Fejlődhetnek bárhová a hajtási rendszerek, a szórakoztatótechnológiák vagy a kényelmi szolgáltatások, egy autó értékét a mai napig alapvetően meghatározza annak tartóssága. A Mazda most bepillantást enged azokba a folyamatokba, amelyek révén maximálisra növelhető a járművek élettartama, illetve vezetésük élménye.
Mindenki más okból választ egy bizonyos típust, ha autóvásárlásra kerül sor. Vannak, akik vezetési élményt keresnek, mások a kényelmet sorolják előre, és egyre többen vannak, akik a természet védelmét is figyelembe veszik a döntés során. Ezeknek a szempontoknak közös, meghatározó kiindulópontja a tartósság: akármilyen értékrend szerint tervezték is meg a gépkocsit, szolgáltatásait addig tudjuk maradéktalanul élvezni, amíg megőrzi eredeti állapotát. Minél később „fárad el”, annál tovább nyújt örömet gazdájának és utasainak. Kétszeresen igaz ez a környezetvédelemre, hiszen minél tovább használhatunk egy autót problémamentesen, minél ritkábban kell rajta alkatrészeket cserélni, annál kevesebb hulladékot termelünk az évek során.
A Mazda ezért minden egyes típusát szélsőségesen szigorú teszteknek veti alá a fejlesztés egyes fázisai során. Ez jóval nagyobb feladat, mint első hallásra gondolnánk, hiszen az autógyártó mintegy 150 nemzetközi piacon (azaz gyakorlatilag a világ minden pontján) forgalmazza járműveit, ezért azoknak a legnagyobb hidegektől az elviselhetetlen forróságig, a kíméletlen szárazságtól a fullasztóan magas páratartalomig, esőben és viharban egyaránt helyt kell állniuk. Ebben hatalmas segítségükre van az a fejlett klímalaboratórium, amelyet 2021-ben adtak át a vállalat hirosimai központjában.
Az ultramodern tesztlétesítményben olyan körülményeket tudnak teremteni a mérnökök, amelyekkel a vizsgált járművek valószínűleg egész élettartamuk során egyszer sem találkoznak majd. A kulcsszó azonban a valószínűleg. Minden társadalom kollektív emlékezetében szerepelnek ugyanis olyan, legendás időjárási anomáliák – hatalmas havazások, sarkvidéki hidegek, pusztító hőség, napokon át tartó esőzések vagy mindent elsöprő szélviharok – amelyek talán csak néhány évtizedenként, vagy annál is ritkábban fordulnak elő, a Mazda azonban arra az eshetőségre is felkészíti járműveit, ha a történelem pont azok élettartama során ismétli önmagát. Így aztán egy átlagos, hétköznapi ítéletidő meg sem kottyan a márka típusainak.
Az ultramodern tesztlétesítményben olyan körülményeket tudnak teremteni a mérnökök, amelyekkel a vizsgált járművek valószínűleg egész élettartamuk során egyszer sem találkoznak majd. A kulcsszó azonban a valószínűleg. Minden társadalom kollektív emlékezetében szerepelnek ugyanis olyan, legendás időjárási anomáliák – hatalmas havazások, sarkvidéki hidegek, pusztító hőség, napokon át tartó esőzések vagy mindent elsöprő szélviharok – amelyek talán csak néhány évtizedenként, vagy annál is ritkábban fordulnak elő, a Mazda azonban arra az eshetőségre is felkészíti járműveit, ha a történelem pont azok élettartama során ismétli önmagát. Így aztán egy átlagos, hétköznapi ítéletidő meg sem kottyan a márka típusainak.
Hogy pontosan hogyan zajlanak ezek a vizsgálatok, az hétpecsétes titok, akárcsak a Mazda modellfejlesztésének összes többi eleme – legyen annyi elég, hogy a laboratórium berendezései szó szerint embertelen körülményeket képesek előállítani. A lényeg persze akkor jön, miután elcsendesednek a szélcsatorna gigantikus légcsavarjai, kihunynak a pokoli hőséget fejlesztő lámpák, és leáll a hűtőkamra kompresszora: ekkor veszi ugyanis kezdetét az adatok elemzése. Minden alkatrészt, minden folyamatot megvizsgálnak a mérnökök, és ha elváltozást találnak, megállapítják annak okát, majd orvosolják a problémát.
