Harminc év alatt a világ száz országában több mint nyolcmillió példányban talált gazdára a Renault R4. Méltatlanul bánnánk a puritán zsenialitás ezen mintapéldányával, ha egyetlen okra próbálnánk visszavezetni a sikerét: a Renault 4 apró volt, mégis tágas, egyszerű, ám éppen ezért elronthatatlan, ráadásul volt valamije, ami korábban senki másnak: egy ötödik ajtaja.
Úgy tudni, maga Pierre Dreyfus, aki 1955-től húsz éven át vezette a márkát, fogalmazta meg tömören és velősen a Renault 4-essel szemben támasztott elvárásokat: olyan autót várt beosztottaitól, amely hatékonyan szólítja meg a modern kor dolgozó emberét. Városiakat és vidékieket, gazdálkodókat, munkásokat és értelmiségieket, nőket és férfiakat, fiatalokat és időseket… A Renault tervezői pedig, ahelyett, hogy kétségbeesésükben felmondtak volna, munkához láttak. Olyan autót kellett alkotniuk, amely megfizethető, könnyen vezethető, olcsón karbantartható; amely méreteihez képest rendkívül sok helyet kínál, amely a kemény munkavégzéstől sem riad vissza, de a családi kirándulásban is partner; amely egyszerre kényelmes és nagy teherbírású; kellően gyors és stabil az országúti közlekedéshez, ám a göröngyös földutaktól sem riad vissza.
A vízhűtéses, négyhengeres orrmotor, a modern, fogasléces kormánymű, a helytakarékos, karbantartásmentes torziós rugók gondoskodtak a mechanikus követelmények megvalósulásáról, ami pedig a praktikumot illeti, a Renault tervezői egy korábban csak elvétve alkalmazott megoldást tökéletesítettek. Az R4 előtt is léteztek ugyan olyan modellek, amelyeknél a csomagtér ajtaja a hátsó szélvédővel együtt nyílt, az apró Renault volt azonban az első, amely a karosszéria teljes keresztmetszetében lehetővé tette a rakodást, méghozzá egy belépőszintű, megfizethető autónál. A hatalmas hátsó nyíláshoz sík padlólemez és könnyen kiszerelhető ülések társultak. Az R4 ezzel évtizedekkel megelőzte a korát. Ehhez hasonlóan zseniális modularitást csak a Renault másik korszakalkotó találmánya, a modern egyterű hozott az autóiparba – mondani sem kell, szintén egyetlen elemként felnyíló hátfallal.
A Renault 4 elsöprő sikerének fényében a gyártó úgy döntött, nagyobb típusain is megpróbálja alkalmazni az ötajtós kialakítást. Az 1965-ben bevezetett R16 fogta az R4 összes erényét, és egy nagyobb, elegánsabb karosszériába sűrítette bele azokat. A világ első ferdehátú nagyautója hatalmas közönségsikernek bizonyult. Variálható belső tere (az üléseket akár kényelmes fekvőfotellé is lehetett alakítani), a kombik célszerűségét a szedánok kompakt méretével társító karosszériája nem csupán más, de jobb is volt a sablonos, rugalmatlan megoldásoknál; az R16 sikkessé tette a célszerűséget, elegánssá a fiatalosságot, kívánatossá a tágasságot.
Innen nem volt megállás: a Renault immár a ferdehátú karosszéria szakértőjeként egymás után fejlesztette ötajtós típusait. Épített elegáns és sportos kupét (R17, majd Fuego), kompakt és tágasabb családi autót (R11, illetve R21), és persze folytatta a két eredeti vonalat: a modellkínálatot alulról (R5) és felülről (R25) határoló típusok mindmáig etalonnak számítanak a ferdehátúak körében. Az utóbbi minden idők talán legelegánsabb ötajtós típusa volt, amelynek csomagtartója ráadásul egy felső osztálybeli meglepetést, a kalaptartó alá beépített, zárható öltöny- és kosztümtartó zsákot rejtett. A Renault még a motorsportrajongókat is meg tudta győzni a ferdehátúak zsenialitásáról: 1982-ben egy francia testvérpár, Claude és Bernard Marreau a Renault 20 egy különleges kivitelű, turbómotoros, összkerékhajtású kivitelével nyerte meg a Párizs-Algír-Dakar ralit.
A ferdehátú karosszéria ma már nem különlegesség, hanem magától értetődő megoldás, különösen Európában, ahol a presztízsmodellek kivételével kisebbségbe kényszerítette a klasszikus limuzinokat. A Renault 4-es hagyatéka magától értetődően érvényesült napjaink összes meghatározó irányzatában, az elektromos mobilitástól kezdve a szabadidőjárművekig. A többszörösen díjnyertes Zoe, a városi crossoverek műfajában úttörő Captur, a tágas Kadjar és a dinamikus eleganciájú Arkana terepkupé gazdái egyaránt hatalmas nyíláson keresztül pakolhatják meg a csomagtartót, és biztosak lehetnek benne, hogy autójuk nem csak az átlagos hétköznapokon áll rendelkezésükre, de akkor is megbízhatóan számíthatnak rá, ha az átlagosnál többet várnak el tőle.
