Hírek
Sportos Fordok minden szinten
- Közzétette: CarNet Invest
- Hírek
Kevés márka mondhatja el magáról, hogy modellkínálatát két sportos típuscsalád színesíti – pláne, hogy az a kettő valójában három. Röviden áttekintjük a vérmes utcai Fordok történetét, az RS-től az ST-n át a Raptorig.
A Ford 2020 szeptemberében mutatta be első európai sport-szabadidőjárművét, a Puma ST-t.
A 200 lóerős városi crossover ellenállhatatlanul dögös megjelenésénél csak tényleges menetdinamikája a meggyőzőbb: a Michelin Pilot Sport 4S sportabroncsokkal, feszesebb futóművel, közvetlenebb kormányművel és nagyobb fékekkel szerelt modell lenyűgöző 6,7 másodperc alatt gyorsul 100 km/órára, 19 colos kerekein akár 220 km/órával képes száguldani. A Puma ST egyedülálló ajánlat a maga kategóriájában – de nem a Ford háza táján, ahol komoly hagyományai vannak a sportos fejlesztéseknek.
A 200 lóerős városi crossover ellenállhatatlanul dögös megjelenésénél csak tényleges menetdinamikája a meggyőzőbb: a Michelin Pilot Sport 4S sportabroncsokkal, feszesebb futóművel, közvetlenebb kormányművel és nagyobb fékekkel szerelt modell lenyűgöző 6,7 másodperc alatt gyorsul 100 km/órára, 19 colos kerekein akár 220 km/órával képes száguldani. A Puma ST egyedülálló ajánlat a maga kategóriájában – de nem a Ford háza táján, ahol komoly hagyományai vannak a sportos fejlesztéseknek.
A történet az 1960-as évek végén kezdődött, amikor a Ford a népes Taunus-család három tagjából is forgalomba hozott egy-egy Rally Sport kivitelt. Habár eleinte szó sem volt motortuningról, 1969-re komoly kultusz alakult ki az RS rövidítés körül, pedig csak akkor jött lendületbe a Ford. 1970-ben megnövelt teljesítményű Cosworth-motorral lépett színre az Escort RS, az almárka első „igazi” képviselője. Ugyanabban az évben érkezett a mindössze ötven példányban gyártott, homologációs célokat szolgáló (azaz szó szerint közúti versenyautónak tekinthető) Capri RS2600.
A két modellcsaládon belül néhány évente érkeztek az újabb és újabb, mind különlegesebb RS modellek, amelyek jellemzően új technológiákat is hoztak a piacra, a hengerenkénti négyszelepes hengerfejtől a befecskendezésig, a turbófeltöltőtől az elsőkerék-hajtású autón alkalmazott viszkokuplungos önzáró differenciálműig. Húsz év után két további szériával bővült a család: 1986-ban a Ford Sierra, majd 1990-ben a Ford Fiesta is RS-derivátummal bővítette kínálatát.
A két modellcsaládon belül néhány évente érkeztek az újabb és újabb, mind különlegesebb RS modellek, amelyek jellemzően új technológiákat is hoztak a piacra, a hengerenkénti négyszelepes hengerfejtől a befecskendezésig, a turbófeltöltőtől az elsőkerék-hajtású autón alkalmazott viszkokuplungos önzáró differenciálműig. Húsz év után két további szériával bővült a család: 1986-ban a Ford Sierra, majd 1990-ben a Ford Fiesta is RS-derivátummal bővítette kínálatát.
Olyan legendák születtek ebben az időszakban, mint Ford Sierra RS500 Cosworth vagy a Ford Escort RS2000, nem is beszélve az egész családnak presztízst és értelmet adó rali-versenyautóról: a Ford RS200-ról, amelynek a B csoportban kellett volna képviselnie a márkát, ám mire elkészült volna, megváltoztak a feltételek, így a középmotoros, összkerékhajtású autó alsóbb kategóriákban versenyzett. A közúton további egy évtizedig folytatódott a sikertörténet, míg aztán végül a Ford 1996-ban váratlanul, sokak meglepetésére nyugdíjazta a teljes RS-családot.
A vadonatúj Ford Focus apropóján két generáció erejéig még visszatért a gyártásba az RS – különösen a 2009-ben bevezetett második széria bizonyult feledhetetlennek –, ám az extrém teljesítményű családi autók csillaga mára leáldozott: a folyamatosan szigorodó európai emissziós normák miatt a hagyományos, turbómotoros formátumban nem folytatódhatott a legenda – hogy a jövő mit hozhat egy villamosított sportmodell képében, arról korai volna beszélni.
