Becsap a szemed, ha ránézel erre a Renault-ra

Becsap a szemed, ha ránézel erre a Renault-ra

hirdetés
Idén áprilisban egyedülálló képzőművészeti performance-szal ünnepelte a vadonatúj Twingo érkezését a Renault. Joshua Vides alkotásával többéves hagyomány folytatódott az autógyártónál.
A festők évezredek óta próbálják megragadni és rekonstruálni a valóságot. Az eszközök és a látásmódok gyakran és szélsőséges mértékben változtak, egy alapigazság azonban mindvégig tartotta magát: az ábrázolás nem vált eggyé az ábrázolttal, a valóság és annak leképzelése között megmaradt a távolság.

Ez az axióma egészen addig élt, amíg meg nem jelent a színen Joshua Vides grafikusművész, aki sajátos kreatív eszközeivel elmossa a határt a tényleges és annak tükörképe között, az eredmény pedig egyszerre nyugtalanító és felszabadító.

Vides kezében ugyanis az alkotás tárgya válik a festővászonná. Először fehér fóliával vonja be a megfestendő objektumot, majd az így kapott homogén, de térbeli felületen erőteljes fekete vonalakkal rajzolja meg a kontúrokat.
A hatás felfoghatatlan: hiába tudjuk, mit látunk, pár másodperc után agyunk törli a tényszerű ismereteket, és ismét a szemnek hisz, az pedig újra és újra becsapja. A rajzot természeténél fogva kétdimenziósnak érzékeljük, és bizony nincs szürreálisabb annál, mint amikor a síkbeli autónak egyszer csak kinyílik az ajtaja, és a rajzból előkászálódik egy ember…
Reality to Idea, azaz valóságból idea: így nevezi sajátos művészi koncepcióját Vides. Fogja a végleges tárgyat, és egy vázlattá redukálja azt, egy papírdarabra firkált skiccé, visszarepítve azt születésének pillanatába. Ez az időbeli eltolódás minden bizonnyal szerepet játszott abban, hogy nagy lelkesedéssel fogadta el a Renault felkérését, hogy vegye kezelésbe a vadonatúj Twingo E-Tech Electric modellt.

https://www.youtube.com/watch?v=ZF2PBoGXoOs
Vides, aki képzeletbeli álomgarázsában egy eredeti R5 Turbónak is fenntart egy helyet, azonnal megtalálta a kapcsolódási pontot a modern autó és annak huszonöt évvel ezelőtti eredetije között. Miután a Renault-tól szabad kezet kapott, április elején munkához látott, és hat nap leforgása alatt elkészítette a világ legnagyobb Twingo-grafikáját. Mivel a műfaj nemcsak végeredményét, hanem az alkotás folyamatát tekintve is egyedülálló, a Renault és partnere úgy döntött, a projektnek helyet adó stúdiót – a párizsi Champs-Élysées-n működő le Défilé Renault tereit – megnyitja a nyilvánosság előtt, így két napra élő performance-szá bővült a munka.
Ha azt gondoljuk, Vides kreatív projektje egyedülálló, csak félig van igazunk: a Renault ugyanis fél évszázada elkötelezte magát amellett, hogy hidat építsen az autóipar és a kortárs képzőművészet közé. A cégcsoport félezer tételt felvonultató képzőművészeti kollekciója folyamatosan fejlődő, élő szervezet, amely az utóbbi években is különlegességekkel gazdagodott. Olyan kincsekkel, mint például a brit Dan Rawlings által 2024-ben „kicspikézett” Renault R5-páros – egy eredeti és annak modern, elektromos utódja –, amely a sorozatgyártás helyszínén, a douai gyártósoron, hegesztőrobotok és fényezőkamrák között öltött testet.

https://www.youtube.com/watch?v=5iyAqNMjWrY
Az elképzelés, hogy az alkotók sajátos fogalomrendszerük szerint újraértelmezzék a Renault valamelyik típusát, valójában sem formabontónak, sem az autók műfajától idegennek nem tekinthető, hiszen az önkifejezés vágya a kezdetektől szorosan kötődött az automobilhoz, amelyhez mindig is a legalapvetőbb emberi értékeket társítottuk: a kíváncsiságot, a büszkeséget, a vágyódást.

Mathieu Lehanneur például 2021-ben lakótérként álmodta újra a Renault 4L egy eredeti példányát. A stílusosan Suite N°4 (4. számú lakosztály) névre keresztelt alkotás napfényes műteremlakássá varázsolta a hatvanas években született modellt. Ahelyett azonban, hogy horgonyt vetett volna a múltban, az autót elektromos hajtásúra építette át, tetején pedig áttetsző napelemeket helyezett el, így a felhasználó több síkon is élvezheti a napsütést.
Egy évre rá Pierre Gonalons egy első generációs R5-öst ékszeresített: kifinomult színekkel, váratlan formákkal, a luxus világából átemelt részletekkel teremtett figyelemfelhívó kontrasztot, hiszen a kiindulási alap a hetvenes évek népautójaként mindent megtestesített, csak a fényűzést nem. Hogy még élesebb legyen az ellentét, a hajtásláncot itt is elektromosra cserélte az alkotó, előkészítve azt a villamosítási programot, amelynek eredményeként a márka immár három ikonikus klasszikusa is emissziómentes formában született újra.
Míg Joshua Vides ezen trió legfiatalabb tagját, a vadonatúj Twingót értelmezte újra, két évvel ezelőtt Sabine Marcelis a városi miniautó eredetijéhez nyúlt: az akkor 30 éves Twingo karosszérialemezeit látszólag a mögöttük rejtőző merevítő idomokra simította, a kormánykereket átlátszó plexikorongra cserélte, így mosva el a határt a látható és a rejtett, a tömör és az átlátszó, a valódi és az elképzelt között.
És bár a felszínes szemlélő talán csak egy furcsán átalakult kisautót lát, a Renault kortárs képzőművészeti projektje pont a határok eltörléséről, a falak lebontásáról, a világok egységesítéséről szól.