Lassan megszokjuk már, hogy a Ford Performance Motorsports konyháján mindig rotyog valami az üstökben; most éppen egy brutális áruszállítót tálaltak a nagyközönségnek a Goodwood Festival of Speed alkalmával. És mert a Goodwood szelleme kötelez, nem is adták alább kétezer lóerőnél, ami a bennfentesek szerint valójában 1973, de ilyen elsöprő teljesítmény mellett ez már szinte mindegy is.
Ami viszont nagyon nem mindegy, az az elektromos hajtás: a négy villanymotort 50 kWh-s, folyadékhűtésű lítiumion-akku táplálja, sőt mondjuk inkább úgy, hogy vastag csövön tölti beléjük az energiát, hiszen a SuperVan álló helyzetből kettő, azaz 2 másodpercen belül gyorsul százas tempóra. Ehhez a Ford mérnökeinek már egyedi futóművet kellett építeniük, amit kifejezetten versenypályára hangoltak, de egyfajta műszaki virtuozitásként megőrizték a donorként szolgáló E-Transit Custom felfüggesztésének jó néhány elemét is.
Egyébként az elektromos E-Transit Custom modellből sok mást is átemeltek a szemléltetőautóba, többek közt magát a padlólemezt, amit acél térvázzal és könnyű kompozit karosszériaelemekkel egészítettek ki. A Ford Design teljesen újratervezte a felépítményt, merészebb arányokkal és olyan aerodinamikai megoldásokkal, melyek nélkül aligha maradna sokáig az aszfalton az autó. Ami viszont nem változott, az a dobozosáruszállító-jelleg és persze a Transit Custom eleve karakteres formavilága.
Egyébként az elektromos E-Transit Custom modellből sok mást is átemeltek a szemléltetőautóba, többek közt magát a padlólemezt, amit acél térvázzal és könnyű kompozit karosszériaelemekkel egészítettek ki. A Ford Design teljesen újratervezte a felépítményt, merészebb arányokkal és olyan aerodinamikai megoldásokkal, melyek nélkül aligha maradna sokáig az aszfalton az autó. Ami viszont nem változott, az a dobozosáruszállító-jelleg és persze a Transit Custom eleve karakteres formavilága.
Érdekes ötlet, hogy a SuperVan vezetője az eredeti dobozos modellben működő konnektivitást is használhatja, csak a folyamatos adatátvitel itt nem a fuvarok optimalizálására vagy a flottakezelők informálására szolgál, hanem arra, hogy a versenymérnökök folyamatosan figyelemmel kísérjék a pályán történteket, és a helyzetnek megfelelően bármikor tökéletesíthessék a teljesítményleadást.
Szintén a sorozatgyártású donorból lehet ismerős a választható üzemmódok kínálata, bár most egészen más célt szolgál: van ugyan egyetlen, országútra való beállítás is, de az üzemmódok többségét a különböző motorsportágazatokhoz hangolták: pályaversenyhez, drifthez, gyorsulási versenyhez vagy éppen ralihoz. Külön érdekesség az abroncstisztító funkció, ami az egyik tengelyen blokkolja a fékeket, miközben a másikon elpörögnek a kerekek, hogy a rajt előtt tiszták és forrók legyenek a gumik. Ez a funkció egyébként a Mustang utcai változatában is elérhető.
A SuperVan persze csak a Ford mérnökeinek lenyűgöző képességeit és nem kevésbé megdöbbentő képzelőerejét demonstráló, egyetlen példányban létező csodamasina, de ne írjuk le csodabogárként: mindazok a technológiák, képességek és rendszerek, amelyek korunk minden bizonnyal leggyorsabb kisáruszállítóját életre hívták, jóval szelídebb formában megtalálhatók a Ford villamosított furgonjaiban – az e-Transitban, a plug-in hibrid Transit Customban – és megismerhetők a CarNet Ford-kereskedéseiben.