A közelmúltban két speciális szabadidőjárművel bővítette belpiacos kínálatát a Toyota. Mindkettővel mélyen gyökerező hagyományokat rúgott fel a gyártó, és emiatt legalább annyian haragszanak rájuk, mint ahányan üdvözlik a vérfrissítést. Az igazi kérdés azonban az, hogy van-e értelme Európában ezekkel a modellekkel foglalkozni...
Japánban egészen máshogy épül fel a Toyota modellpalettája. A csúcson egy nálunk ismeretlen modell, a Crown áll, mégsem ez a legnagyobb és legrangosabb Toyota, hanem a Century, amely voltaképpen külön márka a márkán belül. A Crown az évek során létezett kombiként is, mert Japánban ez sem tabu, a Century azonban mindvégig szedán maradt, méghozzá három generáción keresztül jóformán változatlan megjelenésű, ultrakonzervatív, kissé puritán, mégis felfoghatatlanul kényelmes szedán.
Elképzelhető hát a hívek felháborodása, amikor a Toyota először hagyományos szabadidőjárművet épített a Crownból, majd ennél is vakmerőbbet lépett: egy futurisztikus megjelenésű, négy eltérő kivitelből álló modellcsaláddá fejlesztette azt. A harag hullámai még alig csitultak el, amikor jött az igazi szökőár, a Century SUV, egy hatalmas szabadidőjármű, amely az ikonikus modell kényelmét és exkluzivitását egy emelt hasú, terjedelmes karosszériával társította.
Persze egy percig se gondoljuk, hogy a Toyota meggondolatlanságból tért volna le a kitaposott ösvényekről, amelyeken már hosszú évek óta magától vitték lábai. Az autóvásárlók új generációja teljességgel másként értelmezi a hagyományok, a kényeztetés, a minőség fogalmát. A nyugati piacok felvilágosult, tudatos vevői tisztában vannak a japán belpiacos egzotikumok minőségével és szolgáltatásaival, és örömmel részesülnének belőlük maguk is, ám a saját feltételeik szerint: ez pedig szükségessé teszi, hogy a Toyota lazítson a tradíciók és az innovációk közötti határokon.
Persze egy percig se gondoljuk, hogy a Toyota meggondolatlanságból tért volna le a kitaposott ösvényekről, amelyeken már hosszú évek óta magától vitték lábai. Az autóvásárlók új generációja teljességgel másként értelmezi a hagyományok, a kényeztetés, a minőség fogalmát. A nyugati piacok felvilágosult, tudatos vevői tisztában vannak a japán belpiacos egzotikumok minőségével és szolgáltatásaival, és örömmel részesülnének belőlük maguk is, ám a saját feltételeik szerint: ez pedig szükségessé teszi, hogy a Toyota lazítson a tradíciók és az innovációk közötti határokon.
Így született meg a Century SUV, amely a Land Cruiserek megkérdőjelezhetetlenül robusztus kiállását a Century szedán örökérvényű formajegyeivel társítja. Ilyen a teljes oldalfalon végigfutó, méretes alsó burkolat, a speciális ívvel lekerekített karaktervonal, amelyhez a középkori japán építészetből merítettek ihletet, és persze a főnixmadarat ábrázoló logó – a Centurynek mindig is saját emblémája volt (ahogy egyébként a Crown-modelleknek is).
A komfortról olyan megoldások gondoskodnak, mint a belső hátsó szélvédő, amely leválasztja a csomagteret az utastérről, így biztosítva tökéletes zaj- és hőkomfortot, az automatikusan kiemelkedő, méretes fellépő (nyugodtan nevezhetnénk lépcsőfoknak is), ami a bőrborítású kapaszkodókkal együtt megkönnyíti a beszállást hátra, a dönthető, klimatizált masszázsfotelekbe. A Century SUV választható menetüzemmódjai között szerepel egy olyan, amely kifejezetten a zavartalan utazást elősegítő futómű-beállításokat hív elő. És persze ott a legbizarrabb extra: a hátsó oldalsó tolóajtó. Ez sem luxuslimuzinokhoz, sem luxus-szabadidőjárművekhez nem illik, viszont hatalmas ajtónyílást tár fel, helytakarékos ajtónyitás mellett. Ezért aztán bizonyosan lesznek olyan vásárlók, akik ezt a megoldást választják – amint mondtuk, a Century mindig is az ügyfél kívánságainak maradéktalan teljesítését tűzte zászlajára, így ha erre van igény, akkor ezt kapja a kedves vásárló.
