Az Alfa Romeo tanulmánymodelljei mindig izgalmasak, még akkor is, ha végül nem valósulnak meg. Ilyen az 1991-ben, a Genfi Autószalonon bemutatott 164 Proteo is, amelynek különlegessége az összecsukható keménytető volt, ez volt a márka kupé-kabriója.
A legtöbb alfás csak úgy emlékszik a Proteóra, hogy az autó, amelynek eleje végül az 1994-ben megjelent GTV-n és Spideren valósult meg, csak kicsit másképp, kevesebb lámpával… pedig nem csak emiatt volt izgalmas ez a koncepció.
De kezdjük az elején. A Protetót az a Walter de Silva tervezte, aki később a Pininfarinával közösen megalkotta a 156-os Alfát is. A Proteo a 164-es rövidített és megerősített alvázára készült el, motorja pedig a klasszikus, V6-os Busso volt. Ez a motor 256 lóerős volt, az autó végsebessége pedig 250 km/óra.
Ebben az autóban mutatkozott be az Alfa Romeo saját fejlesztésű négykerék-meghajtású rendszere, amely elosztotta a nyomatékot a négy hajtott kerék között. Sőt, ezt négykerék-kormányzással párosították, a futómű felfüggesztését pedig a kormány mögül lehetett állítani.
De az autó legnagyobb különlegessége a tető volt, amely két részletből állt. A két üvegtábla egyike volt a tetőrész, a másik pedig a hátsó ablak, ezeket gombnyomásra, elektromosan lehetett mozgatni. Nyitott állapotban a két üvegtábla a csomagtartóba záródott be. Ez tehát egy kupé-kabrió megoldás volt, amelyet később más márkák sikerre vittek, például a Peugeot a 206 CC-vel vagy a Mercedes az SLK-val.
De az autó legnagyobb különlegessége a tető volt, amely két részletből állt. A két üvegtábla egyike volt a tetőrész, a másik pedig a hátsó ablak, ezeket gombnyomásra, elektromosan lehetett mozgatni. Nyitott állapotban a két üvegtábla a csomagtartóba záródott be. Ez tehát egy kupé-kabrió megoldás volt, amelyet később más márkák sikerre vittek, például a Peugeot a 206 CC-vel vagy a Mercedes az SLK-val.
Az autó a nevét a görög mitológiából, Próteusz tengeri istenről kapta, aki bármilyen alakot képes volt felvenni.
Az Alfa Romeo összesen 2000 darabot szeretett volna gyártank a 164 Proteóból, de rájöttek, hogy nem lenne gazdaságos, így sajnos csak egyetlen példány létezik belőle.
A tanulmánymodellre emlékezve az Alfa létrehozta a Proteo-vörös fényezést, amellyel később a 155-öst, a 145/146-ost és az Alfa GTV-t is lehetett rendelni.
Az Alfa Romeo összesen 2000 darabot szeretett volna gyártank a 164 Proteóból, de rájöttek, hogy nem lenne gazdaságos, így sajnos csak egyetlen példány létezik belőle.
A tanulmánymodellre emlékezve az Alfa létrehozta a Proteo-vörös fényezést, amellyel később a 155-öst, a 145/146-ost és az Alfa GTV-t is lehetett rendelni.
