A környezetvédelmet mindenki máshogy éli meg. Vannak, akiket életük minden mozzanatában ez az irányelv vezérel, mások egyáltalán nem foglalkoznak a kérdéssel. A többség persze a két végpont között helyezkedik el valahol: szelektív szemétgyűjtés, takarékoskodás a vízzel és az árammal, kút fúrása, pince építése, felelős gazdálkodásból származó áruk vásárlása, autó helyett tömegközlekedés vagy kerékpár használata – ezek, és még számtalan lehetőség közül válogathatnak azok, akik tennének valamit a környezetért. Így vannak ezzel az autógyártók is: eldöntik, hogy a rendelkezésükre álló technológiai és szervezéstechnikai opciók közül melyeket alkalmazzák, hogy tisztábbá tegyék modelljeiket. A csekély vagy zéró helyi emissziójú hajtásláncoktól kezdve a megújuló energiával működtetett üzemeken át az újrahasznosított anyagokból gyártott alkatrészekig széles a paletta. Az azonban eddig soha nem fordult elő, hogy egy gyártó az összes lehetőséget egyetlen típusában megvalósítsa, sőt, további, eddig ismeretlen irányokat térképezzen fel.
A Renault Scénic Vision pontosan ilyen autó – pontosabban ilyen autó lehetne, hiszen technológiai tanulmányról van szó, amely azonban egyáltalán nem rugaszkodik el a valóságtól: ökológiai célú részletei tulajdonképpen egytől egyig megvalósíthatók volnának.
Kezdjük a hajtásláncnál, amely több ismert technológiát ötvöz innovatív módon. Az akkumulátor tölthető a szokásos módon, hálózatról, vagy a fedélzeten elhelyezett hidrogén-üzemanyagcellával. A két rendszer együtt 800 kilométer körüli hatótávolságot eredményez, és amint Európa-szerte kiépül a hidrogéntöltő infrastruktúra, használata ugyanolyan egyszerű lesz, mint napjaink benzin- és dízelmotoros járműveié. Legalább ilyen fontos, hogy a hajtáslánc komponensei mind környezetbarát módon készülnek. Sem a villanymotor, sem az akkumulátor nem tartalmaz ritkaföldfémeket, az akkumulátort megújuló energiával működtetett gyárban, fenntartható forrásból származó ásványokat felhasználva gyártják. Maga az autógyártás szintén szénsemleges üzemben folyik, így a Scénic Vision élettartamára vetített szénlábnyoma 75%-kal kedvezőbb, mint egy átlagos villanyautóé.
Kezdjük a hajtásláncnál, amely több ismert technológiát ötvöz innovatív módon. Az akkumulátor tölthető a szokásos módon, hálózatról, vagy a fedélzeten elhelyezett hidrogén-üzemanyagcellával. A két rendszer együtt 800 kilométer körüli hatótávolságot eredményez, és amint Európa-szerte kiépül a hidrogéntöltő infrastruktúra, használata ugyanolyan egyszerű lesz, mint napjaink benzin- és dízelmotoros járműveié. Legalább ilyen fontos, hogy a hajtáslánc komponensei mind környezetbarát módon készülnek. Sem a villanymotor, sem az akkumulátor nem tartalmaz ritkaföldfémeket, az akkumulátort megújuló energiával működtetett gyárban, fenntartható forrásból származó ásványokat felhasználva gyártják. Maga az autógyártás szintén szénsemleges üzemben folyik, így a Scénic Vision élettartamára vetített szénlábnyoma 75%-kal kedvezőbb, mint egy átlagos villanyautóé.
Maga az autó 70 százalékban újrahasznosított anyagokból épül fel, és tömege 95 százalékában újrahasznosítható, beleértve magát az akkumulátort is, ami az elektromos közlekedés egyik kritikus problémája. A műanyagok 30 százaléka biológiai (de nem élelmiszeripari) forrásból származik, egy másik jelentős részük újrahasznosításból: a padlót például tejespalackokból és műanyag vezetékekből, az üléskárpitokat pedig PET-palackból készítették. Ugyanabból a nyersanyagból készül egyébként a párnázat, a huzat és a cérna is, így az újrahasznosítás során ezeket nem kell szétválogatni.
Az acél karosszéria- és szerkezeti elemek 30, illetve 95 százaléka; míg az alumínium- (pl. ajtók és ülésvázak) és szénszálas (pl. küszöbök, borítólemezek, valamint a nagy nyomású H2-tartály) komponensek 100 százaléka újrahasznosításból származik. A gyártási acélhulladékot szintén újrahasznosítják. A fémek feldolgozásának energiaigényét fenntartható módon előállított hidrogénből biztosítják – ez utóbbi egyébként zöld üzemanyagként a Scénic Vision hajtásláncának csekély szénlábnyomában is fontos szerepet játszik. Az utastér teljesen bőrmentes, ami megint csak csökkenti a gyártással járó CO2-kibocsátást. Az üzemanyagcellában felhasznált platinát 100 százalékban hulladékká vált katalizátorokból nyerték ki, az elektromos kábelek gyártásához szükséges vörösréz teljes egészében régi autókból és akkumulátorokból származik. Az abroncsok fenntartható, természetes anyagból készülnek.
