Emberként viselkednek a jövő Nissanjai

Emberként viselkednek a jövő Nissanjai

hirdetés
kiemelt nissan ajanlatok
Hosszú az út, amely az autonóm közlekedéshez elvezet bennünket, de talán a nehezén túl vagyunk: a Nissan immár közúton teszteli azt a rendszert, amely úgy fog haladni a forgalomban, mint egy rutinos, ügyes pilóta.
Két és fél év, és a Nissan forgalomba hozza teljes önvezető rendszerét. A következő generációs ProPilot technológia már ma is tudja, amit tudnia kell, a tanúsítványok és engedélyek megszerzéséhez azonban több ezer, több tízezer kilométert kell még megtenniük a prototípusoknak a legváltozatosabb forgalmi körülmények között, hogy minden lehetséges szituációban bizonyíthassa rátermettségét a rendszer.

Ennek a folyamatnak az első lépéseként idén ősszel különlegesen felszerelt Nissan Ariyák lepik el Tokió utcáit. Ezek tizenhét különböző szenzorral – öt radarral, tizenegy kamerával és egy nagy hatótávolságú, lézeres érzékelővel (lidar) – figyelik környezetüket, aprólékos képet alkotva annak statikus és dinamikus alkotóelemeiről – magyarul a tereptárgyakról, épületekről, jelzőtáblákról és közlekedési lámpákról, illetve a járművekről, gyalogosokról és kerékpárosokról.
Ezt a kiépítést a Nissan „Ground Truth Perception”, azaz alapigazság-észlelő rendszernek keresztelte: meglehetősen magasztos elnevezés, ám pontosan takarja azt a kritikus feladatot, amelyet a másfél tucatnyi szenzorra bíznak. Az önvezető autóknak megkérdőjelezhetetlenül precíz, megbízhatóan részletgazdag módon kell feltérképezniük közvetlen és távolabbi környezetüket, hogy végrehajthassák a szükséges manővereket. A végrehajtásnál is nagyobb feladat talán a manőverek megtervezése, ebben pedig egy európai startupvállalkozás, a brit Wayve mesterségesintelligencia-alapú rendszerére támaszkodhat a Nissan.
Az „AI Driver” szoftver nemcsak értelmezi az észlelt objektumok helyzetét, valamint esetleges mozgásuk irányát és sebességét, hanem saját magát – azaz az általa vezérelt járművet – is képes belehelyezni a szituációba, és felmérni, hogy saját döntései hogyan fogják befolyásolni ezt a környezetet. Ez a funkció szoros párhuzamot mutat az ember empatikus képességével, de nem érzelmi, hanem objektív alapon mérlegeli a következményeket.
A Wayve és a Nissan kooperatív rendszere másodpercenként számtalanszor hoz döntéseket, és minden esetben villámgyorsan modellezi le a rendelkezésre álló választási lehetőségek lehetséges kifutását. Ugyanezt teszik a gyakorlott, felelősségteljes sofőrök is, amikor „ösztönösen” jól döntenek egy kritikus helyzetben.
Valójában persze ez nem az ösztönökről, hanem a jármű és saját képességeinek pontos ismeretéről, és a korábbi tapasztalatok strukturált felhasználásáról szól, amit az emberi agy varázslatos hatékonysággal képes elvégezni – amikor pedig egy önvezető autó ugyanilyen frappánsan reagál, azt nevezzük (nyilván tévesen, de nagyon is érzékletesen) emberi viselkedésnek.
Mindez szenzációs, de nem az első bravúr, amellyel a Nissan önvezető technológiáinak immár negyed évszázados története során találkozhatunk. A japán autógyártó 1999-ben vezette be intelligens tempomatját, amely lassított, ha úgy érzékelte, túl gyorsan közeledik egy előtte haladó járműhöz. Az ezt követő huszonöt évben egymás után érkeztek azok a technológiák, amelyeket ma már magától értetődőnek tekintünk, pedig a maguk idejében újszerűek voltak – olyannyira, hogy jó néhány funkciót a Nissan alkalmazott először a világon. Ilyen volt a sávtartó asszisztens (2001), a panoráma-kamerarendszer (2007), a holttérasszisztens (2010), a mozgó tárgy észlelése (2011), a pedáltévesztés miatti, akaratlan gyorsítást megelőző asszisztens (2012), a tolatáskori ütközést megelőző asszisztens (2012) vagy a frontális ütközést megelőző figyelmeztetés és az aktív sávtartás (mindkettő már 2013-ban).
Ami a jelent illeti, az autók képességei piaconként változnak, hiszen mindenütt eltérő jogszabályok határozzák meg, milyen szinten avatkozhat bele a vezetésbe a jármű. Mindenesetre a legfejlettebb Nissanok támogatják az elengedett kézzel (de folyamatos odafigyelés mellett) végrehajtott önvezetést, a műholdas térképinformációkra épülő sebességszabályozást, vagy az ember beavatkozása (vagy akár jelenléte) nélkül végrehajtott parkolást.
Mielőtt azonban veszélyt kiáltanánk, megnyugtatjuk olvasóinkat: szó sincs arról, hogy a Nissanokban valaha feleslegessé válna az ember. Épp ellenkezőleg: a jövőben az eddigieknél is vezetőközpontúbb, élvezetesebb autókra számíthatunk a márkától, amelyek azonban hatékonyan tehermentesítik sofőrjüket, átvállalva a fárasztó, monoton vagy egyszerűen csak unalmas feladatokat, hogy nekünk csak a vezetés és az utazás élvezetes momentumaival kelljen foglalkoznunk.