Hírek
Ezért drágulhatnak Magyarországon az autók
- Közzétette: CarNet Invest
- Hírek
Magyarországon is hatása lesz annak, hogy januártól más norma szerint kell megadni az új autók szén-dioxid-kibocsátását. A mérési módszer változása áremelkedést okozhat, és számos új autó eltűnéséhez vezethet itthon.
Új emissziós számítás vonatkozik 2025-től az EU-tagállamokban, így a Magyarországon forgalomba helyezett új autókra. A CAFE avagy Clean Air For Europe, tehát Tiszta Levegőt Európának program – nevével ellentétben – nem a levegő tisztaságát rontó kipufogógáz-összetevők (pl. szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szénhidrogének) szintjét korlátozza, hanem az üvegházhatású szén-dioxid kibocsátását. A CO2-értékek egyenesen arányosak az autók üzemanyag-fogyasztásával, mert a szén-dioxid a szénhidrogének oxidációjával, azaz a kőolajszármazékok elégetéséből keletkezik.
Szigorúbb bírságküszöb a CO2-szint miatt
Ügyfeleinket többnyire nem érintik közvetlenül az autók regisztrációjával kapcsolatos jogszabályváltozások, de ezúttal más a helyzet. Mostantól az emissziós szintben is a WLTP-mérés szerinti eredmény válik mérvadóvá, az a norma, amely a gyári fogyasztási értékek megadásában 2017 végétől leváltotta a korábbi NEDC (New European Driving Cycle) mérési módszert. A WLTP vagy Worldwide harmonized Light vehicles Test Procedures a legtöbb autónál a valós forgalomhoz közelebbi, tehát magasabb fogyasztást mutat ki az NEDC-szabványban mértnél.
Az eltérő mérésből fakadóan körülbelül 15 százalékkal emelkedik az autók hivatalos CO2-emissziója, miközben 118-ról kilométerenként 93,6 grammra csökkent január elsejével az a határ, ami felett büntetőadót kell fizetnie az új autó forgalomba helyezése után az európai importőrnek és a gyártónak. Ez olyan alacsony szint, amit jórészt csak elektromos és konnektorról tölthető akkumulátoros hibrid autók teljesítenek. Két öntöltő hibrid kisautó marad a bírságolási szinten belül, a Toyota Yaris Hybrid és a Mazda2 Hybrid, de nem minden kerékmérettel és felszereltséggel. (Az extra felszerelések, a nagyobb keréktárcsák, szélesebb gumik növelik az autók súlyát, fogyasztását és CO2-szintjét.)
6250 milliárd Ft
Az egyes márkáknál az eladott autók típusával, motorverziójával, felszereltségével, kerékméretével stb. súlyozott éves CO2-átlagnak kell a határértéken belül maradnia, amibe beleszámítanak a nullával kalkulált villanyautók és az elektromos hatótávjuk miatt többnyire 20-40 gramm/kilométeres konnektoros hibridek. A célértéket nem teljesítő autógyártóknak az eladott autók után mindegy egyes gramm/kilométernyi többlet 95 euróba, kb. 40 000 forintba kerül. Az ACEA, az Európai Autógyártók Szövetségének számításai szerint 15 milliárd eurós bírságról van szó, ami 6250 milliárd forintos nagyságrend. Kínában vagy az Egyesült Államokban ez ismeretlen gyakorlat, az ottani autóipar működését nem fenyegeti hasonló szabályozás.
93,6 g/km: milliós bírság takarékos autókra
Aligha tekinthető fényűző vagy környezetpusztító autónak a dízel Focus kombi, amelynek 5,0-5,8 l/100 km-es fogyasztása és 130-153 gramm/kilométeres CO2-szintje kerekítve 1 435 000-2 340 000 Ft büntetőadót von magával, ha a Fordnál nem talál gazdára elegendő villanyautó és konnektorról tölthető akkus hibrid ennek kiegyensúlyozására. A Toyota legkisebb autója, az Aygo X a maga 108 g/km értékével kerekítve 570 000 forintos bírságot okoz a márkának regisztrált autónként, ha nem sikerül ellentételezni. Az összegekből látszik, hogy a büntetést nehezen vagy egyáltalán nem bírja el az autók ára emelkedés nélkül.
