Nyolc autó, amivel nem tudott hibázni a Renault

Nyolc autó, amivel nem tudott hibázni a Renault

hirdetés
A Renault 5 E-Tech Electric magabiztos fölénnyel nyerte meg az idei szavazást, így büszkén viselheti a 2025. év európai autója címet. A villanymotoros kisautó elsősége önmagán túlmutató jelentőséggel bír.
A későbbi ezüstérmesnél bő húsz százalékkal több, 353 pontot kapott a végső voksolásnál, és ezzel sziklaszilárd győzelmet aratott az Év Európai Autója (COTY) szavazáson a Renault 5 E-Tech Electric, a francia autógyártó tisztán elektromos kisautója, és annak nagyon sportos unokatestvére, az Alpine A290.

Mivel pedig tavaly a Scénic E-Tech Electric nyerte el ugyanezt a címet, a Renault egy ultraexkluzív klub tagjává vált: a díj hatvanéves történetében most másodszor fordult elő, hogy két egymást követő évben jutott fel a csúcsra egy márka – korábban csak egy olasz gyártónak sikerült dupláznia, és annak is harminc éve már.

A Renault 5 E-Tech Electric győzelme nem jött meglepetésként, mert bár szokás szerint rendkívül erős mezőnyben zajlott a megmérettetés, az új generációs elektromos architektúrára épülő modellre bemutatása óta záporoznak az elismerések.
Több szaklap, így a brit Top Gear és a német Automobilwoche is az év legfontosabb újdonságának választotta meg, a Car Design News pedig az év legjobb sorozatgyártású formaterve címet adományozta a villanymotoros ferdehátúnak. A kitüntetés mindazonáltal nemcsak a konkrét típusnak és sportos testvérmodelljének, az Alpine A290-esnek a kvalitásait ismeri el, hanem a Renault hosszú távú stratégiájának a helyességét és életképességét is igazolja. Az Ampere márka zászlaja alatt soha nem látott elektromos offenzívát indított a Renault, amely a villamosítás mellett a szoftveralapú járműplatformok fejlesztésére összpontosít. Ennek köszönhetően hatékonyabban – azaz gyorsabban és gazdaságosabban – bővíthető a portfólió, és a tisztán elektromos járművek vételára 2027/28-ra a belső égésű motorral szerelt típusok szintjére csökkenhet.
A látványos, szerethető formaterv és az előremutató műszaki tartalom mellett kétségtelenül ez a távlati szemlélet is sokat nyomott a latban a COTY-zsűritagok egy részénél. Ugyanez történt a Renault korábbi Év Autója díjai esetében is: az R5 ugyanis már a nyolcadik rombuszlogós modell, amely az európai autós szakma legmagasabb rangú elismerésében részesül.

Renault 16 (1966)

A hatvanas évek egyik legnagyobb autóipari újítása volt a Renault 4L ötajtós karosszériája, amit aztán egy másik Renault, az R16 honosított meg a családi autók mezőnyében.

Nem ez volt azonban az 1966-os év autójának az egyetlen trükkje: hátsó ülései már akkor tudták mindazt, amire ma is rácsodálkozik az átlagember, a hosszanti tologathatóságtól az állítható dőlésszögig.

Az alumínium motorblokk és az elektromos hűtőventilátor szintén nóvumnak számítottak, ahogy a – később bevezetett – fűthető hátsó szélvédő, az éjszakai üzemmódra átbillenthető belső visszapillantó tükör vagy a kétfokozatú ablaktörlő is olyan kényelmi szolgáltatások voltak, amelyekkel évtizedekkel megelőzte a korát a tágas, kényelmes autó.

Renault 9 (1982)

Tíz esetből kilencszer a merész, formabontó megoldások bizonyulnak sikeresnek az autóiparban. Azt azonban, hogy mikor jön el annak a bizonyos tizediknek az ideje, csak a legnagyobbak találják el pontosan. Így született meg a nyolcvanas évek elején a lépcsős hátú Renault 9 és ötajtós fivére, a Renault 11. Közvetlen elődjük, az R14 egy ötletekben bővelkedő, friss, szerethető, jól vezethető autó volt, amit imádtak az újságírók, a várt vásárlói roham azonban elmaradt – talán pont azért, mert a Renault irreálisan magas elvárásokat ébresztett a potenciális ügyfelekben. Az utódmodell az R14 ellentéte volt: konzervatív vonalvezetésű, izgalmakat kerülő karakterű autó. Az R11 / R9 páros pontosan eltalálta a kor igényeit, és megérdemelten hozta el a COTY díjat: pályafutásuk végéig a 2 típusból mintegy hatmillió darab talált gazdára.