Mit kap még? Nos, a Toyota legmodernebb plug-in hibrid hajtásláncát. A 3,5 literes V6-os benzinmotorra épülő, hálózatról tölthető akkumulátoros rendszer tengelyenként egy-egy villanymotort alkalmaz, a rendszerteljesítmény 412 lóerő. Ez komoly menetdinamikát sejtet, amiben aktív hátsókerék-kormányzás támogatja a vezetőt, amely kis sebességnél a fordulékonyságot, nagynál az oldaldőlés nélküli irányváltást segíti. Más kérdés, hogy a Century SUV sofőrös autónak készült, így nem valószínű, hogy száguldoznának vele. Annál gyakrabban fogják kihasználni a PHEV-rendszer akár 69 kilométeres tisztán elektromos hatótávolságát, ami zaj- és rezgésmentes utazási élményt biztosít a hátul dolgozó, tárgyaló, pihenő utasoknak. A plug-in hibrid rendszer nagy kapacitású akkumulátorának köszönhetően álló helyzetben is működtethető a jármű klímaberendezése, valamint a fedélzeti hálózati csatlakozóról akár 1500 W teljesítményfelvételű készülékeket működtethetnek – így valóban megvalósítható a mozgó vezérigazgatói iroda koncepciója.
Ez az összkerékkormányzás egyébként az egyik összekötő kapocs az 5,2 méteres Century SUV és a nála fél méterrel rövidebb Crown Sport között. A másik a TNGA-K padlólemez: bizony, mindkettő a Toyota alighanem legsokoldalúbb platformjára épül. A Crown Sport, amely a márka fiatalos, merész, „pörölycápás” orrkialakítását kapta meg, ezzel együtt nem számíthat hathengeres erőforrásra, kap viszont helyette kettő 2,5 literes négyhengerest: az egyiket full hibrid, a másikat plug-in hibrid konfigurációban. Ha mindez ismerősen hangzik, az nem véletlen: a Toyota RAV4 pont ugyanezeket a hajtásláncokat alkalmazza 239, illetve 306 lóerős teljesítménnyel. Vajon tévedünk tehát, ha a Crown Sportot a RAV4 megjelenésében és viselkedésében egyaránt dinamikusabb testvérének tekintjük, amely vonzó idomain kívül olyan extrákkal csábít, mint az első és hátsó utasok közötti beszélgetést elősegítő, speciális akusztikai tulajdonságokkal járó tetőkárpit?
Ennél azért bonyolultabb a helyzet, az viszont jól látható mindebből, hogy a Toyota globális modellstratégiája műszaki szinten valóban korlátok nélkül megvalósul. Hogy melyik modell hol kapható ténylegesen, az már egy másik kérdés. A Crown családot például negyven exportpiacon készül forgalmazni a Toyota – de nem az összes modell lesz mindenütt kapható. Ami pedig a Centuryt illeti, úgy tűnik, az SUV modell végre valóra váltja a rajongók régi álmát, és kilép vele a világpiacra a Toyota.
Európában jelenleg háromféle autót lehet könnyen értékesíteni: a nagyon olcsókat, a nagyon drágákat, valamint a minden rendű és rangú szabadidőjárműveket. Nem volnánk tehát meglepve, ha a Toyota már javában mérlegelné a realitását annak, hogy két egzotikus újdonsága közül legalább az egyiket, de akár mindkettőt bevezesse az Óvilágban. Érdekes módon a kis példányszámban, aranyáron kínált Centurynek tűnnek jobbak az esélyei mifelénk – egyre több megbízható forrásból lehet hallani erre utaló értesüléseket –, de várjunk türelemmel: azt már többször megtapasztalhattuk, hogy amennyiben a Toyota vezetősége valamit a fejébe vesz, az előbb vagy utóbb megvalósul.
