Hírek

Egy autó megvásárlása nem ér véget az adásvételi szerződés aláírásával és a jármű kifizetésével. Utána következik a hivataljárás és a különféle terhek lerovása. Mire számítsunk, és mennyibe fog ez kerülni?

Egy autó sokszor szinte családtaggá válik, az autóvásárlás legtöbbünk életében fontos és nem minden évben ismétlődő esemény, legyen szó akár új, akár használt autóról. Az adásvételi szerződés aláírása és a jármű kifizetése után a jármű a miénk, de ezzel még nincs vége a folyamatnak. Ahhoz, hogy legálisan használhassuk közúti forgalomban, még adódnak teendők és kiadások, ezeket mutatjuk be cikkünkben.

Szokatlan, egyben örömteli a hazai inflációs környezetben, hogy a tulajdonszerzéshez kapcsolódó állami terhek hosszú évek óta változatlanok, az összegek jó ideje nem emelkedtek. Sajnos ez nem azt jelenti, hogy elhanyagolható tétel volna egy autó tulajdonjogának megszerzése és a kocsi átíratása. Minél fiatalabb és/vagy erősebb autót vásárol valaki, annál nagyobb kiadásra számíthat.

Fizetni kell vagyonszerzési illetéket is, sokszor ez az átírás a legnagyobb tétele. A környezetvédelmi besorolás csak a regisztrációs adó megállapításakor számít, a már magyar rendszámos autók megvásárlásakor és átírásakor nem. A táblázatban áttekinthetők a tulajdon megszerzéséhez kapcsolódó állami terhek.

Az autó teljesítményét a forgalmi engedély P.2. pontjában találják. Az átírási költségek kiszámításában ez az adat a mérvadó, még akkor is, ha a szám esetleg helytelen, például mert az adott modellévben az a motorverzió eltérő teljesítményű volt a valóságban. Legtöbben lóerőben tartjuk számon a járművek teljesítményét, ez azonban nem hivatalos mértékegység, csak hagyományos elterjedtsége miatt maradt még használatban. Az állam a vagyonszerzési illeték kiszabásakor az SI-mértékegységgel dolgozik és kilowattal kalkulál.

Egy lóerő körülbelül 0,735,5 kilowattnak felel meg, tehát 1 kW 1,36 lóerővel egyenlő. Míg a regisztrációs adósávokban az állam megkülönbözteti a benzinesektől a dízelmotorokat és az autó károsanyag-kibocsátási besorolása is döntő faktor, a vagyonszerzési illetékben a hajtóanyagnak nincs szerepe. Csak a gyári csúcsteljesítmény és az autó kora számít. A teljesítménnyel és a korral sávosan csökkenő tarifa a kocsik piaci értékéhez igyekszik igazítani ezt a kiadást, amiben hatalmas különbségek adódnak autó és autó között.

Aki a CarNet márkakereskedések bevizsgált használt autóit tartalmazó Hasznaltautok.hu adatbázisból kiválaszt például egy Ford Fiesta 1,4 TDCi-t a 100 km-en 4-5 litert fogyasztó dízelmotorral, az 50 kW-os vagy 68 lóerős autóért 22 500 Ft vagyonszerzési illetéket fizet. Aki viszont beleszeret egy Toyota GR Suprába, a sportautó 250 kilowattos (340 LE) soros hathengerese után 212 500 forintot tartozik leróni a kormányhivatalban, amikor az átírást intézi. Ez a Fiesta illetékének majdnem tízszerese. A különbség a sokkal nagyobb teljesítményből, illetve a fiatal és a koros autók tarifájának eltéréséből fakad. 163 lóerő felett a 41-80 kW, azaz 55-109 lóerő közötti sávban érvényes összeg közel dupláját kell fizetni egy kilowattnyi motorteljesítmény után.

Szükség lesz az okmányirodai ügyintézéshez a kötelező felelősségbiztosítás (kgfb) megkötésére. Az adásvételi szerződés szerinti tulajdonszerzés napján indítsuk el a biztosításkötési folyamatot, különben a kocsi megvétele és a kgfb-kötés kezdeményezése közötti időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetni. Személyautóra az évről évre változó összeg 2024-ban naponta 770-1540 Ft közötti a motor teljesítményétől függően.

A biztosítás nélküli napok szaporodásával rövid idő alatt fájó kiadássá nőhet a fedezetlenségi díj. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a forgalomból kivont autókra. Aki az ajánlatokat egy online biztosítási alkusz honlapján hasonlítja össze, és innen kezdeményezi a szerződés megkötését, az legalább egy nappal azelőtt tegye, hogy a kormányhivatalba, leánykori nevén okmányirodába indul az átíratás elvégzésére!

A biztosításkötés kezdeményezéséről kapott igazolás sok esetben a következő napra szól, nem aznapra, amikor a kalkulációt végeztük és a legjobb ajánlatot kiválasztva elindítottuk a kgfb megkötését. Tehát legkésőbb a hivataljárás előtti napon kell megejteni a biztosításkötést, hogy a visszaigazolás dátuma ne késleltesse a kormányhivatal felkeresését, mert az autót csak úgy lehet névre venni, ha igazolni tudjuk a felelősségbiztosítás megkötésének kezdeményezését. Legfeljebb 60 napja van az autósnak az első biztosítási díj megfizetésére. Ekkorra azonban a díjösszegnek meg kell érkeznie a biztosítóhoz, tehát a fizetést semmiképp nem szabad a 60 nap legvégére hagyni.

Évek óta változatlan összeget kell fizetni az új forgalmi engedély kiállításáért és a törzskönyv kiküldéséért. Mindkét dokumentum 6000-6000 forintba kerül. A frissen nyomtatott forgalmit azonnal megkapjuk a hivatalban, a törzskönyv postán érkezik. Ha nem vennénk át, a postahivataltól visszakapja az okmányiroda és a lakhelyünk szerinti kormányhivatalban lehet átvenni egy évig, mielőtt selejtezik. Az autó tulajdonjogát igazoló törzskönyv is pótolható, ha elveszne vagy nem vettük át és már megsemmisítették.

Mivel a kormányhivatali ügyintézéshez online vagy telefonon lefoglalható időpontokból túl kevés lehet elérhető, nem nagy kockázat időpont nélkül egyszerűen odamenni. A várakozás általában nem vészesen hosszú, ha nem csúcsidőben megyünk.

Bár a hivataljárásban és a bürokrácia útvesztőiben edződött embereknek a használtan vagy újonnan vásárolt autók névre íratása nem túl bonyolult feladat, a CarNet márkakereskedés-hálózatának szakemberei szinte biztosan tudnak okmányirodai ügyintézőt ajánlani, akit ügyfeleink meg tudnak hatalmazni erre a feladatra. Megbízási díjáért cserébe az ügyintéző végzi az átíratást, és hozza a nevünkre kiállított forgalmi engedélyt.