Az örök élet receptjén dolgozik a Renault
Vajon túlzás elvárni egy modern autótól, hogy egymillió kilométeren át szolgálja gazdáját? Naivitás azt remélni, hogy egy autógyár működése közben ne szennyezze, hanem egyenesen tisztítsa környezetét? A Renault szerint nem, és már meg is tették az első lépéseket ebbe az irányba.
Az elmúlt hetven év során számos fontos modell készült a Renault flins-i üzemében, a Dauphine-től az R4-en és a Clión át a Zoéig. A márka dicső múltja és sikeres jelene után a Renault fenntartható jövőjében is kulcsszerephez jut a létesítmény, amely mostantól Európa első újragyártó központjaként írhatja tovább az autóipar történetét.
Az újragyártó üzem (angolul re-factory) a körforgásos gazdaság alapelveit ülteti át az autógyártásba. Ilyenformán jóval többről szól, mint energiatakarékosságról és hulladékhasznosításról: egy teljes ipari és kereskedelmi ökoszisztéma ez, amely külső partnerek bevonásával igyekszik olyan kezdeményezéseket kidolgozni és megvalósítani, amelyekkel 2030-ra szénlábnyomát negatívba fordíthatja, azaz több szén-dioxidot semlegesít, mint amennyit termel, méghozzá társadalmilag is felelős, fenntartható módon.
Mielőtt rátérnénk arra, mi is teszi egyedülállóvá Flins-t, röviden tekintsük át a körkörös gazdaság fogalmát! Míg a hagyományos termelés lineáris – azaz a nyersanyagból energia ráfordításával termék, majd abból hulladék lesz –, az új koncepcióban szó szerint csavarnak egyet a folyamaton: már a kezdeti fázisok megtervezése és végrehajtása során pontosan lehet tudni, milyen sors vár a termékre hasznos élettartama után. Míg az újrahasznosításban jelenleg nagy fokú az esetlegesség, a körkörös gazdaságban ez a termelés programozott részévé válik; a gyártás minden fázisa a későbbi visszaforgatást készíti elő – miközben természetesen nem csorbul az elsődleges termék minősége vagy használati értéke.
A Renault flins-i üzeme ezt az ambiciózus átállást igyekszik megvalósítani, 2021 és 2024 között fokozatosan bevezetve a program egyes fázisait. Leegyszerűsítve négy kompetencia-központ köré szerveződik a munka, amelyek a hagyományos autóipari tevékenységek új generációs átiratai.
Az egyik a járművek élettartamának közvetlen, konkrét meghosszabbítására törekszik. A fogyasztói társadalomban egyre erősödő környezettudatosság, illetve az autó és vezetője közötti kapcsolat átlényegülése (termék helyett szolgáltatás, vásárlás helyett előfizetés, birtoklás helyett használat) vadonatúj gazdasági és mobilitási modellt teremt. A gyártók jelenleg versenyt futnak a gyorsan változó technológiákkal, elvárásokkal és korlátozásokkal, az autók biztonsági, kommunikációs és környezetvédelmi megoldásai villámgyorsan válnak meghaladottá. Erre kínál lehetséges megoldást, ha az autókat eleve úgy tervezzük, hogy fődarabjaikat ugyanúgy a modern elvárások szerint frissítsük, alakítsuk át, mint ma a szoftvereket. Így a jelenleginél hosszabban lehetne forgalomban tartani a járműveket – ennek egyik lehetséges módja, hogy a modern 3D nyomtatási technológiákat felhasználva gyorsan és gazdaságosan újragyártjuk a már nem elérhető alkatrészeket.
Flins második pillére a zöld energiák előállítását, tárolását és hasznosítását célozza. A villamosodó autóiparban már most gondolni kell arra, milyen sors vár az elhasználódó nagyfeszültségű akkumulátorokra. Flins-ben számos egyéb módszer kidolgozása és alkalmazása mellett már idén üzembe áll egy 15,5 MWh kapacitású, villanyautókból kiszerelt akkumulátorokat hasznosító energiatároló egység. A flins-i üzem számára egyébként a legkevésbé sem új ez a feladat: már 2011 óta tökéletesítik az akkumulátorok helyreállítására szolgáló technikákat, amelyeket már most is alkalmaznak szerte a világon. A Renault célja, hogy 2030-ra évente 20 ezer akkumulátort dolgozzanak fel Flins-ben, és az így létrehozott energiatároló rendszereket minél szélesebb körben bocsássák a piac rendelkezésére. Ezen rendszerek összesített éves kapacitása a következő 10 év átlagában meghaladja a 200 MWh-t. Amikor pedig ebből a másodlagos felhasználásból is kikerülnek az akkumulátorok, elemeikre bontják azokat, és értékes komponenseiket (pl. nemesfémek) újrahasznosítják.
A flins-i üzem harmadik eleme a jelenleg alkalmazott újrahasznosítási gyakorlatokat emeli magasabb szintre. A Renault-csoport Európában gyártott járműveiben jelenleg 30% az újrahasznosításból származó anyagok aránya (1993 óta alkalmaznak például újrahasznosított műanyagokat), amit azonban bőven lehet még fokozni. Flins jelenleg is számos beszállítóval végzi ezt a munkát, 2024-re pedig felépítik Franciaország egyik legnagyobb szétszerelő üzemét, ahol évente 10 ezer járművet fognak alkotóelemeire bontani. Ezen a téren egyébként már most felbecsülhetetlen tapasztalattal rendelkezik a Renault: Choisy le Roi-i üzeme idestova hetven éve (!) foglalkozik a kinyert nyersanyagok gyártásba történő visszaforgatásával.
Mindezen tevékenységek a körforgásos gazdaság egyik vezető szereplőjévé tehetik a Renault-t, a vállalat azonban ennél többre törekszik: tapasztalatait és tudását szeretné közkinccsé tenni, hogy minél szélesebb körben valósulhassanak meg a fenntarthatóság alapelvei. Ezért inkubátorként segíti startupvállalkozások beindítását, oktatási és képzési központot hoz létre, és értelemszerűen folyamatosan keresi a lehetőségeket a foglalkoztatottság fokozására. Ez a fenntarthatóság új szintjére törekvő, átfogó stratégia negyedik oszlopa: a szemlélet elterjesztése, az ismeretek hozzáférhetővé tétele, a kompetencia ágazaton átívelő, sőt, az autóiparon túlmutató felhasználása.
Ez a négy pillér stabil platformot biztosít ahhoz, hogy a Renault és partnerei útnak indítsák a lépésváltást, hogy megtanulják felismerni a jövőben kínálkozó, újszerű lehetőségeket, és a vállalat tevékenységeinek teljes szélességében érvényesülő körkörösséget.
