nissan-design-epulet

Nagykorú lett a Nissan európai dizájnja

hirdetés
A japán gyártó harmincegy éve, 1990-ben hozta létre első formatervező részlegét Európában. A Nissan európai műszaki központjának osztályaként, Angliában működő stúdió a helyi autógyár támogatására született, ám rövid időn belül túlnőtt keretein, így a márka európai terjeszkedésével összhangban Németországba települt át, ahol a kontinens legkiválóbb fiatal formatervezői csatlakoztak a stábhoz. A vállalat 2000-ben fontos stratégiai döntést hozott: a világ egyik legnyüzsgőbb, legszínesebb kulturális és kreatív központjába, Londonba költöztették a Nissan Design Europe ekkor már népes csapatát. A cég felső vezetése tudta, hogy a legkiválóbb műszaki tartalmakhoz kiemelkedő formai kereteket biztosítva hódíthatják meg Európát, és hogy a tervezők számára kellőképpen ihletadó környezetet biztosíthassanak, London egy ikonikus pontján, a Hyde park közelében, egy romjaiból főnixként feltámasztott ipari épületben helyezték el a stúdiót. Az 1960-as évek építészeti stílusát ünneplő, egykori vasúti létesítménybe 2003-ban költözhetett be az NDE mintegy 50 formatervezője, modellezője, mérnöke és adminisztrátora, és a hely különleges hangulatából ihletet merítve azonnal munkához láttak.
Ez volt az az év, amikor a Nissan bemutatta az új generációs Almerát, a cég legfelső vezetésében azonban már kikristályosodott egy merész, forradalmi irány a Nissan alsó-középkategóriás kínálatának jövőjével kapcsolatban. A klasszikus ferdehátúak korszaka a végéhez közeleg, érveltek a tanácsadók: a jövő egy teljességgel újszerű karosszériatípusé, amely a terepjárók robusztus karakterét, emelt üléshelyzetét és praktikus helykihasználását ötvözi a kompakt családi autók vezethetőségével, takarékosságával és biztonságával. Az NDE nem is késlekedett, és egy évre rá, 2004 tavaszán bemutatta annak az autónak az előtanulmányát, amely végül 2007-ben lépett piacra, hogy fenekestül felforgassa az erőviszonyokat, és megteremtse egy vadonatúj, azóta minden korábbinál népszerűbbé vált műfaj kereteit – ez volt a Nissan Qashqai.
Az autóipar villámgyorsan reagált a Qashqai sikerére, a piacot elözönlötték a hasonló koncepciót követő kompakt crossoverek. A Nissan Design Europe munkatársai azonban ekkor már régen tovább léptek: ha a Qashqai megbolygatta a piacot, a 2009-es Qazana koncepció egyenesen forradalmat robbantott ki, és amikor 2010-ben Nissan Juke néven megjelent a radikális városi tanulmányautó szériaverziója, azzal örökre megváltozott az európai autóipar iránya. Ez a két crossover olyan sikeresnek bizonyult, hogy a modellváltásnál is az európai stúdiót kérték fel a munkára: a második és harmadik generációs Qashqai, illetve a (Nissan Gripz tanulmánnyal megelőlegezett) vadonatúj Juke gondolata is Londonban fogant meg.
Akkor sem tétlenkedtek persze a Nissan Design Europe szakemberei, amikor épp nem kategóriateremtő szabadidőjárműveket alkottak. Sokoldalúságukra jellemző, hogy ugyanaz a stúdió teremtette meg a bájos keménytetős kabrió, a Nissan Micra C+C (2005) vonalait, az új generációs Nissan Pathfindert felvezető Nissan Terranaut koncepciójárművet (2006), majd egy évre rá a soha nem látott helykihasználást és praktikumot kínáló Nissan NV200 Concept furgontanulmányt.
Egy dizájner számára persze nincs izgalmasabb kihívás a sportautók tervezésénél, és az NDE specialistái ezen a téren is megmutathatták tehetségüket. A 2014-es Nissan Concept 2020 Vision Gran Turismo különleges projekt volt, hiszen a félelmetes GT-R stílusjegyeit nem csak egy új korszak elvárásaihoz, hanem egy teljességgel ismeretlen közeg, a virtuális valóság adottságaihoz is igazítva kellett szupersportkocsit alkotniuk. A Gran Turismo konzoljátékhoz tervezett, lenyűgöző közúti versenyautó tervezésében ráadásul a Nissan mérnökei is részt vettek, és egy különleges hibrid hajtásláncot szerkesztettek a 2+2 üléses kupéhoz. Az első tengelyen kettő, a hátsón egy harmadik villanymotort alkalmazó rendszer a márka jól bevált V6-os turbómotorja köré épült, és bár a valóságban soha nem mutathatta meg, mire képes az elektromos összkerékhajtás, a koncepció kidolgozottsága és merészsége lenyűgöző.
A Nissan Design Europe tizennyolc éves munkássága a kreativitás jegyében telt el; kategóriateremtő, mértékadó modellek, magukkal ragadó álmok láttak itt napvilágot. Mégis, ha a stúdió egyetlen munkáját kellene kiragadni, mint a márka értékeit legpontosabban összefoglaló alkotást, gondolkodás nélkül nevezzük meg a Nissan BladeGlider tanulmányt. A 2016-ban bemutatott, ék alakú jármű radikális aerodinamikai kísérlet, amely az autók sablonossá merevedett formavilágát megbolygatva izgalmas, élvezetes, szórakoztató, vérpezsdítő választ adott az elektromos mobilitással kapcsolatos összes kérdésre, elvárásra és fenntartásra. A keskeny első nyomtávval szerelt BladeGlider túlságosan vakmerőnek bizonyult ahhoz, hogy a maga idejében forradalmasítsa az autózást, ám nincs kétségünk afelől, hogy az általa felvetett egyedi gondolatok előbb vagy utóbb visszatérnek, hogy a Nissan szokása szerint új fejezetet nyissanak a mobilitás történetében.
A BladeGlider a kreativitás piros betűs ünnepe, ám a Nissan Design Europe legfőbb érdeme, hogy munkáival a hétköznapokat is izgalmassá teszi. Elég rápillantani a vadonatúj Nissan Juke crossoverre vagy a hamarosan érkező, harmadik generációs Nissan Qashqai szabadidőjárműre, és rögtön megértjük, miért választotta új globális formanyelvének tolmácsául Európát.