Magasabb fokozatba kapcsolta környezetvédelmi erőfeszítéseit a Toyota. Az ambiciózus célok elérésében főszerep jut a vállalat európai tevékenységeinek.
Az évtized végére minden európai gyártólétesítményét, legkésőbb 2040-re pedig teljes európai jelenlétét szénsemlegessé teszi a Toyota, miközben az Európai Unióban, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaiban, valamint az Egyesült Királyságban 2035-től kizárólag zéró CO2-kibocsátású gépkocsikat forgalmaz – hangzott el az autógyártó évnyitó sajtóbeszélgetésén. Habár ezek távlati célok, megvalósításuk csak következetes, tartós, összehangolt kötelezettségvállalással lehetséges. A Toyota ezért nem is halogatta a változtatást, és egy sor olyan fejlesztést jelentett be, amelyek közelebb viszik a vállalatot a kitűzött célhoz.
Az autógyártó változatlanul az „és” filozófiáját követi. Azaz ahelyett, hogy a különböző alternatív hajtástechnológiákat állítaná egymással versenybe, mindegyikre egyformán számít a közös ellenség, a szénkibocsátás visszaszorítása érdekében. Ahogy Dr. Gill Pratt, a Toyota kutatóintézetének vezérigazgatója fogalmazott: arra kell törekedni, hogy minden egyes legyártott és járműbe beépített akkumulátorcellával a lehető legnagyobb mértékű emissziómérséklést érjék el.
Ehhez kapcsolódóan két kulcsfontosságú területen fejlesztette európai gyártókapacitását a Toyota. 2022 utolsó napjaiban megkezdődött az ultramodern, ötödik generációs hibrid hajtáslánc európai gyártása. Erre összesen 77,5 millió eurós (31 milliárd Ft) beruházással készítette fel lengyelországi és nagy-britanniai létesítményeit a Toyota. Az európai gyártású modellek közül a Corollában debütáló (egyébként a Priusban, és hamarosan a Corolla Crossban is szolgálatot teljesítő) hibrid egység az áthangolt benzinmotornak, valamint a nagyobb teljesítményű, ugyanakkor könnyebb és kisebb villanymotoroknak köszönhetően a közvetlen előd 122 lóereje helyett immár 140 lóerős csúcsteljesítményre képes, ezzel 10,9 helyett 9,2 másodperc alatt gyorsul 0-100 km/órára a Corolla. A Toyota lengyelországi és angliai gyáraiban 2018, illetve 2016 óta készülnek hibrid hajtásláncok; ezek a gyárak jelenlegi termelésének 70, illetve 85 százalékát teszik ki.
Ennél is nagyobb szenzáció a Toyota törökországi gyárának fejlesztése: Európában először fognak ugyanis itt plug-in hibrid járműveket, valamint nagyfeszültségű hajtóakkumulátorokat gyártani. Az előbbi az új generációs Toyota C-HR hálózatról tölthető hibrid verziója lesz, amelyet a tervek szerint 100%-ban helyben gyártott akkumulátorokkal fognak szerelni. Az év végén működésbe lépő gyártósoron évente 75 ezer PHEV-akkumulátorcsomag készül majd; a hatvan munkahelyet teremtő fejlesztésre 317 millió eurót, azaz 126,8 milliárd forintot fordított a Toyota.
Ezek a fejlesztések rövid távon teszik a fenntartható autógyártás fontos bázisává a Toyota európai üzemeit. Hosszú távon is komoly terveket dédelget azonban az autógyártó: nagy-britanniai fejlesztőközpontját bízta meg például azzal, hogy készítse el a Toyota Hilux pick-up hidrogén-üzemanyagcellás elektromos változatát. Az akkumulátoros elektromos járművek izgalmas alternatíváját jelentő FCEV-technológia nagynyomású tartályokban tárolt hidrogén felhasználásával, a fedélzeten állítja át a villanymotorok működtetéséhez szükséges elektromos energiát. A hidrogén-üzemanyagcellás rendszer kisebb tömegű, gyorsabban feltölthető, rugalmasabban bővíthető és kisebb környezeti terhelés mellett gyártható, mint az akkumulátorok; így amennyiben a nagy-britanniai fejlesztési projekt sikerrel jár, hamarosan akár a világ összes piacán megjelenhetnek az európai fejlesztésű öko-pick-upok.
