Évszázados dicsőséget elevenít fel a Renault

Évszázados dicsőséget elevenít fel a Renault

hirdetés
Pont száz évvel ezelőtt mutatkozott be az a versenyautó, amellyel számtalan sebességi világcsúcsot döntött meg a Renault. A kerek évfordulóra újraépíti a villámgyors együlésest a cég.
R4, R5, Twingo, R17, Estafette: a Renault mindenki másnál jobban ráérzett arra, hogy az emberek szerethető, kellemes érzékeset keltő autókra vágynak – és mi állna közelebb a célközönség szívéhez, mint gyermekkoruk legendás típusai, amelyek ezért most modernizált formában, de ugyanolyan imádnivalóan térnek vissza közénk.

A Renault azonban nem áll meg a személyautóknál: egészen a múlt század első negyedéig visszanyúlva két emblematikus versenyautóját gyúrta egybe, hogy megalkossa korunk legjobb hatásfokú – értsd: legtakarékosabb – demonstrátorát. A Renault Filante Record 2025 (avagy kódnevén Z41) elnevezésű autóról egyelőre csak általános információkat közölt a gyár, így szerencsésebb részletes bemutatásával megvárni a műszaki adatokat, valamint azt, hogy sikerült-e új fogyasztási rekordot beállítania a retrofuturisztikus autónak.
Addig is ismerkedjünk meg azonban példaképeivel: az 1925-ös 40 CV des records-dal és az 1956-os Étoile Filante-tal. A 40 CV des Records egy különlegesen keskeny, együléses versenyautó volt, amely két év leforgása alatt fél tucatnyi hosszútávú és sebességi rekordot döntött meg. A nyitott karosszériás első verzió, a Type ML 1925. május 11-én, a Montlhéry versenypályán megdöntötte a háromórás, 500 kilométeres és 500 mérföldes (800 km) átlagsebesség rekordját.
Egy évre rá a modell zárt karosszériás Type NM kivitele 24 óra alatt 4167,58 kilométert tett meg, ami 173,65 km/óra átlagsebességnek felel meg. A Type NM félelmetes szerkezet volt: 9 literes, soros hathengeres motorja 150 lóerőt adott le, az autó tömegét fémkarosszéria helyett a favázra erősített műbőr panelekkel csökkentették.
Harminc évvel később már egészen más ismeretekkel fogott hozzá egy újabb sebességrekorder építéséhez a Renault. Az Étoile Filante (magyarul ’hullócsillag’) 1956. június 22-én ugyanazon a Párizs közelében fekvő Montlhéry versenypályán tartotta világpremierjét, majd pár hónappal később áthajózott az óceánon, hogy a bonneville-i sóstó sík medrében próbálkozzon a rekorddöntéssel. Egy kilométeren 306,9, öt kilométeren 308,85 km/óra átlagsebességet ért el, emellett az egy és öt mérföldes (1,6, illetve 8,0 kilométeres) rekordot is megdöntötte. Az Étoile Filante nemcsak aerodinamikai elemeit kölcsönözte a repülőgépiparból, hanem erőforrását is: a kerozinnal hajtott turbina percenkénti 28 ezres fordulatszámon 270 lóerőt adott le.
Elég ránézni a Renault Filante Record 2025 prototípusra, hogy lássuk, mindkét szülőjétől fontos stíluselemeket örökölt, a hiperkeskeny karosszériától és a különálló kerekektől kezdve a rendkívüli alapossággal kidolgozott aerodinamikai kiegészítőkig. Ehhez modern elektronikus segédrendszerek és vezérlőegységek társulnak, amelyek maguk is hozzájárulnak a rendkívül csekély tömeghez: a Filante Record menetkész állapotában egy tonnát sem nyom. A további részletekre remélhetőleg nem kell sokáig várni: a Renault még idén szeretné próbára tenni a prototípus képességeit.