45 év után a Ford felhagy a Fiesta gyártásával. Ennyi idő alatt rengeteget formálódott a népszerű kisautó, és ebben a néha fura, de mindig nagyon izgalmas tanulmányoknak is komoly szerepük volt.
A tanulmányautók attól igazán érdekesek, hogy sosem tudni, csak azért tervezték-e őket, hogy megvillantsák a dizájnerek és mérnökök virtuóz tudását, vagy mert tényleg gyártani akarnak egy ilyen autót, de előtte megpróbálják felmérni a közönség reakcióit. 45 év alatt a Fiestából is számtalan koncepció született, és ha egyik-másik tényleg megvalósult volna, talán egészen más irányba fejlődik a modellcsalád, mi pedig most egy egészen másféle Fiestát búcsúztatnánk. Ki tudja?
Fiesta Fantasy
1978-ban, a márka 75. születésnapjára készült el ez az ötletes tanulmány, amelynek vezérelve az ’öt az egyben’ volt, mivel az üvegszálas tetőelemek variálásával ötféle autót lehetett kialakítani az első generációs Fiestából. A Ford akkori sajtóanyaga nagyjából így összegezte a lehetőségeket: „A Fantasy hétfőn egy pick-up, amivel elszállíthatja a fölöslegessé vált bútorait; kedden tágas kombi, hogy kényelmesen bevásárolhasson vele; szerdán 2+2 üléses keménytetős ferdehátú, amivel elviheti a gyerekeket a suliba; csütörtökön kétüléses sportkocsi, hogy ráhangolódhasson a közelgő hétvégére; pénteken pedig négyüléses vászontetős kabrió, amivel kiélvezhetik a napsütéses víkendet. És ez mind ugyanaz az autó!”
Fiesta Tuareg
Egy évvel később, 1979-ben egészen más karakterűvé gyúrták a Fiestát. Ez lett a praktikus sivatagi terepjárónak szánt Tuareg, amely tényleg úgy nézett ki, mint amivel meg lehet hódítani a Szaharát: a motorháztetőt szellőzőnyílások szabdalták, a tetőre nagy teherbírású sínek és halogén spotlámpák kerültek, és még az orr-részre is felcsaptak egy légterelőt. A leglátványosabb változtatás persze a markáns off-roader formavilág és a 19 centivel magasabb padlószint volt, és bár az eredeti motor és sebességváltó megmaradt, az apró terepjáró talán tényleg élvezetes kalandautó lehetett volna. Ráadásul praktikus és stílusos is, hiszen a ledönthető hátsó üléssor extra rakodóteret kínált, az osztott csomagtérajtó pedig hosszabb tárgyak szállítását is lehetővé tette. Az üléskárpit strapabíró tweedszövetből készült, akárcsak a tetőkárpit és az ajtók belső borítása, a padlót és a csomagteret pedig vastag, barna kordszőnyeggel kárpitozták.
Fiesta Bebop
Pimaszul új arculat, bukókeret az utaskabin mögött, légterelő szoknyák elöl és oldalt, az RS sportos légbeömlői a gépháztetőn, és persze meghökkentő pick-up-kialakítás… 1989-ben a Ghia műhelyben láthatóan mindent leszedtek a polcról, amivel elvarázsolhatták az akkori autóvásárlókat, és a jól bevált megoldásokból egy szerethető életstílusmodellt gyúrtak össze. Ráadásul nem álltak meg itt, hanem nagyon érdekes fényezést is kreáltak: az autó első fele sárga volt, és ez némi kockás átmenettel fehérre változott a far felé. A keréktárcsákat is fehérre festették, ami kifejezetten sportos benyomást keltett, és ezt a hangulatot csak tovább erősítették a méretes ködfényszórók.
Fiesta eWheelDrive
2013-ban már nem volt titok, hogy a jövő az elektromos hajtásé, és csak az volt a kérdés, hogy pontosan milyen is legyen ez a hajtáslánc. A Ford egészen a szériagyártás lehetőségéig elvitte a kerékagymotoros eWeelDrive tanulmányautó fejlesztését, de (ma már tudjuk) végül nem ezt a koncepciót valósította meg. Pedig a közvetlenül a kerekekbe épített villanymotorok ötlete a hátrányok mellett rengeteg előnyt is tartogatott: az eWeelDrive tervezői lenyűgöző kanyarsebességeket és stabil ívmenetet ígértek, sőt, az autó akár oldalirányban is mozoghatott, ami végtelenül leegyszerűsíthette volna a parkolást. Ráadásul ezzel a megoldással a motortér teljesen üres maradhatott; bár a tanulmányban még itt volt a meghajtó akkumulátor, a mérnökök már ekkor megjósolták, hogy annak végül a padló alatt lesz a helye.
Fiesta WRC
És végezetül jöjjön egy Fiesta, ami ugyan nem tanulmányautó, mégsem fogunk soha találkozni vele a szupermarket parkolójában. Íme a Fiesta-evolúció csúcsa, a brutális World Rally Car, ami méltóképpen koronázza meg a 45 éves sikertörténetet. Az autó a 2017-es Monte Carlo Rallyn debütált, és már az első szezonjában öt futamgyőzelmet aratott, amivel nemcsak az FIA rali-világbajnokság egyéni, hanem gyári mezőnyében is bajnok lett. Az 1,6 literes EcoBoost motorból 385 lóerőt és 450 Nm-t sajtoltak ki az M-Sport mérnökei, és az autó valójában csak azért vonult nyugdíjba, mert a FIA szabályváltozásai miatt 2022-től már a hibrid hajtású Puma WRC versenyez helyette a rali csúcskategóriájában.
