Suzuki Swift modelltörténet
Melyik az a modell, amelyből harmincnyolc év alatt több mint hatmillió darabot adtak el, amelynek öt generációja tucatnyi néven talált utat az ügyfelek szívéhez, és amely ma is ugyanolyan egyszerű és lényegre törő, mégis különleges, mint születésekor? Hát persze, hogy a Suzuki Swift! Lássuk, milyen ívet írt le a Mi Autónk nagyszerű pályafutása.
A Suzukit ma kisautó-specialistaként ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy ezt egészen a nyolcvanas évek derekáig szó szerint kellett érteni: egy bátor, de rövid életű próbálkozástól eltekintve működése első harminc évében csak a japán „kei” mikroautó-kategóriába sorolható személygépkocsikat, haszonjárműveket és terepjárókat gyártott a márka. Ez a bizonyos kitörési kísérlet az 1965 és 1969 között forgalmazott, négyajtós Fronte 800 volt. Modern, tetszetős formaterve ellenére nem bizonyult sikeresnek, részben azért sem, mert a Suzuki alig győzte kielégíteni az egyéb, kisebb modelljei iránti keresletet, így nem jutott energia a 3,87 méteres szedán gyártására.
Az elképzelés csírája azonban megmaradt, és nem egészen két évtizeddel később újra kihajtott. A Suzuki a nyolcvanas évek elején nyitott az exportpiacok felé. Az első típusok, az LJ80 és az SS40 nevét nem mindenki ismeri fel, ám ha eláruljuk, hogy utódaikat Jimny és Alto néven forgalmazta a Suzuki, már összeáll a kép. Az apró járművek népszerűnek bizonyultak, és a Suzuki felismerte, hogy egy nagyobb típussal még stabilabban vethetné meg kerekeit a külpiacokon.
Így született meg az SA310, illetve Cultus, vagy Barina, Extra, Khyber, esetleg Forsa: ahány piac, annyi néven került forgalomba az új típus, amely ferdehátú karosszériája okán az ős Fronte 800-asnál is rövidebb volt. Európában 1983 végén, Spanyolországban tűntek fel a modern, egyliteres, háromhengeres négyütemű motorral szerelt autó első példányai, és a primitív kisautókhoz szokott piacokon hatalmas sikernek bizonyult a gazdagon felszerelt modell. A kis Suzuki alapáron kínálta az első tárcsafékeket és a kétoldali külső visszapillantó tükröt – nem nagyvonalúságból, és nem is stratégiai megfontolásból, hanem mert a japán belpiaci vásárlók számára eleve így gyártották őket. Ott ugyanis a nagyobb járműveket fájdalmas büntetőadókkal sújtották, így az átlagember kisautót vásárolt, de bőséges felszereltséggel kárpótolta magát.
Az 1985-ös modellév három fontos újdonságot hozott. Az egyik az 1,3 literes motor, a másik az ötajtós karosszéria, a harmadik pedig az új név volt: innentől kezdve Európában Swift néven forgalmazták az autót. Egy évre rá négyajtós szedánként, valamint 101 lóerős sportmodellként (Swift GTi) is elérhetővé vált az autó: mindössze három év leforgása alatt igazi sikertörténetté vált a kis Suzuki.
Ideje volt elkezdeni gondolkodni a folytatáson. A második generáció fejlesztése során már az európai elvárásokat is figyelembe vették. A tengelytávot megnövelték, a hátsó tengelyt és a kormányművet kicserélték, így az autó egyszerre vált határozottabbá, közvetlenebbé és kényelmesebbé. Átdolgozták a motor palettát, valamint megjelent a kínálatban az összkerékhajtású változat – igaz, ezt évekig csak Japánban forgalmazták. A GTi kivitel ugyanazt a 101 lóerős motort kapta, mint az előd, ám 9,5 helyett már 8,6 másodperc alatt gyorsult 100 km/órára, miközben megőrizte legendás takarékosságát.
