Hírek

Már nem luxus az automatikus váltó

Kétpedálos autók a CarNetnél

Sokáig a felső kategóriás autók privilégiuma volt az automatikus sebességváltó, de immár Magyarországon is teret nyertek. Mára kompakt és kiskategóriás autókban is egyre népszerűbbek az automaták. Milyen megoldások teszik kényelmesebbé és biztonságosabbá a CarNet autóit?
Egyre ritkábban nyitjuk kézzel a kertkaput vagy őröljük a kávét, a manuális sebességváltó viszont sokáig magától értetődőnek tűnt a legtöbb európai személyautóban. A trend azonban megfordult, új autójánál egyre több ügyfelünk dönt automatikus sebességváltó mellett, sőt, egyre több autótípus kizárólag automatikus váltóval rendelhető meg autószalonjainkban.

Megújuló klasszikus: a bolygóműves automata

A bolygóműves és hidrodinamikus nyomatékváltós automatákat tekintjük „hagyományos” automatikus sebességváltónak. Évtizedekkel ezelőtt két-három-négy fokozattal nehezen illeszkedtek a motor nyomatékkarakterisztikájához, sokat elnyeltek a motor erejéből, felverték a fogyasztást, lustán kapcsoltak és lomhábbá tették az autót.
Ezek a jellemzők cseppet sem érvényesek a modern bolygóműves automatákra. Olyannyira nem, hogy ma már a kompakt és még kisebb autókban is megtalálhatók ezek a kiforrott, villámgyorsan kapcsoló, a vezetést élvezetesebbé tevő és sok esetben még a fogyasztást is mérséklő szerkezetek.

Kiváló példa erre a Peugeot 208 és a 308, amely kis- illetve kompakt autó létére nyolcfokozatú bolygóműves sebességváltót társít a 130 lóerős benzineshez, a 308 az 1,5 literes dízelmotorhoz is. Hagyományos automatikus sebességváltót használ atletikus autóiban a Mazda is. A technika mai fejlettségi szintjén az élményautózást sem zárja ki az automatikus váltó, az MX-5 roadster is készül bolygóműves, hatfokozatú automatával.

Mitől nyomatékváltó a citrom?

A krémesen puha elindulást a hidraulikus nyomatékváltó biztosítja. Szerkezetében a motorhoz kapcsolódó, váltófolyadékkal (olajjal) töltött szivattyúkerék megforgatja a váltóolajat, és a pörgéssel kifelé préseli magából az olajat. A kipréselt olaj viszi át a mozgást a sebességváltóhoz rögzített turbinakerékre. A turbinakerék lapátsora a szerkezet közepébe vezeti vissza az olajat, ahonnan az visszatér a szivattyúkerékbe, és a folyamat újraindul. A konstrukció ennél a nagyon leegyszerűsített sémánál összetettebb, mert a nyomatékváltást, tehát a motor által leadott forgatónyomaték megnövelését egy vezetőkerék segíti álló lapátsorával, hogy a nagyobb erővel könnyebb legyen az elindulás. A nyomatékváltó szivattyúoldali és turbinaoldali felét áthidalókuplunggal zárják össze a modern autók, hogy csökkentsék a veszteségeket, ezzel a fogyasztást. Régebben a kuplung zárása csak a legfelső fokozatban volt aktív.

Mivel folyadék viszi át a motor nyomatékát a sebességváltóra, a konstrukció kifinomultan működik, és igen nagy forgatónyomatékú, akár 1000 Nm feletti motorokkal is működik. A wandlernek vagy – a félbevágott gyümölcsre emlékeztető formája miatt – citromnak is nevezett szerkezet egyben a kuplung funkcióját is ellátja, összekötve és leválasztva a sebességváltót a motorról. Az áttételek változtatását a sebességváltóban egymás után kapcsolt bolygóművek végzik a vezérlőelektronika parancsára. A bolygómű célzott megfékezésével adódnak a különböző áttételpárok.
Ma legalább hatfokozatúak a klasszikus automatikus sebességváltók, de gyakoriak a 7-8-9 fokozatúak is. A Ford tízgangos automatákat is használ, többek között a Mustangban, az Rangerben és az Explorerben.

DCT, DSG, Powershift és duplakuplungos társaik

Mint oly’ sok fejlesztés, a duplakuplungos sebességváltó is a versenysportból ered. A Porsche valósította meg a 962-es versenyautóban az 1980-as években, hogy a gyors kapcsolásokkal minél kisebb legyen az időveszteség váltáskor, de modern számítógépek híján még jó ideig nem működött az elvárható módon.

