Erről tanúskodik az Autotrader értékelése és a Green NCAP átfogó tesztje egyaránt. Az előbbi autós szaklapként, az utóbbi független fogyasztóvédelmi szervezetként nyúlt az energiafogyasztás kérdéséhez, a következtetések azonban hasonlóak. A brit szaklap a 2026-os modellévi Dacia Spring Cargo modellt faggatta egy hagyományos teszt keretében, és környezetvédelmi jellemzőit maximálisra értékelték.
Rövid időn belül a Dacia két típusa is reflektorfénybe került üzemanyag-fogyasztással, károsanyag-kibocsátással foglalkozó felmérésekben – és mindkettő bravúrosan szerepelt.
Az emberek egy része még mindig hajlamos valami elvont, misztikus jelenségként, a valóságtól elszakított fogalomként kezelni az autók környezeti kompatibilitását. Ezernyi szempont létezik persze, de vannak alapigazságok: minél nehezebb, minél nagyobb egy autó, minél erősebb a motorja, annál több energiát igényel a használata. A több energia pedig több pénzbe kerül. A Dacia nem kis részben azért lett Európa egyik kedvenc márkája, mert típusai könnyűek, méretük nem túlzó, teljesítményük észszerű, erőforrásaik pedig takarékosak – és az utóbbi években egyre takarékosabbak lettek. Megjelentek a márka kínálatában a mild hibridek, a full hibridek, a tisztán elektromos modellek, és mivel ezek közben nem adták fel a Dacia alapértékeit, és megmaradtak kompakt, racionálisan méretezett, kis tömegű autónak, a hasonló hajtástechnológiát alkalmazó versenytársaknál is kedvezőbb energiafelhasználással büszkélkedhetnek.
Ebben nemcsak a villanymotor emissziómentes használata és a töltés potenciálisan zéróhoz közelítő szénlábnyoma (napelemes rendszer használata esetén) játszik szerepet, hanem az is, hogy a Dacia anyavállalata, a Renault-csoport rendkívül szigorú környezetvédelmi szabályokat állít. Ellenőrzik az akkumulátorok gyártásához szükséges nyersanyagok beszerzési forrását, a hulladékká vált autókból zárt körforgásban nyerik ki a nemesfémeket, polipropilént és rezet, a beszállítóknak pedig minden esetben tanúsítaniuk kell szénlábnyomukat, és törekedniük annak csökkentésére. Lehet valami tisztább egy villanyautónál?
Nos, a Dacia Bigster hibridnek még ez is megy. A kompakt crossover ugyanúgy 3,5 csillagot kapott (az adható ötből) a Green NCAP átfogó vizsgálatán, mint a hasonló méretű, de tisztán elektromos Cadillac Optiq. Ez hogyan lehetséges? Az Optiq pont az ellentéte a Dacia Springnek: nagy és nehéz, emiatt nagy az energiafogyasztása, tehát nagy akkumulátorra van szüksége, ami még nehezebbé teszi… az autó menetkészen 2,4 tonnát nyom, és ezzel minden rosszat elmondtunk róla.
A Bigster tömege ezzel szemben pont egy tonnával kisebb, modern benzinmotorjának működését hibrid villanymotor segíti át a rossz hatásfokú üzemi szakaszokon, így fogyasztása vegyes üzemben sem lépi át az 5 liter/100 km-t. Ezzel az elmúlt hat évben tesztelt összes szabadidőjármű közül a Dacia Bigster érte el a legjobb, 63 százalékos környezetvédelmi minősítést, Sőt, csupán nála jelentősen kisebb városi ferde hátú hibridek tudták felvenni vele a versenyt ezen a téren.