A Suzuki Swift széles választékával a kezdetektől lenyűgözte a vásárlókat, 1991 őszén azonban kiderült, hogy vannak még távlatok: bemutatkozott a modell kabrió változata. Szervokormány, magasságában állítható kormánykerék, sztereó rádiós magnó, ködfényszórók és motoros tükörállítás kényeztette a vászontetős, kétüléses modell gazdáit, akiknek csomagjaik elhelyezésére is kielégítő helyet kínált a modell. Egy évvel később pedig elkészült az első Európában gyártott Swift: az esztergomi gyár megnyitásával a Suzuki véglegesen világpiaci szereplővé vált.
További tíz éven át készült minimális változtatásokkal a Swift, de az ezredforduló táján már egyre sürgetőbbé vált a megújulás. A Suzuki fontos lépésre szánta el magát: nem csak újratervezte, de át is pozicionálta a Swiftet. A 2004-ben leleplezett, majd 2005-től forgalmazott, harmadik generációs modell vadonatúj konstrukció volt, amely a megfizethetősége miatt kedvelt előd helyett a modern formatervre, a sportos vezethetőségre helyezte a hangsúlyt. A négyajtós szedán nem fért bele ebbe a képbe, annál inkább a sportmodell, amelyet azonban átkereszteltek: a Swift GTi helyébe lépő Swift Sport 125 lóerős, 1,6 literes motorjával különösen dinamikus jelenség volt. Gyorsulási értéke ugyan nem javult – a továbbfejlesztett ütközésbiztonsági és kényelmi jellemzők miatt több mint egy mázsával nőtt a modell tömege a második generációhoz képest –, végsebessége azonban elérte a 200 km/órát, ami az egyedi megjelenéssel és az áthangolt futóművel együtt kiemelkedően szórakoztatóvá tette vezetését.
A negyedik generáció látszólag nem sok változást hozott, hiszen a Suzuki jó érzékkel megtartotta a formaterv alapvető koncepcióját, csupán a 2010-es ízlésvilághoz aktualizálta a dizájnt. Az ismerős idomok azonban egy alaposan átdolgozott szerkezetet rejtettek, amely a megnövelt tengelytávnak köszönhetően tágasabb, a folyamatosan emelkedő vásárlói igényekhez igazodva kifinomultabb volt. A kor divatjához igazodva emelt hasmagasságú Outdoor kivitelben is elérhetővé tették – igaz, csak Olaszországban. Arra azonban ügyeltek a tervezők, hogy megőrizzék a Swift dinamikus vezethetőségének és kiváló városi használhatóságának zálogát, a négy méter alatti karosszériahosszt. Menetstabilizáló elektronika, kipörgésgátló, hét légzsák gondoskodott a világszínvonalú biztonságról: a negyedik generációs Swift elsőként kapott maximális ötcsillagos minősítést az Euro NCAP utas- és gyalogosvédelmi védelmi tesztjén.
Így jutott el szűk 35 év alatt a Swift története a jelenlegi, ötödik szériáig. A 2017-ben bemutatott generáció minden idők legfejlettebb Swiftje: tágasabb, de nem nagyobb, könnyebb, mégis finomabb és biztonságosabb közvetlen elődjénél, köszönhetően az alapját adó, vadonatúj padlólemeznek. Új generációs, közvetlen befecskendezéses motorjaival és mild hibrid technológiájával kiemelkedően takarékos és dinamikus modell, amely ráadásul felsőbb kategóriákban szokásos aktív vezetőtámogató funkciókat kínál, a sávelhagyásra figyelmeztető jelzéstől az adaptív fényszórókon át a távolságtartó tempomatig. 2020-ban további fejlett elektronikus rendszerekkel egészült ki a Swift biztonsági arzenálja. És bár a Swift már nem Esztergomban, hanem Japánban készül, piaci elsőségét pedig átadta a Vitarának, a szerethető, praktikus és modern városi kisautó mindig szerethető autó marad.