A festési folyamat mindig jelentős terhet ró a környezetre, ezért a Renault különleges színezési eljárásokat dolgozott ki: a karosszéria újrahasznosított szénszálas rostokból, a tetőkárpit a levegőből felfogott koromrészecskékből nyeri fekete színét, az üléskárpitokat pedig egyáltalán nem színezik, ami hatalmas előnyt jelent azok újrahasznosítása során. És ha már a környezeti levegő tisztítása a koromrészecskék kapcsán szóba került, ne feledkezzünk meg az ajtókba beépített, nagy teljesítményű légszűrőrendszerről, amely nemcsak menet közben, de álló helyzetben is dolgozik, így a Scénic Vision folyamatosan tisztítja a légkört.
A Renault mérnökei az embert is a környezet részének tekintik, így az utasok, illetve a gyalogosok védelme is prioritást élvezett a tervezés során. Ebben fontos szerepet játszik a nem megfelelő vezetési stílus – a figyelmetlenség, az agresszivitás, az ittas vezetés – kiküszöbölése, illetve az optimális viselkedés oktatása. A Scénic Vision észleli, ha a vezető figyelmetlen, kimerült vagy épp egészségügyi vészhelyzetbe került (rosszullét), és ilyenkor biztonságosan leállítja magát.
A szélvédő tövében elhelyezett kijelzősávon a jármű közvetlen környezetét figyelő kamerák képe jeleníthető meg. Ennek révén jelentősen nő a sofőr látómezeje, márpedig az észlelés a baleset-elkerülés egyik legfontosabb eszköze. Ha pedig mégsem sikerülne megelőzni az ütközést, akkor jön el a Renault innovatív gubólégzsákjának az ideje. Ez a hagyományos légzsákokat kiváltva teljesen körülöleli az utasokat, így hatékonyabban óv, miközben rengeteg helyet szabadít fel, amivel szabadon gazdálkodhatnak a tervezők. Az ülések oldalsó párnázatát például az ajtókárpiton alakították ki, így növelve jelentősen a térérzetet.
A szélvédő tövében elhelyezett kijelzősávon a jármű közvetlen környezetét figyelő kamerák képe jeleníthető meg. Ennek révén jelentősen nő a sofőr látómezeje, márpedig az észlelés a baleset-elkerülés egyik legfontosabb eszköze. Ha pedig mégsem sikerülne megelőzni az ütközést, akkor jön el a Renault innovatív gubólégzsákjának az ideje. Ez a hagyományos légzsákokat kiváltva teljesen körülöleli az utasokat, így hatékonyabban óv, miközben rengeteg helyet szabadít fel, amivel szabadon gazdálkodhatnak a tervezők. Az ülések oldalsó párnázatát például az ajtókárpiton alakították ki, így növelve jelentősen a térérzetet.
Manapság a műszaki tartalom jelentősen gyorsabban avul el, mint a formaterv, ezért a Renault úgy tervezte meg a Scénic Visiont, hogy számos technológiai funkciót egész egyszerűen ki lehessen cserélni: ezzel jelentősen meghosszabbítható az autó egészének az élettartama, azaz később válik hulladékká a konstrukció. A műszereket és egyéb funkciókat egyetlen nagy képernyő helyett tíz apró monitoron helyezték el, ezek egy része képes azok felé fordulni, akik éppen használják azokat. Minden ülés saját audiorendszert kapott, így az utasok nem zavarják egymást, a beszélgetést pedig kamera- és kijelzőrendszer segíti, így a szülők forgolódás nélkül szemmel tarthatják gyermekeiket.
Az egészben pedig az a legszebb, hogy a Renault nem a levegőbe beszél, amikor hosszasan részletezi ezeket a futurisztikus megoldásokat: a megoldások egy része már az évtized derekára megvalósulhat, 2030-ra pedig a tervekben vázolt, a Renault-tól független infrastrukturális feltételek (hidrogén-töltőhálózat, az autókkal kommunikálni képes városi és közúti környezet) is teljesülhetnek. Így az évtized végére a Scénic Vision összes ígérete valóra válhat – magára az autóra azonban nem kell addig várnunk, hiszen a Renault ígérete szerint a most bemutatott tanulmány szériaváltozata már 2024-ben bemutatkozhat.
Az egészben pedig az a legszebb, hogy a Renault nem a levegőbe beszél, amikor hosszasan részletezi ezeket a futurisztikus megoldásokat: a megoldások egy része már az évtized derekára megvalósulhat, 2030-ra pedig a tervekben vázolt, a Renault-tól független infrastrukturális feltételek (hidrogén-töltőhálózat, az autókkal kommunikálni képes városi és közúti környezet) is teljesülhetnek. Így az évtized végére a Scénic Vision összes ígérete valóra válhat – magára az autóra azonban nem kell addig várnunk, hiszen a Renault ígérete szerint a most bemutatott tanulmány szériaváltozata már 2024-ben bemutatkozhat.
