dacia-jogger-extreme-tce

Ez a legolcsóbb hétszemélyes autó Magyarországon

hirdetés

Teszt: Dacia Jogger 1,0 TCe 110 Extreme

2007-ben a Logan MCV-vel lépett be a hétszemélyes autók világába az újjászületett Dacia, majd az egyterű Lodgy is kapott harmadik üléssort. Eljött azonban a generációváltás ideje, mely arculatváltással párosul: megérkezett a Jogger, amely egyszerre lép a két említett modell örökébe, de helyettesíti majd a Dokker eltűnő személyszállító változatát is. A Dacia Jogger öt- és hétszemélyes kivitelben is elérhető.
Nézőpont kérdése, hogy minek tekintjük a 4547 mm hosszú, 1784 mm széles és 1632 mm magas autót. Szemlélhetjük kombiként is, de bizonyos szögekből ma divatos szabadidő-járműves formákat is beleláthatunk a méretéhez képest igen könnyű, 1205-1261 kilós autóba. Utóbbi vonalat erősíti a 20 centis hasmagasság, valamint a fényezetlen műanyag lökhárító és a kerékjárati ívek elemei, amelyek hangulatos kiegészítői a terrakottabarna metálfénynek és kifejezetten jól jönnek, ha földúton használnánk az autót.
A Sandero Stepwaytől átvett front a Joggeren is jól mutat, modern autó benyomását kelti, ahogy hátulról szemlélve is igazán karakteres a volvós övvonalnak és hátsó lámpának köszönhetően.

A Jogger bemutatásával párhuzamosan zajlott a Dacia márkaarculat-váltása is, amely új logót, feliratokat hoz magával. A későbbi gyártású Joggerek elején, felnijein, kormányán már az a logó díszeleg majd, ami autónkon még csak matricaformában látható.

Még mielőtt beszállnánk a kocsiba, elkezdhetjük listázni a praktikus elemeket: kezdésnek itt a moduláris tetőrúd, melynek középső szakaszát kivéve és elforgatva tetőcsomagtartó-keresztlécként használható. Igazán ötletes!
Nem marad le praktikumban az utastér sem, összesen 24 liternyi tárolóhelyre dughatjuk apróságainkat, köztük az ajtózsebekbe, a két első ülés közé, a kartámasz alatti dobozba és a kesztyűtartóba – kényelmesen elfér itt akár egy egyliteres palack is. A két első ülés háttámláján egy-egy lehajtható és kihúzható tálca található, rajtuk pohártartóval, de italunkat a harmadik sor ülései mellé is tehetjük.

A praktikus megoldások mellett már tényleg találkozhatunk a Dacia legfőbb új dizájnelemével: a kormányon még a régi embléma csillog, de a szellőzők az új formát kapták, melyeket stilizált D és C betűknek is nézhetünk. Ugyan csak a szürke különféle árnyalataival operál a beltér, a kárpit mintázata karaktert ad a Jogger belsejének. A fekete-fehér mintás szövetek az ülések, az ajtók, de még a műszerfalpanel egy részét is beborítják. Jelentősen javul ettől a minőségérzet, kevesebb kopogós műanyag elem vesz bennünket körbe a kényelmes sofőrülésben. Az első székeket a hűvösebb napokon fűthetjük is, a vezető pedig négy irányban állíthatja manuálisan pozícióját, egészen magasra is fel lehet pumpálni az ülést.
Jó fogású a kormány, gombkiosztása ismerős lehet az új Renault-modellekből, ahogy az automata klíma kezelőfelülete is a középkonzolon. Óracsoportja egyszerű, de logikus: a fordulatszám- és a sebességmérő között egy kisebb digitális kijelzőn minimális gombnyomogatással előhívható a hatótáv, a megtett kilométer vagy épp az átlagfogyasztás.

Az igazi mozi azonban középen található. Lehetetlen eltévedni a 8 colos kijelző menüjében, átlátható, egyszerű rendszerről van szó. Itt jelenik meg a tolatókamera képe, de a gyári navigáció adatai is, feltéve, hogy megrendeli az ügyfél. Mivel azonban okostelefont is tud tükrözni a rendszer és futhat rajta az Androdi Auto és az Apple Carplay is, nem fájó a navigáció hiánya. A kommunikációhoz szükséges USB-aljzat a kijelzőtől balra található, ám annak, aki csak tölteni szeretné mobilját, elég lehet a váltókar előtt található 12 V-os aljzat – ilyenből került a középső sorba és a csomagtartóba is.
Hétszemélyes autóról lévén szó, nem mellékes a hátsó helykínálat. A középső sorban hatalmas a fejtér, hiába csökkent majdnem öt centit a Jogger magassága a Lodgyhoz képest. A lábtérre nem volt panaszom magam mögött (178 cm) ülve, és ugyanez volt a helyzet a harmadik üléssorban is. Itt már érezhetően kisebb a tér, ám a nagyjából hozzám hasonló méretekkel megáldott emberek még így is kényelemben elférnek a hátsó tengely felett. Nagy fegyvere a Joggernek a valódi hétszemélyes utastér, kár, hogy a szellőzésre nem áldoztak többet. Befuvóból is lehetne több, hiszen leghátulra csak a kibillenthető oldalablakokon juthat be a friss levegő.

