Május 26-án különleges expedíció indult útjára a Citroën gyári múzeumától. Tagjai három bátor hölgy és egy negyedik: egy 65 éves Traction Avant 11B; célja pedig az, hogy felhívja a világ figyelmét az amerikai kontinens őslakosainak sorsára.
A pánamerikai országút a világ leghosszabb gépjárművel járható egybefüggő útszakasza, amely az alaszkai Prudhoe-öböltől indul és Argentína legdélebbi pontjáig, a Tűzföldön fekvő Ushuaiáig húzódik. Ezen az Egyenlítőnyi hosszon kanyargó úton készül végighajtani Dr. Fanny Adam, a kaland ötletgazdája és pilótája, valamint két navigátor-fotográfusa: Gaëlle Paillart és Maéva Bardy, akik Los Angelesnél váltják egymást a jobb első ülésben. A tizennégy országon áthaladó expedíció útvonalát úgy tervezték meg, hogy huszonegy bennszülött törzzsel találkozhassanak, ezzel ráirányítva a világ figyelmét az etikusabb, felelősségteljesebb életvitelre és az emberiség egységére.
A humanitárius expedíciót a Citroën támogatja, ám ahelyett, hogy a márka valamelyik modern szabadidőjárművével indult volna útnak, Fanny Adam választása a legendákban bővelkedő múlt egyik legfontosabb szereplőjére, a Traction Avant-ra esett. Egy barátján, a közismert extrémsportoló Gérard d’Aboville-en keresztül ugyanis már évekkel ezelőtt beleszeretett ebbe a fantasztikus autóba, amellyel az elmúlt években számos közúti raliversenyen vett részt.
Az 1934-től 1957-ig több mint háromnegyed millió példányban gyártott Traction Avant korának messze legmodernebb autója volt. Noha nevét az elsőkerék-hajtásról kapta, ennél sokkal izgalmasabb újdonság volt a sorozatgyártásban először készülő önhordó karosszéria, ami áramvonalasabbá és biztonságosabbá is tette a járművet. Szintén nem sok automobil készült ekkortájt fogasléces kormányművel. A háromféle motorral gyártott Traction Avantból számos különböző karosszériaváltozat létezett. A csomagtartó például az évek során készült fedél nélkül, lefelé nyíló, apró fedéllel, valamint a hátsó szélvédővel együtt felnyitható, hatalmas rakodónyílást feltáró kivitelben. A kínálatot eltérő hosszúságú, tengelytávú és nyomtávú verziók, három üléssoros családi limuzin, kupé és roadster alkották, de még platós kisteherautó is kapható volt.
Mindezen verziók közül a Citroën a hosszú tengelytávú, széles nyomtávú 11B széria egy késői gyártású, 1956-os példányát bocsátotta az expedíció rendelkezésre. Az 58 lóerős, 1,9 literes, négyhengeres motorral szerelt autót a márka hagyatékának aktív ápolásával és népszerűsítésével foglalkozó L'Aventure Citroën szervezet készítette fel a hosszú kalandra, ám ezzel nem ér véget a feladatuk. Az expedíció során végig biztosítják a veteránautó műszaki támogatását, továbbá kapcsolatot teremtettek a világ Citroën-klubjait tömörítő Amicale Citroën Internationale szervezettel, így a humanitárius kalandorok útjuk során mindenütt találkozhatnak a márka historikus modelljei iránt hozzájuk hasonlóan rajongó emberekkel.
Az embert és gépet próbáló expedíciók jóformán egyidősek az 1919-ben alapított márka történetével. André Citroën már az 1920-as években több ezer kilométeres kalandokra küldte autóit, amelyek a márka kiválósága mellett az automobilban rejlő határtalan lehetőségekre is felhívta a figyelmet. A sport- és marketingtevékenységként egyaránt kiemelkedően innovatív és igen hatékony kezdeményezések olyan különleges kalandokkal ajándékozták meg a világot, mint amikor a Citroën B2 modell két féllánctalpassá átépített példánya, a Scarabée d’Or (arany szkarabeusz) és a Croissant d’Argent (ezüst félhold) 1922-ben elsőként kelt át a Szaharán. Az expedíció sikeres fogadtatása miatt két évvel később ugyanennek a típusnak nyolc példányával a Viktória-tó magasságában nyugatról keletre átszelték az afrikai kontinenst (Croisière Noire, avagy fekete expedíció). Mindkét expedíciót Georges-Marie Haardt, a gyár igazgatója és Louis Audoin-Dubreuil gyarmati katonatiszt vezették. Ugyanők vágtak neki az 1931-ban megszervezett sárga expedíciónak (Croisière Jaune), amelynek keretében az egykori Selyemút nyomvonalán kívántak eljutni Bejrúttól Pekingig. Az új Citroën P17 modell féllánctalppal szerelt kivitelei két útvonalon haladtak, életveszélyes helyzeteket követően a tervek szerint félúton találkoztak, ám mielőtt elérték volna a végső célt, Georges-Marie Haardt megbetegedett, és a Kelet-kínai-tenger partján életét vesztette, lesújtott társai pedig úgy döntöttek, vezetőjük nélkül nem folytatják az utazást.
Bízunk benne, hogy Fanny Adam expedíciója örömtelibb véget ér. Sietni semmiképpen nem fognak: a május végén behajózott autó július elejére ér Alaszkába. Innen három etapban utaznak le a Tűzföldig: júliustól szeptemberig végigautóznak Észak-Amerikán, 2022 januárja és májusa között Közép-Amerika kerül sorra, majd 2022 októberében nekivágnak Dél-Amerikának, hogy 2023 januárjára megérkezzenek Ushuaiába. A kényelmes tempó lehetővé teszi számukra, hogy humanitárius küldetésüket is teljesítsék: megismerjék és dokumentálják az útjuk során érintett huszonegy bennszülött népcsoport életét és történelmét.
Az expedíció tagjai a következő bő másfél évben folyamatos helyzetjelentést küldenek majd az út állomásairól, így a Citroën rajongói nyomon követhetik a márka nagy klasszikusának kalandjait. És ha maguk nem is vállalkoznak hasonló teljesítményre, érdemes lehet eljátszaniuk a gondolattal: a márka kínálatából melyik típust választanák, ha húsz hónap alatt negyvenezer kilométert kellene megtenniük.
