Mazda motorsport-történelem
Egyetlen autómárka sincs a világon, amelynek gyártmányaiból az év bármely pillanatában több körözne a világ versenypályáin, mint a Mazda. A japán márka motorsport-aktivitása nem új keletű, ráadásul jó pár világelsőség fűződik a nevéhez: lássuk, mit adott az autóversenyzés világának az elmúlt több mint fél évszázadban a Mazda!
Az idei versenyévad, de jó eséllyel minden idők legizgalmasabb finisét produkálta az észak-amerikai Mazda MX-5-kupa márciusi, sebringi futama, melyen Selin Rollan egyetlen ezredmásodperccel (!) verte meg Michael Cartert, míg a bajnokságban egyébként élen álló Gresham Wagner további 0,012 másodperccel lemaradva lett a harmadik.
Cikkünk szempontjából ez csupán egy érdekes adalék, de jól mutatja, micsoda fantasztikus izgalmakkal gazdagítja a motorsport világát a Mazda már annak belépőszintjén is. Csak az Egyesült Államokban 2500 regisztrált versenyzővel zajlik az MX-5-kupa: a negyedik generációjában járó kétüléses nem csupán a világ legnagyobb számban eladott roadstere, de kiváló és megfizethető belépőt is jelent azok számára, akik belekóstolnának az autóversenyzésbe.
A Mazda motorsport-tevékenysége persze nem merül ki ennyiben, bár az európai rajongók szempontjából különösen izgalmas túraautó, a Mazda 3 TCR várva várt premierjét bizonytalan időre elhalasztani kényszerült a márka. Jelenleg nem tudjuk, a koronavírus-járvány áldozatául esett, 350 lóerős versenyautó megcsillogtathatja-e még valaha tudását – bízunk benne, hogy igen, hiszen az előzetes tesztek alapján méltó folytatása lett volna a Mazda motorsport-hagyományainak. Addig is, amíg újra gyári Mazdának szurkolhatunk a túraautó-világbajnokságban, vegyük sorra a márka történetének legsikeresebb versenyautóit!
A történet 1968-ban kezdődött, amikor a Mazda az alig egy évvel korábban bemutatott, Wankel-motoros Cosmo 110 Sport kupé két példányát benevezte a nürburgringi Marathon de la Route-ra. Az embertelen, 84 órás (!) futamon mindkét Mazda az élbolyban haladt, és bár egyikük a 82. órában futóműhiba miatt feladni kényszerült a versenyt, a másik a negyedik helyen végzett, fantasztikus tanúbizonyságot téve a márka és a forgótárcsás motortechnológia megbízhatóságáról.
A hangsúlyváltás meg is hozta a gyümölcsét: miután a nyolcvanas évek végén a forradalmi négytárcsás Wankel-motorral szerelt Mazda 767, majd 767B sem a Le Mans-i, sem a daytonai 24 óráson nem tudott dobogós helyezést elérni, a Mazda megépítette a 787/787B versenyautót. Ez a modell nemcsak azért emlékezetes, mert ez volt az utolsó forgótárcsás motorral szerelt autó, amely világbajnokságban indulhatott, hanem elsősorban azért, mert ez volt az első japán típus, amely győzni tudott Le Mans-ban. Az észak-amerikai RX-7 IMSA GTO négytárcsás motorjával szerelt 787B 1991-ben írta be magát a történelemkönyvekbe. A modell győzelmét nem utolsósorban takarékos motorjának és rendkívüli megbízhatóságának köszönhette: a győztes autón a 24 óra alatt egy kiégett izzó jelentette az egyetlen meghibásodást.
Miután az FIA a kilencvenes években betiltotta a forgótárcsás motorokat (érdekesség: a 2021-es évadtól egyébként a Le Mans Hypercar géposztályban ismét engedélyezték azokat), a Mazdának újra kellett gondolnia motorsport-stratégiáját. Észak-Amerikában továbbra is használatban maradhattak a Wankel-motorok, ezért a 787B 2,6 literes, 700 lóerős erőforrása köré új autót szerkesztettek, az RX-792P azonban ugyanúgy rosszkor lépett színre, mint a C csoportos Mazda MXR-01, amelyet egy 3,5 literes V10-es Judd-motorral szereltek. Megismétlődött a B csoportos RX-7-es tragédiája: a géposztályok átszervezése miatt mindkét autó légüres térben találta magát, és mivel a Mazdának sem motortechnológiája, sem büdzséje nem volt arra, hogy a nulláról újrakezdje, a márka átmenetileg felfüggesztette tevékenységét a motorsport élvonalában.
A kényszerpihenő csaknem másfél évtizeden át tartott, amikor is 2017-ben egy fantasztikus újdonságról rántották le a leplet Észak-Amerikában. A Kodo formavilágát és modern motortechnológiáját az IMSA Sports Car szériában meghonosító Mazda RT24-P kétliteres, négyhengeres, 600 lóerős turbómotorral állt rajthoz a Daytona Prototype International géposztályban. Itt már 2019-ben három futamgyőzelemmel és ugyanannyi pole-pozícióval igazolta a régi igazságot: legendás megbízhatóságuk elsősorban a hosszú távú versenyeken teszik kivételesen ütőképessé a Mazda versenyautóit. Ez pedig a márka közúti típusainak pontos, élvezetes vezethetőségével együtt azt jelenti, hogy a Mazda összes szériamodelljében fellelhető a Cosmo Sport, az RX-7, a 787B és a többi legendás versenyautó szellemisége.
