Hírek

Egy új autótól elvárható, hogy költségesebb alkatrészeit az első 150-200 ezer km alatt ne kelljen kicserélni. Ha észszerűtlennek tűnik is, a gyárban beszerelt komponensek véges élettartama miatt kevesebbe kerülhet a többet futott használt autó javítása az első pár évben, mint a kisebb futásteljesítményűé.

Nagyon sokan keresnek azzal az igénnyel használt autót, hogy minél kevesebb kilométert mutasson a számláló. Mivel más vevők is a csekély óraálláshoz ragaszkodnak, ez magasan tartja az árukat. Ha a használt autóra szánható összeg kizárja a 100-120 ezer kilométernél kisebb futásteljesítményű autókat, maradnak a 180-200 ezer kilométeres autók.

Minden alkatrész élettartama véges. A nagyobb ráfordítással cserélhetők közé tartozik például a kuplung, a lengéscsillapító, a klímakompresszor vagy a szíjas vezérlés, amelynek az előbb említett részegységekkel szemben fixen előírt csereperiódusa van. Az alábbiakban ezek cseréjéről írunk, hogy felmérhető legyen, milyen kiadásokat tartogathat egy használt autó, ha még pont nem billent át azon a határon, amikor ezen részegységek cseréjére az autó előző gazdájának kellett költenie.

Nagyon nehéz megbecsülni a kuplung élettartamát, mert a városban futó, sok elindulással terhelt autókban sokkal kisebb az élettartama, mint a hosszabb utakon szolgálóké. Nem beszélve arról, hogy kérdéses vezetéstechnikával 50-60 ezer kilométeren belül is ki lehet végezni a kuplungtárcsát, autópályás üzemben viszont csak 250-350 ezer km után szorulhat cserére. De a tapasztalat azt mutatja, hogy vegyes használatban valahol 160-200 ezer kilométer megtételével esedékessé válik a cseréje. Tehát nem elromlik, hanem elhasználódik.

Bovdenes kuplunggal ma már alig találkozni az autókban, a legtöbb autó tengelykapcsolója hidraulikusan működik: a fékfolyadékkal választja el a motort a sebességváltótól a kapcsolások és az elindulások, megállások idejére.

Arról nem is beszélve, hogy készletben, kuplungszettként a pótalkatrészek ára is kedvezőbb lehet, mint külön-külön kuplungtárcsát, kinyomócsapágyat és kuplungszerkezetet vásárolva.

Ha ezek az alkatrészek még nem voltak cserélve, az a próbaúton kiszúrható. A 200 ezret futott kuplung keményebben jár a jellemzően vajpuhán dolgozó újnál, a kuplungtárcsa elhasználódott rugóival az elindulások darabosabbak, rángatósabbak, közel sem olyan finomak, mint a friss kuplungszettel.

Megnöveli a kuplungcsere költségeit, ha az autó kettős tömegű lendkerékkel készült. A sima lendkerék egy nehéz vastárcsa, ami segít kiegyensúlyozni a belső égésű motorok járását. A kettős tömegű lendítőkerék tömegének egyik része továbbra is a motor tehetetlenségi nyomatékához tartozik, a másik viszont a sebességváltó tehetetlenségi nyomatékát növeli. A szétválasztott tömegeket rugós csillapítórendszer köti össze. A kéttömegű lendkerék részben a motort védő és a sebességváltót védő, részben a rezgéseket mérséklő, kényelmi felszerelés, ami csillapítja a motorról a karosszériára átterjedő rázkódást. Szívó benzinesekben ritka, de előfordul, például az 1,8 illetve a 2,0 literes Focus II, Volvo C30-S40-V50, Mazda3 hajtásláncában. A turbós benzinesekben nagyrészt 20 éve benne van.

A kettős tömegű lendkerék elhasználódását jelzi, ha csattanó hang jön elölről a motor leállításakor. Ugyanez lehet hallható a motor beindítása után is, amit azonban elnyomhat a motorzaj. A lendkerék végét jelzi, ha a kuplungpedált üresjáratban kicsit benyomva remegést érezni a pedálon. A motor rázkódása, remegése viszont utalhat a motortartó bakok hibájára is, nem feltétlenül a kettős tömegű lendkerék okozza.

Használattól függően 150 vagy 350 ezer km is lehet a lendkerék élettartama. Amikor a kuplungszettet cserélni kell, javasolt egyben a kettős tömegű lendkerék cseréje is.

