Ha létezik autómárka, ami már a kezdetek kezdetén hatalmas csapással szembesült, hát a Mazda biztosan az: erről elég annyit mondanunk, hogy a cég már 1945-ben is Hirosimában működött. Augusztus 6-án Macuda Dzsudzsiro a 70. születésnapjára készülődve fodrászhoz ment, majd a nevét viselő üzemébe indult egy szokásos munkanapra, amikor váratlanul hatalmas lökéshullám borította fel az autóját. Ez volt az a nap, amikor Hirosima elszenvedte a világ első atomcsapását, és ami nemcsak a világ folyását változtatta meg, hanem Macuda cégének jövőjét is.
Nem mintha Macuda nem szembesült volna már addig is embert próbáló kihívásokkal, hiszen egy szegény halász tizenkettedik gyermekeként csakis tehetségének és hihetetlen akaratának köszönhette, hogy képes volt megváltoztatni a sorsát. 13 évesen döntött úgy, hogy kovács lesz, és elköltözött a 300 kilométerre fekvő Oszakába. 20 évesen már saját forgácsoló üzeme volt, 31 évesen pedig szabadalmaztatta újszerű szivattyúját, ami elegendő tőkét hozott a továbblépéshez.
A Macuda Művek egy négyezer fős óriásvállalattá fejlődött, és nemcsak a hazai piacra dolgozott, hanem többek közt a cári Oroszország számára is gyártott tüzérségi gyújtószerkezeteket. Macuda Dzsudzsiro azonban egy idő után komoly konfliktusba került tulajdonostársaival, akik ellenezték, hogy szülővárosában, a Hirosima külterületének számító Mukainadában is üzemet építsenek, ezért egyszerűen kilépett a saját cégéből, és mindent újrakezdett.
„Bíztam magamban és másokban” – árulta el sok évvel később, amikor arról kérdezték, miből merített újra meg újra erőt a továbblépéshez. Új fémmegmunkáló céget alapított, amit aztán eladott a Nihon Steel Manufacturing Companynak. A halászból kováccsá, majd nagyiparossá lett vállalkozó ekkorra már igazán vagyonos embernek számított. Ekkoriban keresték meg egy új ajánlattal, hogy segítsen egyenesbe hozni a parafatermékeket gyártó Toyo Cork Kogyo céget. Macuda megoldotta a gondokat, de amikor 1925-ben egy tűzvész elpusztította a gyárat, új irányba fordította a céget; gépgyártásba fogtak, és nem sokkal később, 1931-ben bemutatták első járművüket, egy háromkerekű teherszállítót.
Ez több szempontból is meghatározó epizód a cég életében; nemcsak azért, mert ez volt az első járművük, hanem azért is, mert ez volt a legelső termék, ami a Mazda nevet viselte. A zoroasztrista vallás szerint Ahura Mazdá a legfőbb isten, akinek neve ráadásul egybecseng a Macuda családnév kiejtésével – innen származik tehát a márkanév, sőt a cég különféle logói is sok utalást tartalmaznak az istenség ábrázolására. Megszületett hát a Mazda márka, és nekiláttak a háromkerekű Mazda-Go gyártásának, ami annyira népszerű lett az akkori japán piacon, hogy egyszerűen képtelenek voltak a kereslet kielégítésére.
1940-re már elkészültek az első négykerekű Mazda tervei, ám a háború más irányba terelte a céget, utána pedig a gyártól öt kilométerre becsapódott az atombomba. A pusztítás szerencsére alig érintette a mukainadai gyár területét, de ez csak az épületekre volt igaz – a bomba hihetetlen csapást mért az itt élőkre. A 80 000 áldozat mellett rengeteg ember megsérült, a város szinte teljesen romba dőlt, minden családban voltak áldozatok. Ám a lakosság a kétségbeesés helyett azonnal nekilátott a helyreállításnak, amiből a Macuda család is kivette a részét. Dzsudzsiro és fia, Cunedzsi, aki addigra már szintén a cégnél dolgozott, a mukainadai üzemben ideiglenes kórházat, városházát, rendőrőrsöt, bíróságot és szerkesztőséget alakított ki, a cég dolgozói pedig segítettek a hirosimaiaknak az eltűnt családtagok felkutatásában. Négy hónappal a kataklizma után a vállalat újra nekilátott a háromkerekűek gyártásának, és az üzlet megint fellendült.