A Mazda CX-5 fejlesztése során például a hőkamrában összezsugorodtak bizonyos alkatrészek. Uehara Naoja, a járműszerkezet teszteléséért felelős kutatócsoport vezetője pontosan emlékszik a jelenségre: „Kiderült, hogy bizonyos összetételű műgyantakeverékek a meleg hatására kikristályosodtak. Megnőtt a sűrűségük. Az egy dolog, hogy a gyártásban más kompozitokat használtak, viszont mi beépítettük a jelenséget a szimulációs programunkba, így most már eleve ki tudjuk küszöbölni az előfordulását.”
Egy olyan összetett szerkezetnél, mint egy modern gépkocsi, minden összefügg mindennel: ha megváltoztatjuk egy alkatrész méretét, pozícióját vagy anyagösszetételét, az a szomszédos komponensekre is hatással lehet. A Mazda például a légellenállás csökkentése érdekében leburkolja autóinak fenéklemezét. Ez valóban áramvonalasabbá teszi a járművet, viszont ügyelni kell arra, hogy a menetszéltől így elzárt szerkezeti elemek ne melegedjenek túl. A tesztlaboratóriumban sikerült úgy optimalizálni a fenékburkolatot, hogy anélkül vezesse el a hőt a hűtést igényelő alkatrészektől, hogy romlana a jármű légellenállása. Az ehhez alkalmazott módosításokat azóta szabadalmaztatták, ami jól mutatja, milyen kulcsfontosságú munka zajlik ebben a laboratóriumban.
Egy harmadik példát is felhoznak az itt dolgozó szakemberek. A Mazda CX-30-ban problémamentesen üzemelő motorról a korrózióvédelem vizsgálatára szolgáló elöntéses vizsgálatok során kiderült, hogy a Mazda3 fedélzetén, ahol mélyebben helyezkedik el, jóval több víz éri, mint a crossover testvérmodellben. Miután elvégezték a szükséges módosításokat, mindkét modellnél problémamentessé tették a hajtásláncot – árulja el a speciális rozsdaműhely vezetésével megbízott Marujama Szatosi.
Egyetlen laboratórium sem képes 100%-ban szimulálni mindazt a megpróbáltatást, amelyben egy autónak élete során része lesz, ezért a Hirosima közelében fekvő Mijosiban tizenhárom különböző tesztpálya várja az autókat, ahol a futómű, a vázszerkezet, a zaj- és rezgéscsillapítás és általában minden mechanikus szerkezet végső próbái zajlanak. Ilyen létesítménnyel persze a világ szinte összes autógyártója rendelkezik – a nagy különbség a személyzet felkészültségében van! Míg ugyanis a legtöbb vállalatnál minden részfeladatot más és más csoportok végeznek, a Mazdánál minden egyes munkatárs magasan képzett a tesztelés minden fázisában, a vezetéstől az adatok kinyerésén és elemzésén át a problémák azonosításáig és a megoldásukra szolgáló javaslatok kidolgozásáig. Ez pedig gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a fejlesztést.
A másik különbség a munkaidő beosztásában rejlik. Amikor ugyanis a mérnökök a nap végén hazamennek családjukhoz, robotok veszik át a helyüket, hogy az éjszaka magányában folytassák a tesztvezetéseket. Ezek a kifinomult gépek azonban csak segítik, de nem helyettesítik az embereket. Ahogy Jamakava Szacsió tesztmérnök fogalmaz: „Mindazon módosítások, amelyek hatásait közvetlenül érzik az ügyfelek, emberek által hozott döntéseken alapulnak. A Mazda filozófiájának központi eleme a gép és az ember közötti szoros kapcsolat, és ehhez már a fejlesztés során is ragaszkodunk.”
