Hírek

Tolóajtajával, tágas, ügyesen variálható belsejével, óriási rakterével a Peugeot Rifter az egyik legjobb családi kockaautó.

Nem kellett hozzá nagy jóstehetség, hogy amikor tavaly nyáron megnéztük a harmadik generációs, megújult Citroën Berlingot, akkor már tudjuk, hogy hamarosan megérkezik belőle Peugeot emblémás változat is. És most itt is van. Ugyanazzal a technikai háttérrel, de valamivel komolyabb, felnőttes megjelenéssel és a márkától már megszokott kis kormányos belsővel, gyengécske, de valószínűtlenül takarékos dízelmotorral próbáltuk ki.

A Rifter egyáltalán nem nehézkes, városban is teljesen vállalható méretű, 4403 milliméter hosszú, 2107 mm széles és 1878 mm magas.

Orra hozza az utóbbi időkben egyre egységesebbé váló Peugeot egyen arc minden kötelező részét, a húzott lámpákat, óriási oroszlánt, LED-es nappalifény dizájnt. A praktikus kocka formából kihozták, amit csak lehetett, és a végeredmény tagadhatatlanul komolyabbnak, felnőttebnek is tűnik, mint a testvér Citroën Berlingo-é.

Oldalról a fekete, egész magasra felkúszó műanyag küszöbvédők és a sötétített hátsó üvegek teszik karcsúbbá a kocka formát és a szintén fekete sárvédőívek is ügyesen láttatják nagyobbnak a kerekeket, mint amekkorák valóban. Hátul a hármas, oroszlánkarmolásos lámpa zárja a kört. Van még tetősín és óriási üvegtető is, bár utóbbi kintről annyira nem feltűnő, ennek inkább majd bentről örülünk.

Az ajtó kinyitása után komor hangulatú, de elképesztően tágas belső várja a vezetőt. A Peugeot apró kormányos bútorozása ebben a hangárban még hangsúlyosabb, jól átlátható a magasra telepített műszeregység és az érintőképernyős rész is ebbe a síkba került. Rekeszek, pohártartók várják mindenfelé az úti kacatokat, óriási hely van az ajtókban, és sok minden fér a két első ülés közép épített hatalmas műanyag komplexumba is. Ha ez nem lenne elég, akkor még kesztyűtartóból is kettő van, lehet pakolni az ülések alatti fiókba és a padlóban lévő rekeszbe is.

Ülései kényelmesek, mókás az ebédlőszék-szerű, magas üléspozíció és van kissé bosszantóan működő ülésfűtés, amelynek indulás után nagyjából egy percig tart, hogy tényleg bekapcsolódjon és világítson a visszajelző lámpa. Pedig klasszabb lenne, ha ez télen a gyújtás ráadása után már azonnal menne. A kis kormányt ugyan szokni kell, de elég hamar rá lehet kapni az ízére, sőt, gyorsan függőséget okoz, annyira gokartszerű lesz tőle a vezetés.

Hátsó részébe két, nagy tolóajtón keresztül lehet bemászni, van itt lehajtható kis asztal, árnyékolóroló, az itt ülők feje fölött pedig újabb, hangulatvilágítással megbolondított polc, ami az üvegtető alatt, hosszában fut végig az autón. Kicsivel hátrébb újabb kis szekrény tapad a tetőhöz, amely elölről, hátulról is megtömhető.

A Rifter csomagtartójának adatai nem e világiak, alapból  775 liternyi teret lehet telerámolni, de az üléstámlák kreatív hajtogatásával ezt 3500 literre is fel lehet tornázni. Sőt, a hosszú tengelytávú, ötszemélyes változatokba 4000 literes is lehet a puttony befogadóképessége. De nemcsak a méret számít, hanem az okosan variálhatóság és a jó pakolhatóság is fontos. A tolóajtó már önmagában is egész hasznos dolog, de a komfortos pakolást a külön, a hátsó ajtó felnyitása nélkül is nyitható hátsó ablak is segíti.

A Rifter/Berlingo páros – jó, az Opel Combo is – többek között annyival ügyesebbek a kategória többi szereplőjénél, hogy a tolóajtóra igazi, leereszthető ablakot tudtak tervezni. Ugyan a dolog közel nem akkora horderejű, mint például a kerék feltalálása, de azért elég jó ötlet. Igaz, az üveg nem tűnik el teljes egészében az ajtóban, de így ezerszer jobb, mint egy kipattintható szükségablak.

A cikk tovább folytatódik a vezess.hu oldalon: https://www.vezess.hu/ujauto-teszt/2019/02/02/peugeot-rifter-a-csalad-baratja/