A vadonatúj Ford Focus apropóján két generáció erejéig még visszatért a gyártásba az RS – különösen a 2009-ben bevezetett második széria bizonyult feledhetetlennek –, ám az extrém teljesítményű családi autók csillaga mára leáldozott: a folyamatosan szigorodó európai emissziós normák miatt a hagyományos, turbómotoros formátumban nem folytatódhatott a legenda – hogy a jövő mit hozhat egy villamosított sportmodell képében, arról korai volna beszélni.
A Rally Sport széria mögött maradt vákuumot már 1998-ban betöltötte a Ford, bár a Mondeo ST24-et nehéz lett volna a Cosworth Sierrák utódának tekinteni – inkább sportosan elegáns modellváltozat. A későbbi ST200, majd ST220 verziókban már több volt az erő, ám a harmadik széria hiába kapott 240 lóerős csúcsmotort, az ST név (Sport Technologies) ekkor már a kisebb Fordok kiváltsága volt. Az ötödik generáció óta minden Fiesta kínált ST variánst, előbb 150, majd 182, jelenleg pedig 200 lóerővel: ez utóbbiból származik a Fiestával közös alapokra épülő Puma ST másfél literes, háromhengeres turbómotorja.
A Fiesta ST-vel egy időben, 2005-ben született meg a Focus ST, fantasztikus soros öthengeres turbómotorral. Utódja már csak négyhengeres volt, viszont 10 százalékkal erősebb (266 LE), míg a 2019 óta kapható, aktuális Focus ST benzinmotorja 2,3 literes és 280 lóerős. A modell újdonsága, hogy dízelmotorral (190 LE), illetve kombi karosszériával is kapható. A Fiesta ST és a Focus ST is megrendelhető Performance csomaggal, amelyben rajtautomatika, versenyüzemmód, valamint visszaváltást segítő automatikus gázfröccs teszi még inkább könnyebbé a vezető dolgát.
A Fiesta ST-vel egy időben, 2005-ben született meg a Focus ST, fantasztikus soros öthengeres turbómotorral. Utódja már csak négyhengeres volt, viszont 10 százalékkal erősebb (266 LE), míg a 2019 óta kapható, aktuális Focus ST benzinmotorja 2,3 literes és 280 lóerős. A modell újdonsága, hogy dízelmotorral (190 LE), illetve kombi karosszériával is kapható. A Fiesta ST és a Focus ST is megrendelhető Performance csomaggal, amelyben rajtautomatika, versenyüzemmód, valamint visszaváltást segítő automatikus gázfröccs teszi még inkább könnyebbé a vezető dolgát.
Jelenleg tehát ez a három modell: a Fiesta ST, a Focus ST és a Puma ST alkotja a Ford családi sportmodell-családját – pontosabban a Ford közúti családi sportmodell-családját. Ne feledkezzünk meg ugyanis a Ford Ranger Raptorról: az észak-amerikai Ford F150 Raptor által ihletett, ám európai viszonyokra optimalizált sport-pickupról.
A tengerentúli rokon félelmetes benzinmotorja helyett nem kevésbé ütőképes, ám jóval takarékosabb dízelmotor hajtja: a 213 lóerős négyhengeres Európa legizmosabb platós kisteherautójává teszi a Ranger Raptort, de az igazi sportosság záloga a fokozott teljesítmény mellett – ahogy az ST-modellszéria esetében is – a használatra optimalizált futóműhangolás.
Ez esetben tehát a feszesebb rugózás helyébe megnövelt rugóutak, hátul is csavarrugók, valamint szélesebb nyomtáv lépett, amelyek révén akár közepes nehézségű terepeken is sportos tempóban autózhatunk – földi halandó ennél közelebb aligha juthat a terepralik élményéhez.
A tengerentúli rokon félelmetes benzinmotorja helyett nem kevésbé ütőképes, ám jóval takarékosabb dízelmotor hajtja: a 213 lóerős négyhengeres Európa legizmosabb platós kisteherautójává teszi a Ranger Raptort, de az igazi sportosság záloga a fokozott teljesítmény mellett – ahogy az ST-modellszéria esetében is – a használatra optimalizált futóműhangolás.
Ez esetben tehát a feszesebb rugózás helyébe megnövelt rugóutak, hátul is csavarrugók, valamint szélesebb nyomtáv lépett, amelyek révén akár közepes nehézségű terepeken is sportos tempóban autózhatunk – földi halandó ennél közelebb aligha juthat a terepralik élményéhez.