Áremelés és kínálatszűkítés jöhet
Cikkünk írásakor nem egyértelmű, melyik vezérképviselet hogyan reagál, de vannak valószínűsíthető lépések a WLTP szerint számolt CO2-szintből és a bírságokból következő piaci folyamatokra. Várhatóan az első pár hónapban a márkák óvatosak lesznek, és igyekeznek visszafogni a magas emissziójú autók forgalomba helyezését, kitapasztalni a várható bírságszintet. Az importőrök a második félévben lehetnek bátrabbak a benzines és dízelautók forgalomba helyezésében, amikor már jobban látszanak az eladott autók CO2-számai. Feltehetően a büntetőadókat az autógyártók részben vagy teljesen beépítik az új autók áraiba, ami áremelést valószínűsít a belső égésű motoros modelleknél. Ez nemcsak a benzines vagy a dízelmotorral hajtott autókra vonatkozik, hanem az öntöltő hibrideket is érintheti, mert legnagyobbrészt ezek szén-dioxid-emissziós értékei is a limit felett vannak. Az árváltozás többmilliós összeg lehet, például egy addig 32 millió forintba kerülő prémium-SUV ára nagyságrendileg 36 millió forintra emelkedhet a CO2-szankciók szigorításával.
A villanyautókhoz drágulhat a többi autó is
Tovább közeledhetnek a belső égésű motoros és az elektromos autók árai, tehát előbbiek hozzádrágulhatnak az utóbbiakhoz. Az áremelésekkel az autógyártók igyekeznek az elektromos és PHEV-autók felé terelni a vevőket. A tendenciával kapcsolatban márkakereskedéseink szakemberei mindig jelzik a vezérképviseleteknek, hogy az árszint további emelése újabb ügyfélcsoportokat zár ki az új autók megvásárlásából. Az importőr mozgásterét viszont a gyártó és az európai központ határozza meg, amely a büntetéseket fizeti, ha nem sikerül a kirótt szén-dioxid-határértéken belül maradni. A villanyautók iránt érdeklődő ügyfeleinknek kedvezhet a növekvő törvényhozói nyomás elektromos autók (és könnyű haszonjárművek) forgalomba helyezésére.
Az akkumulátoros elektromos hajtású autók piaci támogatását jelentős árkedvezmények is segíthetik 2025-ben. A cél a villanyautók arányának erőteljes emelése a jelenlegi szintről, miközben a benzines és a dízelautók vásárlói keresztfinanszírozzák az elektromos autók magasabb árát.
A dízel, benzines és a belső égésű motoros hibrid autókon elért nyereséggel az autógyártók az elektromos autókon elszenvedett veszteségeiket is igyekeznek ellentételezni, mert a villanyautók piaci ára, pláne nagy kedvezményekkel, számos márkánál nem fedezi a költségeket.
A dízel, benzines és a belső égésű motoros hibrid autókon elért nyereséggel az autógyártók az elektromos autókon elszenvedett veszteségeiket is igyekeznek ellentételezni, mert a villanyautók piaci ára, pláne nagy kedvezményekkel, számos márkánál nem fedezi a költségeket.
Matematikailag a villanyautó-arány növelésének az is járható útja, ha a belső égésű motorral szerelt, nem plug-in hibrid autók eladásait csökkentik az érintettek a gyártás és a regisztrációk visszafogásával. Ám az eleve problémás kihasználtságú és jövedelmezőségű autógyárakban a további kapacitásmérséklés nagy érvágás. Az európai autóeladások már most is nagyjából 20 százalékkal a Covid-válság előtti szint alatt vannak. A csekélyebb emissziós értékek elérése az autóimportőröket a modellkínálat újragondolására kényszeríti, ami elsősorban a nagy teljesítményű, csodás élményeket adó autók kivezetéséhez vezethet. Erre példa a 184 lóerős Mazda MX-5 vagy a Toyota GR86 és a Supra kifutása. Ha meg is maradnak például tekintélyes terepjárók vagy erős kompakt autók, az importőr a mostaninál is erősebben korlátozhatja elérhetőségüket. Például a komplett magyar piacnak csak 5-8 vagy akár csak egy-két darab jut egy-egy típusból a teljes évre.