Könnyen mozgathatóak a második és a harmadik sorok ülései: kirívó, legtöbbször piros jelölések mutatják, milyen kallantyút kell meghúzni vagy átbillenteni a székek variáláshoz. A második sor 2/3-1/3 arányban dönthető teljesen előre, a harmadik sor egyenként tízkilós ülései pedig három mozdulattal teljesen ki is emelhetőek a helyükről. A hét személlyel még 160 literes csomagtartó így pillanatok alatt 506, illetve 1807 literessé bővíthető. Így pedig már furgonként is megállná a helyét.
Kétféle motorral érhető el a Dacia Jogger. Tesztautónkban az erősebb, 110 lóerős, egyliteres turbós benzines, közvetlen befecskendezéses háromhengeres erőforrás dolgozott, melynek maximális nyomatéka 200 Nm. A jelenlegi egyetlen alternatíva egy szintén háromhengeres, egyliteres turbós erőforrás, mely benzin mellett LPG-vel is üzemeltethető. Benzin használata mellett ennek a motornak 90 lóerő a teljesítménye, LPG-vel pedig 100 lovas. Mindkét motorhoz hatfokozatú manuális váltó tartozik. 2023-ban érkezik majd hibrid erőforrás is, amelyben a váltás már nem a sofőr gondja lesz. Dízelmotoros verzió nincs és nem is várható a Joggerből.

Elöl MacPherson-konstrukciójú futómű dolgozik az új hétszemélyes Dacia alatt háromszög alakú alsó keresztlengőkarral, míg a hátsó tengelyen egyszerű csatolt hosszlengőkaros kerékfelfüggesztést találunk H alakú torziós keresztrúddal.
Mindössze 26 kilométert tettek meg előttem a tesztautóval, azaz egy szinte vadonatúj Joggert vezethettem. Gyakorlatilag a nulladik másodpercben jött is az első pozitívum: búcsút inthettem a klasszikus kulcsnak, ugyanis a Dacia átvette a Renault kedvelt kártyás módszerét.

Közeledésre nyílik, távolodásra záródik minden ajtó, a motor pedig gombnyomásra indul. Előzetesen két főbb kérdés merült fel bennem a motorral kapcsolatban. Először arra kaptam választ, hogy mire elég 110 lóerő egy hétszemélyes autóban. Akárhogy is számoljuk, maximális utaskapacitásnál ez nem több fejenként 16 lóerőnél.

Vegyük azonban figyelembe, hogy nem kell nagy tömeget megmozgatni, alig több 12 mázsánál az autó. 11,2 másodperces 0-100 km/órás gyorsulási értéke nem világverő, de nem is erre törekszik az ember egy ilyen kocsival. Ha kell és kérjük tőle, szedi a lábait a Dacia, a pontosan, kis erővel kapcsolható sebességváltó pedig partnerünk ebben.
A másik kérdés, ami nagyon foglalkoztatott, a hang volt. Kellemes meglepetésként ért, hogy nem rontotta el az addigi élményeket és benyomásokat a háromhengeres erőforrás zaja nagyobb tempónál sem, a motorhang tolerálható volt autópályán is a főtengely 2600-as fordulatszámánál, hatodik fokozatban. A motor rezgéseit sikerült a hidraulikus motortartó bakokkal jól elkülöníteni az utasoktól.

Bár a fejlesztésnél a rosszabb minőségű utak használata is szempont volt, a Jogger futóműve nem ringat, stabilan fut az autó a kanyarokban, miközben az úthibák java részét elnyeli, tompítja. Mindebben közrejátszanak a ballonosabb gumik is, melyek talán nem olyan mutatósak a 16 colos felnin, mint peresebb társaik lennének, de a komfortért ez nem nagy ár.

Kormányzásától ne várjunk csodákat, visszajelzésből nem sokat kapunk, itt elsősorban a könnyű használat lehetett a cél. Az autó fordulóköre 11,7 méter. Városi manőverezéskor, parkoláskor jól jön a tolatókamera és a radarok segítsége a holtterek miatt.
Ha eddig nem győzött volna meg a Jogger arról, hogy remek ár/érték arányú autó, akkor a benzinkúton végképp megtette. Tesztünk során 6,7 literes vegyes átlagfogyasztást produkált a Dacia Jogger száz kilométerre vetítve. Ezt a városi használat tornázta fel igazán, autópályán az átlag közelében volt az egyliteres motor üzemanyagigénye, 90 km/órás tempónál azonban bőven alatta fogyasztott. Az üzemanyagtank 50 literes, így akár több mint 700 kilométert is megtehetünk két tankolás között, ami az egyre terjedő villanyautók mellett vonzó lehet a vásárlók egy részének.

Legolcsóbb verzióban a Jogger 5,7 millió forintba kerül, ez a változat ötszemélyes. Hétszemélyesként az új Dacia 6,02 millió forintért vihető haza, ám a végösszeg még ennél is kisebb lehet a CarNet kereskedéseiben, köszönhetően a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásának.
A csúcs-Jogger az Extreme kivitelű, melynek ára az erősebbik motorral 7,09 millió forintról indul. Tesztautónk ára 7,54 millió forint olyan plusztételekkel, mint a csomagtartó alatt található pótkerék, az ülésfűtés, a radarrendszer és holttérfigyelő párosa, illetve a terrakotta szín (a fehér fényezésért nem számít fel plusz költséget a Dacia). Egyetlen extra maradt csak a listán, ami nem került bele az autóba, a korábban már említett navigáció.
A mindig árérzékeny magyar vásárlók körében a Dacia jókora helyzeti előnnyel indul, más márkáknál sokszor az alapfelszereltségű modellek kerülnek annyiba vagy még többe, mint egy már extrákkal megpakolt Jogger. Az alacsony vételár miatt azonban nem kell kompromisszumokat kötni, hét személy is kényelmesen utazhat az autóval, ráadásul az új arculati elemek csinosabbá teszik a Daciát. Benzinmotorral is tetszett a Jogger, de várom a 2023-as esztendőt, és azt, hogyan teljesít a Renault-féle hibrid a hétszemélyes kombiban.