A stílusteremtő villanyautó

Valamivel több mint tíz év alatt félmillió példányban talált gazdára a Nissan Leaf, a világ első, kifejezetten elektromos járműnek épített emissziómentes autója. A mérföldkő kapcsán áttekintjük a dicsőséges életpálya állomásait, kalandos vagy egyenesen őrült pillanatait.

Amint a világ 2020 búcsúztatására készült, a Nissan háza táján egészen más okból bontottak pezsgőt: a 2010 óta forgalmazott Leaf globális eladásai elérték az 500 ezer darabot.

Pedig tíz évvel ezelőtt még nem lehetett sejteni, hogy a 2009 augusztusában leleplezett különleges autóból mára már a világ legnagyobb példányszámban gyártott tömegpiaci akkumulátoros elektromos járműve válik.

A barátságos, szerethető formájú Leafre 2010 áprilisától vett fel előrendelést a gyár. Hamarosan kiderült, hogy a vállalat alulbecsülte a piac érdeklődését és fogékonyságát a forradalmian újszerű jármű iránt: Japánban rendkívül gyorsan, három nap alatt lekötötték a teljes éves kontingens felét.

A hatalmas tengerentúli érdeklődés miatt Európába csak 2011 februárjában érkezett meg az első Leaf-szállítmány.

Minden rosszban van azonban valami jó: ekkor ugyanis már mint az Év Európai Autóját (méghozzá a díj történetének első emissziómentes nyertesét!) üdvözölhették a hajókról legördülő villanyautókat. Ez azonban csak a kezdet volt: ugyanabban az évben az Év Japán Autójának, és a Világ Év Autójának is megválasztották a Leafet. Az első generációs modell teljes mindennapi használati értéke mellett kiemelkedő megbízhatóságával és innovatív technológiáival hívta fel magára a figyelmet.

Európai garanciális szolgáltatók felmérései szerint a Nissan villanyautójánál nagyságrendekkel kisebb volt a meghibásodási arány, mint bármely belső égésű motorral szerelt típus esetében, az autót pedig a gyártás korai fázisától kezdve mobil adatkapcsolattal működő telemetriai, illetve kétirányú távvezérlő rendszerrel szerelték fel. Már 2012-ben elkészült a modell autonóm közlekedésre képes prototípusa, az NSC-2015: ennek késői utóda, a Nissan Leaf HumanDrive 2020-ban 370 kilométert tett meg közúton emberi beavatkozás nélkül!

Ez utóbbi persze már a második generációs modell alapjaira épült, amely 2017-ben lépett piacra. Az új Leaf modernebb formatervével, 50 százalékkal nagyobb hatótávolságával, 30 százalékkal erősebb motorjával sokkal magasabb használati értékkel bírt, mint elődje.

Különösen igaz ez 2019 óta, amikor színre lépett a tovább növelt kapacitású akkumulátorral, még erősebb villanymotorral szerelt Leaf e+ változat. Ennek 217 lóerős, 340 Nm nyomatékú villanymotorja 7,3 másodperces 0-100 km/órás gyorsulást, 62 kWh kapacitású akkumulátorcsomagja pedig 385 kilométeres hatótávolságot tesz lehetővé.

Tíz év alatt hatalmas fejlődésen ment tehát keresztül a Leaf, ám az evolúció nem mindig volt egyenes: bőven akadtak oldalhajtásai, méghozzá nem is akármilyenek. Alig lépett piacra a modell, a Nissan máris elkezdte tervezgetni elektromos versenyautóját.

A Leaf Nismo RC eleinte széria-motorteljesítménnyel, de csökkentett légellenállással és tömeggel tette versenyképessé a családi ökoautót, ám a sportkocsi második generációja már nem aprózta el: az egy évvel ezelőtt bemutatott, azonos nevű verzió összkerékhajtással, 322 lóerős összteljesítménnyel, 640 Nm rendszernyomatékkal, valamint 3,5 másodperces gyorsulással (0-100 km/óra) ejtette bámulatba a világot.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a gyári kivitelű Leaf ne lett volna dinamikus: a Nissan 2011-ben benevezte a vadonatúj, első generációs modellt a világ legismertebb hegyi felfutó versenyére, a Pikes Peak Hill Climb futamra, ahol a teljesen szériakivitelű modell annak rendje és módja szerint meg is nyerte az elektromos géposztály versenyét.

A Leaf maga a megtestesült haladás – ám ki mondta, hogy ehhez mindig előre kell menni? Az angol Terry Grant autós kaszkadőr biztosan nem, aki 2012-ben tolatási sebességrekordot ért el a goodwoodi sebességfesztiválon egy szintén sorozatgyártású Leaffel. A sebesség azonban nem minden: Marek Kaminski inkább messzire, mint gyorsan kívánt utazni, ezért 2018-ban a Leaf egy alapkivitelű (kis akkumulátoros) példányával Lengyelországból egészen Japánig autózott, 16 ezer kilométert téve meg három hónap leforgása alatt.

A tíz év alatt számtalan újítással jelentkeztek a Leaf projektmérnökei, a legfontosabb azonban minden bizonnyal a már 2011-ben bemutatott, és azóta alaposan továbbfejlesztett, kétirányú töltési rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a Leaf áramforrásként biztosítsa gépek vagy akár egy komplett háztartás energiaellátását. Ezt a technológiát demonstrálta fényesen a 2019 végén bemutatott karácsonyfa-Leaf: ennek karosszériáját 266 színes égővel díszítették, ezeket pedig az autó fedélzeti hálózatáról működtették.

A technológia praktikusabb felhasználási módozatát szemléltette a 2020 őszén leleplezett Re-Leaf műszakimentő-tanulmány, amely amellett, hogy emelt hasmagassággal és terepabroncsokkal teszi lehetővé a kritikus helyszínek megközelítését, a karosszériáján elhelyezett csatlakozóaljzatokból akár egy teljes napon át képes árammal ellátni különböző fogyasztókat.

Ha valaha gyártásba kerülne, a Nissan Re-Leaf hatékonyan segíthetne a bajbajutottakon – de vajon milyen hatással volt a világra a tíz éve velünk lévő Leaf?

Nos, a gyártás első hét évében (azaz az első generációs modell élettartama során) a világszerte eladott összes Leaf összesen hárommilliárd kilométert tett meg, és ennek során közel félmillió tonna CO2-től kímélték meg a környezetet.

A fejlődés ütemére jellemző, hogy mindössze három év alatt ötszörösükre nőttek ezek az értékek. Tíz év alatt 2,5 millió tonna CO2-ről, illetve 16 milliárd kilométerről beszélhetünk. Az előbbi egymillió köbméter nehézbeton tömegével egyezik meg, utóbbi pedig valamivel nagyobb, mint a Föld és a Plútó közötti távolság – oda-vissza…