A gépek művészete

A gépek művészete

hirdetés
vadonatuj-mazda6e-fekvo
Ha külső szemlélőként figyelnénk a Mazda motorfejlesztő mérnökeit, azt gondolhatnánk, képzőművészeket látunk, amint legújabb alkotásuk születése felett bábáskodnak. Megvan azonban ennek az oka – és az eredménye is.
A Mazdát ismerő, értő és szerető emberek pontosan tudják, mi az a Jinba Ittai: egy nehezen megfogható állapot, amelyben az autó olyan pontosan követi a vezető parancsait, mintha összenőttek volna – vagy, ahogy a japán kifejezés megfogalmazza, mint ló és lovasa.
Ahhoz azonban, hogy ez megvalósuljon, a fejlesztés és a gyártás minden fázisában rendkívüli elhivatottságra, koncentrációra és szaktudásra van szükség a folyamatban részt vevő mesterek részéről. Vegyük például a motorokat, amelyekre nem egyszerű hőerőgépként tekintenek: a fejlesztési célok túlmutatnak a számszerűen kifejezhető értékeken – a teljesítményen vagy a károsanyag-kibocsátáson –, helyette a motor működésének egészét, az adott jármű karakterével való harmonikus összhangját – azaz szubjektív, holisztikus értékeket – elemeznek és finomítanak.
Ez a szemlélet mindig is jelen volt a Mazda filozófiájában – gondoljunk csak a végtelenségig kiegyensúlyozott MX-5 roadsterekre –, a hátsókerék-hajtású CX-60 és CX-80 modellekkel azonban kiemelt hangsúlyt kapott: itt az autó reakciói, viselkedése, a vezető igényeire adott válaszai olykor fontosabbak, mint a fékpadon mérhető, számszerűsített értékek.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a mérnökök elhanyagolnák a teljesítmény- és nyomatékadatokat, a kiegyensúlyozott járást, a fordulatszám-felvételt és a többi mechanikus értéket. Inkább arról van szó, hogy miközben ezen paramétereken dolgoznak, párhuzamosan egy magasabb síkról is felügyelik a folyamatot. A számadatokat úgy kell teljesíteni, hogy közben természetesnek érződjön az erőkifejtés, minden fordulatszámon organikus, a jármű viselkedésére reflektáló hangon szóljon a motor, és az autó egésze minden megtett kilométerrel egyre összeszedettebbnek, egységesebbnek, meggyőzőbbnek hasson.

Néhány évtizede egészen más eszközök álltak ehhez a mérnökök rendelkezésére, mint napjainkban. A modern hajtásláncok sokfokozatú, elektronikus vezérlésű automata sebességváltója, a belső égésű motor működését több fázisban, eltérő módokon támogató hibrid komponensek innovatív lehetőséget kínálnak arra, hogy a kívánt érzések irányába tolják el a rendszer egészének a működési jellemzőit. Ezzel párhuzamosan persze a tévedések lehetséges száma is emelkedik, a tapasztalt mérnököknek ezért pont az a feladata, hogy a lehetséges kombinációk sokaságából kiválasszák azokat, amelyek leginkább megfelelnek egy Mazda karakterének, és elvessék az idegenül ható reakciókat.
„Ezen a ponton már régen túl vagyunk a kitűzött célértékek elérésén” – árulja el Christian Schultze, a Mazda európai K+F központjának igazgatóhelyettese.
„Hajszálfinomságú hangolásokat végzünk, hogy minden tökéletesen egyensúlyba kerüljön, természetesnek érződjön, ösztönösen viselkedjen. A kifinomultság a Mazdánál nem olyasvalami, amit a folyamat végén nyernek el a termékeink: a kezdetektől fogva ott kell lennie az alkotóelemek között, máskülönben a részek nem állnak össze tökéletes egésszé.”
Valójában a Mazda gyártási módszere nem is olyan különleges, mint gondolnánk – legalábbis a hagyományos japán értékrend szerint mindig is ez volt a norma. Pont erről szól a gyakran emlegetett monozukuri: a gyártás nem termelés, hanem alkotási folyamat, amelyben a ’hogyan’ legalább olyan fontos, mint a ’mit.’ A dolgozóknak büszkén, tudatosan kell tudásuk legjavát alkalmazva ötvözni a műszaki precizitást az elvont, szubjektív értékekkel. Így születnek a legkiválóbb, maradandó alkotások – köztük a Mazda motorjai is.


A Skyactiv motorgeneráció

Habár a Mazdánál művészetként tekintenek a motorgyártásra, ne legyenek kétségeink: a cégnél a világ legokosabb koponyái feszegetik a motortechnológia határait. Az autógyártó pontosan tizenöt évvel ezelőtt mutatta be forradalmian újszerű Skyactiv benzinmotor-koncepcióját, amely a szokásosnál jóval nagyobb, akár 14:1 sűrítési viszonyt alkalmazott. Ez jobb hatásfokú égést, azaz tisztább és takarékosabb üzemet tett lehetővé.
A Skyactiv motorcsalád 2014-től dízelmotorokkal bővült: itt épp ellenkezőleg, a szokásosnál alacsonyabb (történetesen szintén 14:1) kompresszió-viszonnyal csökkentették a nitrogén-oxidok kibocsátását. A módosított sűrítésből adódó hátrányokat (a benzinmotorok esetében a kopogási hajlamot, a dízeleknél a hidegindítási nehézségeket) innovatív megoldásokkal ellensúlyozták. 2019-ben jelent meg a dízelként viselkedő benzinmotor: a gyújtógyertyával szabályozott sűrítéses gyújtású Skyactiv-X, 2027 táján pedig érkezik a kifejezetten hibrid hajtástechnológiához kifejlesztett Skyactiv-Z motor. A Skyactiv rendszerek az elmúlt másfél évtizedben számtalan szakmai elismerésben részesültek, Amerikától Európán át Japánig több alkalommal választották meg azokat az év legjobb hajtáslánc-technológiájának, illetve legnagyobb jelentőségű innovációjának.