Kevés ellentmondásosabb dolog létezik a színeknél. Tudományos szempontból a tárgyak árnyalatát fényvisszaverő képességük határozza meg: bizonyos hullámhossztartományban elnyelik, másban visszaverik a fényt, és az így megváltozott összetételű fényt érzékeli egy adott színként a szemünk. Szubjektív szempontból már nehezebb meghatározni a színeket, hiszen azok mindenkinek mást jelentenek: noha vannak bizonyos szabályszerűségek, egy-egy személyes emlék, kellemes vagy kellemetlen képzettársítás nagyban befolyásolhatja, hogy kinek mit képvisel egy piros, egy kék, egy zöld vagy szürke tónus.
Ha valaki, Sandra Höner zu Bentrup pontosan tisztában van ezzel. A Mazda kutatási központjának szín- és anyagtervezőjeként az ő és munkatársai feladata, hogy megalkossák a tökéletes színeket, nem csak egy-egy adott modell, hanem az egész márka számára. „Ha bármilyen tárgyat szemügyre veszünk, három jellemzőjét észleljük azonnal: a méretét, a formáját és a színét. Ez a három jellemző kölcsönösen befolyásolja egymást: a megfelelő színnel kihangsúlyozhatunk egy adott fizikai jellemzőt, vagy éppen tompíthatunk egy másikat. Pont ez a lényeg: a szín befolyásolja a környezetünket, és ha ezt megfelelő módon alkalmazzuk, irányítani tudjuk, hogy miként érzékeljük azt a környezetet” – árulja el a szakember, aki tíz éve dolgozik azon, hogy első pillantásra beleszeressünk a Mazda típusaiba.
A színek és formák közötti szoros összefüggés persze régóta ismert a dizájn világában, ám az autóiparban a Mazda újkori formai irányvonala, a Kodo volt az első, amely tudatosan kiaknázta az ebben rejlő lehetőségeket. Visszatekintve persze jól látható annak a folyamatnak az íve, amely létrehozta az olyan, ma már ikonikus árnyalatokat, mint a Soul Red Crystal vagy a Machine Grey, amikor azonban Sandra és kollégái először munkához láttak, nem csak filozófiai síkon kellett létrehozniuk valami vadonatújat, hanem a megvalósításához szükséges technológiát is ki kellett dolgozniuk.
„Hagyományosan minden színnek megvolt a maga alkalmazási tartománya. A piros például jól állt a sportkocsiknak, amelyeknél erőt, tüzes karaktert sugárzott, és passzolt a kisautókhoz, amelyeknek barátságos, játékos személyiséget kölcsönzött. Minden mást komolytalanná tett a piros szín, illetve általában a harsány színek. Mi viszont megkérdőjeleztük ezt a szemléletet, és azt mondtuk magunknak: kidolgozunk egy olyan piros árnyalatot, ami akár a Mazda 6-osnak is jól áll. Így született meg a Soul Red, majd abból a Soul Red Crystal.”
Egy-egy új karosszériaszín kifejlesztése két-három évbe is beletelik. Miután a tervezők megalkották a megfelelő árnyalatot, a munka a tervezőasztalról átkerül a laboratóriumba, ahol akár másfél éven át kísérleteznek azzal, hogy sorozatgyártásra alkalmassá tegyék az adott színt. A Soul Red Crystal esetében ez a folyamat jóval hosszabb volt, hiszen a szokásos három helyett öt rétegben kell lefényezni a lemezfelületeket. Az sem mindegy azonban, hogy hogyan: a tanulmányautók azért néznek ki olyan varázslatosan, mert nagy tudású mesterek fényezik őket kézzel. A Mazda gyártásmérnökeinek ezért meg kellett tanítaniuk a fényezőrobotoknak, hogyan imitálják a kézi fényezés aprólékos mozdulatait – ezt nevezik takuminurinak.
Egy-egy új karosszériaszín kifejlesztése két-három évbe is beletelik. Miután a tervezők megalkották a megfelelő árnyalatot, a munka a tervezőasztalról átkerül a laboratóriumba, ahol akár másfél éven át kísérleteznek azzal, hogy sorozatgyártásra alkalmassá tegyék az adott színt. A Soul Red Crystal esetében ez a folyamat jóval hosszabb volt, hiszen a szokásos három helyett öt rétegben kell lefényezni a lemezfelületeket. Az sem mindegy azonban, hogy hogyan: a tanulmányautók azért néznek ki olyan varázslatosan, mert nagy tudású mesterek fényezik őket kézzel. A Mazda gyártásmérnökeinek ezért meg kellett tanítaniuk a fényezőrobotoknak, hogyan imitálják a kézi fényezés aprólékos mozdulatait – ezt nevezik takuminurinak.