Az új kuplunggal néha össze sem lehet rakni rendesen a régi lendkereket, és ha már lent van a váltó, nagyon kockázatos lendkerékcsere nélkül újra összerakni az erőátvitelt. A kettős tömegű lendkerék sajnos jelentősen növeli a kuplungozás költségét. A lendkerék alkatrészára tömeggyártású európai autókhoz körülbelül nagyjából 150 és 270 ezer Ft között szór, más autókhoz, japán dízelekhez akár 450-500 ezer forintba is belekerülhet.

Autótól függően 150-160 ezer, esetenként 180 000, ritkábban 210 vagy 240 ezer kilométer után esedékes a szíjas szelepmozgatású motorokban a vezérléskészlet első cseréje. A vezérműszíj a motor főtengelyéhez és a vezérműtengely(ek)hez kapcsolódik, hogy létrejöhessen az a lenyűgöző ütem, amivel a belső égésű motorokban a szelepek benyitnak és elzárnak, lefelé és felfelé mozognak a szintén fel-le mozgó a dugattyúkkal összhangban.

Ha ez nem működne ilyen harmóniában, a lefelé mozgó szelepek és a felfelé mozgó dugattyúk összeütnének, a mechanikai károsodás drágán javítható vagy csak motorcserével orvosolható motorhibát eredményezne.

Épp a szíj szakadásának vagy átugrásának elkerülésére van fix élettartamhatára a szíjas vezérlésnek, amit évben és futott kilométerben adnak meg az autógyártók.

Fontos, hogy itt nem csak egy szíj cseréjét fizetjük ki, a vezetőgörgő(k) és a feszítőgörgő(k) cseréje is szükséges, ami a vezérműkészletek része.

Amennyiben a vezérműszíj hajtja a hűtőközeg-szivattyút, egyszerűbb nevén a vízpumpát, azt is egy körben érdemes cserélni a vezérléskészlettel. Az indok itt is a kétszeri munkadíj elkerülése. Erre a munkára is találhatnak kedvező csomagajánlatokat a CarNet márkaszervizeiben.

Vízpumpával együtt a vezérlésszett cseréje alkatrészártól és munkadíjtól függően széles határok között mozoghat. Sok függ attól, milyen segédberendezéseket hajt a vezérműszíj, hány feszítő- és vezetőgörgőt igényel, soros, vagy V hengerelrendezésű motorról van-e szó.

Körülbelül 120 és 250 ezer Ft közötti kiadásra számíthattok, ami kimarad abban az esetben, ha nagyobb futásteljesítményű és igazoltan kicserélt vezérműszettes autót vásároltok. A láncos szelepvezérlésű motorokban a láncnak jellemzően nincs előre megszabott csereperiódusa, ami sajnos nem jelenti azt, hogy a láncos vezérlés élettartama feltétlenül nagyobb lenne vagy elérné a szíjasét. A láncos vezérlés cseréje sokkal drágább lehet, mint a szíjasé. Akár szíj, akár lánc, kérdezzenek rá munkafelvevő és szerviztanácsadó kollégáinknál a vezérléscsere árára!

Ár/érték arányban a CarNet márkaszervizei kiváló ajánlatokat nyújtanak idősebb autók gazdáinak is, mert adott az a szakmai tudás és alkatrészminőség, ami megóvja ügyfeleinket attól a sajnos gyakori tapasztalattól, hogy a végén az olcsó lesz a drága.

150-180 ezer kilométer körüli a gyári lengéscsillapítók élettartama. Az autót erősen megpakolva a hátsóké rövidebb lehet, de nagyjából ennyit szoktak kibírni a gyári első szerelésű lengéscsillapítók. Nem jó megvárni, hogy elégtelen hatásuk miatt megbukjék az autó a műszaki vizsgán.

Akkor is párban javasolt cserélni a lengéscsillapítókat, ha az egyik oldali még megfelelő, mert a lengéscsillapítóknak az autó tisztes úttartásán kívül a fékezhetőségben is döntő szerepe van. Az elhasználódott lengéscsillapítók vagy lökésgátlók nem képesek útegyenetlenségeken a földre nyomni a kerekeket, amitől a ZF autóipari beszállító mérései szerint akár 20 százalékkal is meghosszabbodhat a fékút. 80 km/órás sebességről vészfékezve 6,1 méterrel hosszabb a fékút csereérett, mint jó állapotú lengéscsillapítókkal. Ez nem tűnhet soknak, de ahol az egyik autó már áll, ott a másik 30 km/óra felett csapódik az akadályba vagy üti el a gyalogost. (A fékút, tehát a fékpedál lenyomásától a megállásig tartó szakasz a sebesség négyzetével arányos. Kétszeres sebességről négyszer akkora távolság kell a megálláshoz.)

