai számtalan elismerésben részesültek, az RJC Japán Év Autója szavazáson például nyolc alkalommal választottak Suzuki-modellt az év legkiválóbb újdonságának.

Legutóbb épp 2024-ben, amikor az új generációs Swift a modellcsalád történetében negyedik alkalommal(!) nyerte el az RJC Car of the Year címet.

Erről a dicsőségről még értesült Szuzuki Oszamu, ahogy azt is megélhette, hogy az élete munkájával megszilárdított autógyártó bemutatta első villanyautóját, az e-Vitarát, amely egyben Oszamu szan szellemiségét is továbbviszi az örökösök számára.


Nulláról négymillióra 32 év alatt

Az esztergomi Suzuki 1992 októberében kezdte meg a termelést, a ferdehátú Swift 1,0 és 1,3 literes motorral szerelt verzióival. 1993 tavaszán érkezett a szedán, előbb 1,3-as, majd másfél évvel később 1,6-os motorral. A háromajtós Swift 1996-ban debütált. 2000-ben jelent meg a gyártósoron a Wagon R+, 2003-ban az Ignis, 2005-ben a Swift újabb generációja, 2006-ban az SX4, 2008-ban a Splash, 2010-ben a 4. generációs Swift. 2013-ban az SX4 S-Cross, 2015-ben az új Vitara, 2021-ben az S-Cross gyártása is beindult a Suzuki egyetlen európai termelőbázisán. Míg a nyitás évében 970 autó készült Esztergomban, 2005-ben évi 136 ezer, 2008-ban, a gyár modernizálását követően pedig már 218 ezer Suzuki gördült ki a gyárkapun. Négy évig tartott, amíg Esztergom eljutott a 100 ezredik autóig (Swift), további hat év múlva elérték a félmilliót (Wagon R+). 2006-ban egymilliónál, 2011-ben kétmilliónál (mindkettő egy Swift) járt a gyár képzeletbeli számlálója. 2017-ben gyártották le a hárommilliomodik magyar Suzukit, egy SX4 S-Cross modellt, míg 2024-ben elérte a négymilliót a gyár: a jubileumi példány egy Vitara volt.