Utólag nyugodtan kimondhatjuk, hogy megérte az extra erőfeszítés. Nem csak azért, mert az érzéki mélyvörös árnyalat a Mazda védjegyévé vált, hanem azért is, mert bevezetése évekkel megelőzött egy általános trendet. Ma ugyanis világszerte egyre népszerűbbek a nem szokványos színek, a kéttónusú, kontrasztos fényezések. „Színtervezőként tisztában kell lennünk a trendekkel, ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy az autók élettartama általában sokszorosa egy-egy divatáramlaténak. Fel kell ismernünk, hogy mely irányzatok bizonyulhatnak tartósnak, és még azelőtt alkalmazni ezeket, hogy széles körben népszerűvé válnának” – avat be szakmájának műhelytitkaiba Sandra.
Színtervezőnek lenni nem kilenctől ötig tartó elfoglaltság: Sandra a nap 24 órájában ihletet gyűjt – olykor tudatosan, máskor ösztönösen. Egy-egy elképzelést olykor hónapokon át érlel magában, mások azonnal kikristályosodnak benne. Az ötletek többsége persze a szemeteskosárban végzi, ám ez nem töri le: a formatervezésnek ezen a szintjén csak a legkiválóbb elképzeléseknek marad hely.
Színtervezőnek lenni nem kilenctől ötig tartó elfoglaltság: Sandra a nap 24 órájában ihletet gyűjt – olykor tudatosan, máskor ösztönösen. Egy-egy elképzelést olykor hónapokon át érlel magában, mások azonnal kikristályosodnak benne. Az ötletek többsége persze a szemeteskosárban végzi, ám ez nem töri le: a formatervezésnek ezen a szintjén csak a legkiválóbb elképzeléseknek marad hely.
Eddig a színekről beszéltünk, ám a Mazdánál legalább olyan fontosak a beltéri anyagok: a kettő egymást támogatva éri el a kívánt hatást. Hogy melyik élvez elsőbbséget, az az adott projekten múlik: az MX-30 esetében például a kezdet kezdetén eldöntötték, hogy az utastérben természetes parafát fognak alkalmazni, majd ennek rendeltek alá minden további döntést.
Az MX-30 egyébként is mérföldkő Sandra munkája szempontjából. Az elektromos autók vásárlói ugyanis rendszerint nyitottak az új megoldásokra, nem csak a technológia, de az esztétikum terén is. A villamosított közlekedés mellett a közösségi autómegosztás is vadonatúj területeket nyithat meg a szín- és anyagtervezők előtt: amint az autó vásárlása és birtoklása mellett megjelennek a használat egyéb módozatai, úgy nyerhetnek létjogosultságot a sorozatgyártásban ma még nem alkalmazott megoldások – például a fóliákkal megvalósítható, időszakos színek.
Az MX-30 egyébként is mérföldkő Sandra munkája szempontjából. Az elektromos autók vásárlói ugyanis rendszerint nyitottak az új megoldásokra, nem csak a technológia, de az esztétikum terén is. A villamosított közlekedés mellett a közösségi autómegosztás is vadonatúj területeket nyithat meg a szín- és anyagtervezők előtt: amint az autó vásárlása és birtoklása mellett megjelennek a használat egyéb módozatai, úgy nyerhetnek létjogosultságot a sorozatgyártásban ma még nem alkalmazott megoldások – például a fóliákkal megvalósítható, időszakos színek.
Mindezek alapján joggal feltételezhetnénk, hogy Sandra Höner zu Bentrup és a hozzá hasonló szín- és anyagtervezők elfogultak saját szakterületük iránt. Ez azonban nem így van: az autótervezés és -gyártás igazi csapatmunka, amelyben mindenki egy közös cél érdekében adja a legjobb tudását. „A színtervezés soha nem kizárólag a színekről szól. A legfontosabb maga a termék – ez lehet egy modell, de akár az egész márka arculata is. A lényeg, hogy a dizájn minden eleme harmonikusan működjön együtt, ilyenkor az összhatás több lesz a részek összegénél.”