Meg kellene többszörözni a villanyautók arányát
Európa 27 EU-tagállamában a CO2-büntetőadó abban az időszakban szorítaná rá a besorolásuk szerint helyben nulla emissziójú villanyautók értékesítésének felpörgetésére az autómárkákat, amikor a gyenge kereslet. Közben az ottani árverseny elől az exportba menekülő kínai konkurencia nyomása és az elektromos autók iránti visszafogott vevői érdeklődés eleve kritikus helyzetet teremtett a nyugat-európai gyártóüzemek és a beszállítói lánc megőrzésében, miközben tovább eshet az autóipar jövedelmezősége. Nem véletlenül hallani a nyugati termelési kapacitások leépítéséről és gyárbezárásokról. Gyakorlatilag ötből egy eladott új autónak kellene elektromosnak lennie 2025-ben a súlyos bírságok elkerülésére, ami közel háromszorosa a 2024-ben 7,2 százalékos magyarországi villanyautó-regisztrációs aránynak és nagyjából másfélszerese az EU-tagországok átlagaként közölt 13,2 százaléknak. Hazánkban a 2023 első tíz hónapjában regisztrált 4845 darabbal szemben 7165 elektromos autó kapott zöld rendszámot 2024-ben januártól októberig.
Az ACEA adatai szerint a 2024. január 1. és október 31. között forgalomba helyezett 8 856 195 új személyautóból 1 172 737 volt villanyautó az EU-országokban. Az elvárt bővülés épp ellentétes a 2024-es piaci folyamatokkal: az év első 10 hónapjában 4,9 százalékkal csökkent az Európai Unió 27 tagállamában az elektromos autók értékesítése a németországi 26,6 százalékos mínusz következtében. Krisztián Róbert, a hazai autóipari szereplőket tömörítő Magyar Gépjárműipari Egyesület elnöke egy interjújában úgy fogalmazott, hogy a bírságösszeg többek között épp a megfizethetőbb új elektromos autók kifejlesztésétől vonna el forrásokat.
Szakembereinkkel a megoldásért
Turbulens időszak előtt állnak a magyarországi autóvásárlók és az autókereskedelmi szakma képviselői is, jelentős ármozgásokkal, a kínálatból törölt vagy átmenetileg kivett és visszaemelhető modellekkel, számos bizonytalansággal. Mindig az autóimportőrök döntenek a listaárakról és a központi akciókról, márkakereskedőként a CarNet autószalonjaiban nem dönthetünk az árlistákon szereplő összegekről.
Ügyfeleinknek, az autóink iránt érdeklődőknek ebben a helyzetben csak azt tudjuk tanácsolni, hogy vegyék fel a kapcsolatot értékesítő munkatársainkkal! Szakembereink tájékoztatják Önöket, melyik autó és meddig rendelhető gyártásból, mi érhető el még raktárkészletről, hogy az új helyzetben is megtalálhassuk a legjobb megoldást.
Ügyfeleinknek, az autóink iránt érdeklődőknek ebben a helyzetben csak azt tudjuk tanácsolni, hogy vegyék fel a kapcsolatot értékesítő munkatársainkkal! Szakembereink tájékoztatják Önöket, melyik autó és meddig rendelhető gyártásból, mi érhető el még raktárkészletről, hogy az új helyzetben is megtalálhassuk a legjobb megoldást.
Betonkemény szabályok CAFE-ügyben
Mindannyiunk közös felelőssége a Föld túlmelegedésének lassítása és megállítása az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának mérséklésével. Ezt célozza az Európai Unió CAFE avagy Clean Air For Europe programja, magyarul Tiszta Levegőt Európának. 2030-ig az elvárás az üvegházhatású gázok nettó emissziójának minimum 55 százalékos visszafogása az 1990-es szinthez viszonyítva, a 2050-es cél nem kevesebb, mint a szénsemleges működés elérése. A vállalások egyik eleme az autóiparra vonatkozik, az eladott új személyautók és könnyű haszonjárművek CO2-kibocsátását korlátozza. A 2021-es referenciaévhez viszonyítva 2025 és 2029 között legalább 15 százalékos csökkentés az elvárás. 2030-ról 2034-re a kisteherautók norma szerinti fogyasztásának, ezáltal szén-dioxid-kibocsátásának a 2021-es szint felére, személyautók esetében 45 százalékára kell(ene) csökkennie. 2035. január elsejével valósulna meg a CO2-szint 100 százalékos visszafogása, amikortól csak nullemissziós, tehát elektromos hajtású vagy szénsemleges folyékony üzemanyaggal működő új személyautók és kisteherautók kaphatnak rendszámot.
