A Mazda az évszázad derekára egész élettartamukra vetítve szénsemlegessé kívánja tenni járműveit. Ebben kulcsszerep jut az alternatív energiahordozóknak, ez pedig nem feltétlenül jelent elektromos hajtást, amint azt a márka legújabb versenyautó-koncepciója is szemlélteti.
Az autógyártók számára nem csak a hírnév és a dicsőség miatt fontos a részvétel a motorsportban: sehol máshol nem tudnák olyan gyorsan és hatékonyan kifejleszteni, tesztelni és tökéletesíteni innovatív technológiai megoldásaikat, mint a szélsőségesen nagy igénybevételt jelentő versenypályákon. Az erőfeszítések középpontjában mindig a lehető legjobb hatásfok áll: ha ugyanis egy hajtáslánc képes a lehető legtöbb energiát előállítani egységnyi üzemanyagból, már csak hangolás kérdése, hogy ellenállhatatlanul erős vagy végtelenül takarékos erőforrást építünk-e. Ha pedig ezt az erőforrást fenntartható módon, megújuló forrásból előállítható üzemanyaggal tudjuk működtetni, akkor egyszerre több lépést is teszünk a jobb környezeti kompatibilitás irányába.
Annak, aki olyan szerencsés volt, hogy a japán Super Taikyu széria idei csúcspontján, a Fuji 24 órás futamon a hajnali órákban besétálhatott a kulisszák mögé, szokatlan élményben lehetett része. A Mazda Spirit Racing Team boxából ugyanis használt étolajra emlékeztető illatok (de ne finomkodjunk: szagok) szivárogtak ki. Nem, nem tükörtojást sütöttek reggelire: a versenykörnyezetben merőben meglepő kipárolgások a verseny során elvégzett gyorstankolások nyomán lengték be a boxutcát. A csapat ugyanis egy rendkívül fontos kísérletben vállalt kulcsszerepet: egy olyan innovatív üzemanyag autóipari alkalmasságát tesztelik feszített körülmények között, amelyet használt étolaj és mikroalgábol kivont zsiradékok elegyítéséből állítanak elő.
Mivel kísérleti technológiáról van szó, az 55-ös rajtszámú Mazda2 Bio Concept versenyautó egy kifejezetten hozzá hasonló, alternatív hajtási rendszereket alkalmazó modellek számára fenntartott géposztályban indult a kíméletlen hosszú távú futamon. A beavatatlan néző úgy gondolhatná, az ebben a kategóriában versenyző autókat nem a győzelem reménye hajtja, ám mi sem állhatna távolabb az igazságtól: valójában pont itt, a bevált megoldások helyett ígéretes, ám még feltérképezetlen technológiákat alkalmazó géposztályban folyik a legnagyobb harc a győzelemért. Csakhogy a sikert itt nem aranyéremben és babérkoszorúban mérik. A tét itt sokkal nagyobb: a versenymérnökök feladata, hogy egy olyan lehetőség életképességét igazolják, amely megváltoztathatja a Mazda (és vele együtt az egész autóipar, sőt: az emberiség) jövőjét.
Mivel kísérleti technológiáról van szó, az 55-ös rajtszámú Mazda2 Bio Concept versenyautó egy kifejezetten hozzá hasonló, alternatív hajtási rendszereket alkalmazó modellek számára fenntartott géposztályban indult a kíméletlen hosszú távú futamon. A beavatatlan néző úgy gondolhatná, az ebben a kategóriában versenyző autókat nem a győzelem reménye hajtja, ám mi sem állhatna távolabb az igazságtól: valójában pont itt, a bevált megoldások helyett ígéretes, ám még feltérképezetlen technológiákat alkalmazó géposztályban folyik a legnagyobb harc a győzelemért. Csakhogy a sikert itt nem aranyéremben és babérkoszorúban mérik. A tét itt sokkal nagyobb: a versenymérnökök feladata, hogy egy olyan lehetőség életképességét igazolják, amely megváltoztathatja a Mazda (és vele együtt az egész autóipar, sőt: az emberiség) jövőjét.
Míg ugyanis többé-kevésbé teljes a konszenzus annak tekintetében, hogy hosszú távon az elektromos közlekedés jelenti az optimális megoldást az emissziók nélküli mobilitáshoz, rövid és középtávon nem bízhatjuk magunkat rá a villanymotorokra. A fosszilis energiahordozókkal azonos formában felhasználható, de fenntartható, megújuló forrásból származó bioüzemanyagok használatához nem kell kiépíteni új töltő infrastruktúrát, és ami még fontosabb, a már kifejlesztett és nagy számban gyártott, belső égésű motorokat elég kisebb-nagyobb mértékben átalakítani, hogy környezettudatosabban, tisztábban autózhassunk.
A Mazda MX-30, a CX-60 és a közeljövőben bevezetendő, hálózatról tölthető, hosszabb-rövidebb távolságok helyi károsanyag-kibocsátás nélküli megtételére alkalmas, villamosított járművek mellett tehát a Mazda továbbra is kiemelt fontosságú feladatként kezeli a belső égésű motorok tökéletesítését. Ez persze nem újdonság: a Skyactiv motorcsaládok révén a Mazda gépkocsik évek óta jobb hatásfokú működéssel, ezáltal csekélyebb károsanyag-kibocsátással kímélik a Föld légkörét. Eredményeikre jellemző, hogy míg az autóipar legtöbb szereplője inkább elfordult a dízelmotortól, nem vállalva a “szalonképessé” tételükkel járó munkát, a Mazda a közelmúltban egy vadonatúj, soros hathengeres erőforrással bővítette dízelpalettáját.
A technológia persze még korai fázisában jár. Jelenleg sem kompatibilis motorból, sem üzemanyagból nem áll rendelkezésre – a nagy különbség más megoldásokkal szemben, hogy az e-üzemanyagok akár fokozatosan is bevezethetők a piacra. Az ásványi eredetű gázolajhoz, benzinhez egyre nagyobb arányban keverve végül teljesen kiválthatják azokat, miközben az alapvető hajtástechnológia jobbára változatlan maradhat – ez már csak a költségek csökkentése, azaz a megfizethetőség miatt is lényeges.
A Mazda2 Bio Concept projektben a legnevesebb ipari szakértőkkel dolgozik együtt az autógyártó. A vállalat egyik partnere, a japán Euglena a tevrek szerint már 2025-ben megnyitja új generációs biodízel üzemanyagot előállító üzemét. Ennek az üzemanyagnak a kísérleti előfutára hajtja most a Mazda versenyautóját, és ha a versenypályán sikeresnek bizonyul az elképzelés, néhány éven belül egészen más képet mutatnak a dízelautók: az Euglena bioüzemanyagának alapanyagát előállító mikroalgák ugyanis életük során jelentős mennyiségű széndioxidot nyelnek el, így a végtermék semleges vagy akár annál is kedvezőbb szénegyenleget mutathat fel. A másik, felbecsülhetetlen előnyük, hogy nincs szükségük termőföldre: ezzel megelőzhető az erdőirtás, illetve nem kell az üzemanyag célú gabonanövények kedvéért értékes élelmiszernövények termesztéséről, ez pedig értékesebbé és fenntarthatóbbá teszi a Mazda fejlesztését a jelenleg kapható bioüzemanyagoknál.