1951-től az alapító fia, Macuda Cunedzsi vezette a céget, amely sorra mutatta be új autóit. 1960-ban született meg az első legendás Mazda-modell, az R360 Coupé, és a Mazdák olyan népszerűvé váltak, hogy a cég már 1963-ra legyártotta egymilliomodik autóját, 1966-ra pedig ez a szám megduplázódott. Azt hihetnénk, hogy ettől kezdve töretlen a sikertörténet, de nem így van: ezúttal a japán kormány adta fel a leckét, nyomást gyakorolva a kis és közepes gyártókra, hogy egyesüljenek nagy, nemzetközileg is ütőképes vállalatokká. Így történt ez a Toyota és a Mitsubishi esetében is, amelyek sok kisebb céget magukba olvasztottak, Macuda azonban úgy döntött, hogy megőrzi függetlenségét.
Ehhez egy német mérnök forradalmi találmánya, a bolygódugattyús Wankel-motor jelentette a kulcsot. 1961-ben Macuda megállapodott a szabadalmat birtokló német NSU céggel, tudván: az egyedi technológia gyártójaként a Mazda önálló maradhat. Kockázatos ötlet volt, hiszen a motor akkor még nem állt készen a sorozatgyártásra, de – mint annyiszor – a Mazda merészsége kifizetődött. A forradalmian újszerű blokk olyan legendás modellek erőforrása lett, mint a Mazda Cosmo Sport 110 S vagy a Mazda RX-7, és sokaknak máig a Wankel szó ugrik be először, ha a Mazda nevét hallják, és fordítva.
A Macuda család a 70-es évek végéig vezette a céget; ekkor már Cunedzsi legidősebb fia, Kohei irányított, de 1977-ben lemondott az elnöki tisztségről. Eddigre azonban mélyen átitatta a vállalatot a Macudák örökké kihívásokat kereső, újító szellemisége; a szemlélet, hogy bátran kérdőjelezzék meg a konvenciókat, és keressenek új meg új megoldásokat. Martijn ten Brink, a Mazda Motor Europe vezérigazgatója, aki több mint 20 éve dolgozik a vállalatnál, így fogalmazta meg filozófiájukat: „Innovatív és meglepő megoldásokat találni – ez az, ami mindig is jellemezte a Mazdát, és ez így lesz a jövőben is. Ez az örökség segít szembenéznünk a természeti katasztrófák vagy világjárványok okozta válságokkal, és megbirkózni korunk izgalmas kihívásaival is, amikor az online kapcsolódás, az önvezetés és a megosztott mobilitás alapvetően újraalkotja az autó vezetésének és birtoklásának a fogalmát.”
Az elektromos hajtások térnyerése és a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása minden eddiginél komolyabb feladatokat ad az autógyártóknak. Egy kisebb, független vállalatnak, mint a Mazda, nem lesz könnyű kidolgoznia a saját, önálló megoldásait ezekre a kihívásokra – de mint tudjuk, Macuda Dzsudzsiro szellemi örököseit éppen az ilyen kemény feladványok lelkesítik. A teljességgel egyedülálló gyertyavezérelt, kompressziógyújtású e-Skyactiv X motortechnológia a belső égésű erőforrásoknak biztosít szebb, élhetőbb jövőt; a tisztán elektromos Mazda MX-30 crossover egyedi koncepciójának köszönhetően megszakítja a villanyautók fejlődését kedvezőtlen irányba torzító kapacitásversenyt, a 2021 végén bemutatott új generációs, teljes hibrid Mazda2 pedig észszerű megoldást kínál a károsanyag-kibocsátás hatékony csökkentésére.