Ráadásul annak veszélyét is növelik a kopott lengéscsillapítók, hogy az autó felúszik a vízfilmre, valamint érzékenyebbé válik az oldalszélre. Az útfekvés jelentős romlása a modern, blokkolásgátlóval (ABS) és menetstabilizáló elektronikával (pl. ESP, VSC, ESC, DSC) ellátott autókra is áll, mert ezek működése is pontos kerékmegvezetést kíván. A csereérett lengéscsillapítókat kiszúrhatjuk a forgalomban is, ha úthibák után sokáig leng egy autó karosszériája. Rossz rágondolni, hogyan viselkedik egy ilyen autó, ha hirtelen ki kell kerülni vele egy rajtaütésszerűen úttestre lépő gyalogost, teherautó-platóról leeső tárgyat vagy figyelmetlenül sávot váltó autóst.

Ha az autóban nem adaptív lengéscsillapítás van, egy olajos vagy gázos lengéscsillapító ára körülbelül 20-50 ezer Ft közötti. Párban cserélendő alkatrész, a munkadíjjal együtt durva becsléssel 70-150 ezer Ft között lehet kicseréltetni egy pár lengéscsillapítót. A javítást követően az autó kanyarodási képességei ugrásszerűen javulnak, egyértelműen érezhető az előrelépés a volán mögül az imbolygás mérséklődésében, a biztonságosabb, megnyugtatóbb útfekvésben. Fékezéskor is érvényesül a friss lengéscsillapítók haszna, mert sokkal határozottabban szorítják a földhöz a kerekeket, csökkentve a fékutat.

Szintén 200 ezer km körül igényelhet először nagyobb javítást a légkondicionáló. Számos hibaforrás lehetséges, a könnyűfém csövek repedése miatt elszökhet a hűtőközeg, de ez a gond inkább az autó korával, semmint futásteljesítményével függ össze. Elromolhat továbbá a légkondicionáló szivattyúját, a klímakompresszort a hajtásba be- és kiiktató kuplung, de maga a kompresszor is elhasználódhat. Az utángyártott klímakompresszorok alkatrészára nagyszériás autókhoz 110-180 ezer Ft között mozog, a kuplungjáé úgy 60-80 ezer Ft között lehet.

A klímacsövek ára is több tízezres nagyságrend utángyártott alkatrésszel, egy nem is hosszú alucső a klímaberendezéshez simán kerülhet 22-35 ezer forintba.

Az egyes alkatrészek élettartama használatfüggő, és nagyban múlik a vezetési tudáson, stíluson is. Emiatt érdemes használtautó-vásárlást megelőző próbaúton először a tulajt megkérni a vezetésre és a visszaútra a volán mögé ülni. Ezzel nagyobb bizalom alakulhat ki az eladóban a vevő felé, ami megkönnyítheti az üzletkötést megelőző alkut, mi pedig látjuk, hogy bánik az illető az autóval. Előny az is, hogy melegebb motorolajjal vehetjük át a vezetést, amikor kipróbálható az autó gyorsítóképessége, megnézhetjük, egyenletesen pörög-e fel a motor, vannak-e kihagyások a működésében nagyobb fordulatszámon, ami elárulhatja többek között a befecskendezési, üzemanyag-ellátási gondokat.

Cikkünkkel nem az a célunk, hogy elrettentsük olvasóinkat a 150-200 ezer kilométer közötti használt autók megvásárlásától! Az összes használt autónál javasolt átvizsgálás és állapotfelmérés után nagyon jó vételt jelenthetnek.

Inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a várható ráfordítások nem egyenesen arányosak a futásteljesítménnyel, tehát nem feltétlenül nagyobbak, ha 220-250 ezer km közötti használt autóval szemezünk. Pláne abban az esetben, ha a szervizfüzet bejegyzésén felül számlával és munkalappal igazolható az említett alkatrészek cseréje, ahogy a CarNet márkaszervizei dolgoznak.