Sorozatgyártású autókban 2002-től kezdett elterjedni, nagyon gyorsan meghódítva az autóipart. Előnyei egyértelműek: nagyon a jó hatásfoka, alig vagy semennyit sem emel a fogyasztáson a kézi váltókhoz képest. Kedvező a sebességváltáskor egyáltalán nem, vagy csak rövid időre megszakadó erőfolyam. Sportos autókban, amilyen a Hyundai i30 N vagy a Kona N, a rajtautomatika is kiválóan összehangolható a 8DCT-vel. A legtöbb duplakuplungos sebességváltó 6-7-8 fokozatú, a hét előremeneti fokozat talán a leggyakoribb.
Szerkezetileg ez is egy automatizált kézi sebességváltó. A kettős kuplungos váltó egy kisebb és egy nagyobb átmérőjű, helytakarékosan egymásba épített tengelykapcsolóval működik, amelyek közös kimenőtengelyt forgatnak. Felépítése két fél sebességváltó frigyeként képzelhető el, az egyik a páros, a másik a páratlan fokozatokat szolgálja ki a maga kuplungjával. A hátramenet fogaskerekei bármelyik váltófélhez csatolhatók. Amíg az egyik váltórészt a saját kuplungja beiktatja a hajtásba, a másikban előválasztva ott van a gyorsításból vagy a fékezésből logikusan következő nagyobb vagy kisebb fokozat. Az előválasztott fokozatot az addig nyitott kuplung zárásával aktiválja a vezérlés, vagy kézi kapcsolási móddal a vezető. A szerkezet csak akkor vált lassabban, ha logikáját felülbírálja az ember, például fékezéskor negyedikből nem harmadikba, hanem ötödikbe vált.
Léteznek olajfürdőben futó, a kenőolajjal hűtött duplakuplungos váltók és ún. száraz kuplungos, nem olajban futó tengelykapcsolós DSG-váltók. Előbbiek az olaj hűtőhatása miatt jóval nagyobb nyomatékot képesek átvinni, ám rendszeres olaj- és olajszűrőcserét igényelnek. Mivel a DSG típusú sebességváltók is manuális váltóra épülnek, többnyire kettős tömegű lendkerék társul melléjük, amelynek cseréje a futásteljesítmény gyarapodásával költségtényezővé válhat. A tengelykapcsolók, a duplakuplungos egység élettartama úgy maximálható, ha torlódásban egyben teszünk meg hosszabb szakaszokat, összezárt kuplunggal, nem pedig méterről méterre araszolunk, sokszori újraindulással és állandó kuplungcsúsztatással, ami hőt fejleszt.

Általában a kettős kuplungos sebességváltók elinduláskor nem működnek annyira lágyan, mint a hidrodinamikus nyomatékváltós, bolygóműves automaták, és parkoláskor is picit darabosabban dolgoznak a kuplunggal, így kicsit nehezebb kicentizni a távolságokat. kuplungcsúsztatással, ami hőt fejleszt.

A CarNet márkái közül nagyon sok használ kettős kuplungos sebességváltót. Népszerű a Hyundai kis és kompakt autóiban, terepjáróiban. EDC néven kényelmesebbé teszi többek között a Renault Clio, a Captur vagy az új Arkana és az Austral használatát. A Ford is előszeretettel alkalmazza, DC7 néven a Focus és a Puma is megkapja.