Renault Clio (1991, 2006)

1973-ban a Renault 5 minimális, ötpontos hátránnyal a második helyre szorult az Európai Év Autója szavazáson. A csorbát tizennyolc évvel később utódja, a Clio köszörülte ki. Kevés nehezebb és hálátlanabb feladat van, mint leváltani egy olyan ikonikus típust, mint az R5, a Clio azonban a gyökerénél ragadta meg, és fordította a feje tetejére a kisautók koncepcióját. A divatos, fiatalos vonalvezetésű autó mindenkinek kínált valamit, a fapadostól a sportosig, a fiatalostól a már-már luxusfelszereltségű Baccara csúcskivitelig, így képes volt messze túllépni a kategória eredeti korlátain, és ezt mára ikonikussá vált reklámkampányaival is kiaknázta. A Renault Clio volt az első olyan gyártmány a COTY történetében, amelyet két ízben is kitüntettek: a 3. generációs modell 2006-ban győzött a szavazáson, az eredeti recept megújításával.

Renault Scénic (1997,2024)

Képes-e egy autó egyszerre megőrizni eredeti koncepcióját, és alkalmazkodni a kor elvárásaihoz? A Clio esetében ez viszonylag egyszerű feladat volt, hiszen egy klasszikus szegmens jól meghatározott értékeit kellett felülmúlniuk a tervezőnek.
A Scénic (eredetileg Mégane Scénic) ezzel szemben egy vadonatúj műfaj, a kompakt buszlimuzin legelső képviselője volt.

Három különálló hátsó ülése soha nem látott variálhatóságot eredményezett, a kisbuszok helykínálatát a személyautók kényelmével és vezethetőségével társító konstrukció hatalmas előnnyel győzött a szavazáson.

A 2024-es Scénic E-Tech barvúrja pedig az volt, hogy az eredeti értékeket képes volt sikeresen átültetni a 21. századba: belső égésű motor helyett tisztán elektromos hajtásláncot kínált, a célszerű egyterű-karosszéria eredendő erényeit pedig a sokkal divatosabb SUV-formátumban testesítette meg.

Renault Mégane (2003)

Ha az első generációs Mégane 1996-ban elnyeri az Év Autója címet, már akkor duplázhatott volna a Renault, de az R19 elődmodell műszaki alapjait újrahasznosító modell így „csak” hatalmas közönségsiker lett, amely nem mellékesen a ralisportban is komoly eredményeket ért el. A második generáció azonban, amely ívesen megrajzolt üvegfelületeivel azonnal felhívta magára a nagyközönség és a COTY-zsűri figyelmét, pályafutása során többszörösen igazolta a kitüntetés jogosságát. A Mégane II volt az első kompakt modell a világon, amely ötcsillagos eredményt ért el az Euro NCAP töréstesztjén, a 2004-ben bemutatott, szokatlanul dinamikus RS (Renault Sport) kivitel pedig egy több generáción átívelő sikertörténetet indított az útjára.
Hatvan év, nyolc mérföldkő: ma már nyilvánvaló, hogy az Európai Év Autója díj történetében szerephez jutó Renault-modellek a márka idővonalán is meghatározó állomásoknak bizonyultak. Bár a Renault szakemberei bíztak a Renault 5 idei sikerében, a szakmabeliekkel egyezően úgy látták, hogy a győzelmi esélyeit az rontja leginkább, hogy 2024-ben is a márka autója bizonyult a legjobbnak. Ám  félelmük láthatóan alaptalan volt, hiszen az Év Autója-zsűri a magas pontszámmal visszaigazolta a modell nagyszerűségét. És bár talán korai úgy beszélni a jövőről, hogy a 2025-ös trófeán még ott csillognak a pezsgőcseppek, a márka következetes jövőképe és stabil helyzete ismeretében valószínűsíthető, hogy a következő, kilencedik kitüntetésre sem kell majd sokáig várnunk.