Ideális lenne, de nehezen tör át a CVT-automata

Elvben ideális sebességváltó a CVT-automata (Continuously Variable Transmission – folyamatosan változó áttételű váltó). A holland DAF Variomatic váltós személyautói honosították meg az autóiparban, de a japán márkák kisautói tették naggyá. Ebben a nyomatékváltóban két kúpos szíjtárcsát köt össze fémszíj vagy lánc. A két szíjtárcsa távolsága változtatható, ezzel módosul az áttételezés. Mivel a szíj a két kúptárcsán rengeteg pozíciót felvehet, kvázi végtelen a lehetséges áttételpárok száma.
A CVT elméletben képes a motort folyamatosan a leggazdaságosabb tartomány közelében üzemeltetni, mert a motor fordulatszáma (és hangja) állandó lehet, miközben az áttételek folyamatos módosításával az autó egyre gyorsul, de a motorhang nem változik az egyenletes fordulatszám miatt. Előnye az is, hogy gyorsan lehívhatóvá teszi a maximális gyorsulást, ám a padlógázon folyamatosan nagy fordulatszámon pörgő, emiatt felbőgő motor igencsak megszokást igényel. Sok ügyfél emiatt elutasítja ezt a megoldást, főleg az európai autógyártók ódzkodnak CVT-t használni, ahol nagyobb az átlagsebesség és élénkebb a gyorsítás, mint például Japánban.
Egy jól konstruált CVT sebességváltó hatalmas áttételi tartományt képes lefedni, tehát segít a terhelt autónak elindulni erős emelkedőn, de gyors autópályás utazáshoz is van a zajszintet és a fogyasztást mérséklő, hosszú áttétele. A fokozatmentes váltók legtöbbször kis hengerűrtartalmú és viszonylag szerény teljesítményű motorokhoz kapcsolódnak, mert a szíj csekély nyomatékot képes csak átvinni, de 250-300 Nm feletti motorokhoz is társítható lehet a CVT. Gyakori az is, hogy a kézi váltóhoz képest kisebb fogatónyomatékot ad le a fokozatmentes automatához tartozó motorverzió. Például a Dacia Sandero esetében 160 helyett 142 Nm a 91 lóerős turbómotor maximális nyomatéka.

CVT sebességváltó rendelhető a Dacián kívül a Suzukinál is az Ignishez és a Swifthez. Jóval erősebb motoroknak is harmonikus partnere lehet, amire jó példa a Nissan Qashqai 158 lóerős benzines turbómotorja. A fokozatmentes automata neve a Nissannál X-Trail.

Automatikus váltó, egyszerűen: robotizált kézi váltók

Mivel a mozgássérült vagy a váltástól és a kuplungolástól más okból idegenkedő embereknek nem a sebességváltó szerkezete fontos, hanem a kétpedálos vezetés, az autógyártók kifejlesztették a robotizált kézi váltókat. Automatizált kézi váltónak is hívják őket, nevükben benne van a lényeg: az erőátvitelben megmarad a kézi sebességváltó, de a kuplung kiemelését, csúsztatását és zárását, illetve a fokozatok kapcsolását működtetőegységek végzik. Az aktuátor lehet elektromos vagy hidraulikus, olajnyomással működő szerkezet, a lényeg az, hogy magát a kapcsolást és a kuplungműködtetést rábízhassuk. A robotizált váltók is kínálnak kézi kapcsolási lehetőséget, félautomata váltóként, de az alsó vagy felső fordulatszámhatár elérésekor maguktól vissza- vagy felkapcsolnak.
Az 1990-es évek elejétől rajzottak ki a robotizált sebességváltók, elsősorban kiskocsikban, de könnyű haszonjárművekben is megtalálták a helyüket, ahol a kényelmi elvárásoknál fontosabb a költségek leszorítása. Jó hatásfokú, gyorsan kapcsoló szerkezetről van szó, többek között Easytronic, M-MT, Quickshift és Sensodrive néven is futott. Az ezredforduló után kompakt autókban is megtalálható volt, például a FIAT Stilo Abarth-ban, de a többi automatikus váltó fejlődésével mára visszaszorultak. A CarNet új autói közül automatizált kézi váltó teszi hatékonyabbá és kényelmesebbé a teljes hibrid hajtásláncú Suzuki Vitara és S-Cross működését. A Suzuki megoldásának neve 6AGS a hat előremeneti fokozat és az Auto Gear Shift rövidítéseként.
Értékesítő munkatársaink örömmel tájékoztatják Ügyfeleinket, hogy melyik autótípushoz és motorváltozathoz érhető el automatikus sebességváltó. Az automaták a technika mai fejlettségi fokán úgy teszik kényelmesebbé és biztonságosabbá a vezetést, hogy nem kell többletköltséggel számolni tankoláskor.
Teljes hibrid járművekben más formái is előfordulnak az automatikus vagy automatizált sebességváltóknak, amilyen a Renault és a Nissan multimodális konstrukciója az E-Tech hajtásrendszerben. A Toyota full hibridjeiben nincs is sebességváltó, hogy a fokozatmentesen változó, bolygóműves erőátvitel hatékonyabban működhessen. Ez azonban már egy másik cikkünk témája lehet.
1994 - 2024 © Minden jog fenntartva. Készítette Kovács Gergely