Hírek

Használt autót választani nemcsak rizikós, de időigényes folyamat is. Cikkünkkel azoknak igyekszünk tanácsot adni, akinek nem ez a szakmájuk, és mérsékelni szeretnék az óhatatlanul jelen lévő kockázatokat.

Egy használt autó azért kerül új áránál sokkal kevesebbe, akár annak töredékébe, mert nem új. Mindig az adott kocsi korához, értékéhez érdemes igazítani az elvárásokat az autó műszaki és esztétikai állapota iránt. A meghúzott ajtó, a lehorzsolt lökhárító, a szakadt ajtókéder vagy a cseréért kiáltó, darabosan működő és csak a pedálút végén fogó kuplung nem ugyanakkora értékcsökkentő tényező egy fél-egymilliós használt autónál, mint egy 4-5-10 millió forintért kínált kocsinál.

Előfordul, hogy valaki nagyobb szervizelés után bocsátja áruba használt autóját, de sokszor még egy olajcserét is inkább halogat az eladó, mert úgyis megválik az autójától. Sok autó akkor lesz eladó, amikor nagyobb kiadás adódna vele. Például a kettős tömegű lendkerék szorul cserére a kuplunggal együtt, amit megcsináltatni legalább 350-550 ezer forintos tétel, viszont az autó eladási árában ebből alig látszik valami. A használt autót ezzel az ismert hibával eladni kisebb érvágás az eladónak, mint százezreket költenie rá.

De a helyszíni szemle eredményességéhez érdemes pár hónapot rászánni az internetes használtautó-hirdetések figyelésére. A meghirdetett autók sorsából kirajzolódik egy körülbelüli árszint, a publikálás után gyorsan lekerülő és a hetekig, hónapokig aktív hirdetések segítenek belőni az ársávot. Szintén a felkészülés része lehet taxisokat megkérdezni az általuk használt autó fenntartási költségeiről, az évente megtett 60-70 ezer kilométer hasznos tapasztalatokat szül.

Lehetőleg ne az legyen az első megnézett autó, amelyet valóban meg kívánunk vásárolni. Ha előtte láttunk 3-5 hasonló korú és a kinézettnél kisebb-nagyobb futásteljesítményű autót, könnyebb lesz megítélni, mit is tud az adott példány. Ellenben ha az az első, nincs mihez viszonyítani a már éles helyzetben.

Szükség van egy csekklistára, hogy a lényeges tételek közül semmi ne maradjon ki! A helyszínen könnyű kifelejteni valamit, amit utólag bánnánk. Az átvizsgáláshoz jól jön egy polifoam vagy esőkabát az autó aljának ellenőrzéséhez és kellhet egy rendes elemlámpa is, amit a telefon nem helyettesít. Hasznos bekészíteni egy kesztyűt az autó koszosabb részeinek vizsgálatához és a higikendőről, popsitörlőről gondoskodni a kéztisztításhoz.

Még a helyszíni szemle előtt kérdezzük le a különféle adatbázisokban a kinézett autót a rendszáma, illetve alvázszáma alapján! A lekérdezések egy része ingyenes, más része fizetős. Mindegyiknek megvan a maga korlátja, tartalmuk nem szentírás, de segíthetnek tisztábban látni az autó előéletét.

Ellenőrizzük a gyári felszereltséget az alvázszám alapján VIN-lekérdező weboldalakon, és hasonlítsuk össze az eredményt az autó tényleges felszereltségével! Megvan a függönylégzsák, tényleg xenonos a fényszóró vagy egy baleset után olcsóbb halogénre cserélték?

Ha telefonon ezt nem tettük volna meg, a helyszínen még az elején tisztázzuk az autó tulajdonviszonyait. Nézzük meg, mi szerepel a forgalmi engedélyben! A kocsi tulajdonjogát a törzskönyv igazolja, frissen behozott autóknál ez azonban még gyártás alatt lehet forgalomba helyezés utáni első 2-3 hétben, de el is veszhet használt autóknál. Hiánya rossz jel, de messze nem jelenti azt, hogy ott kell hagyni az autót.

Amennyiben az autó megtekintési helye ismert, sose baj, ha a megbeszéltnél hamarabb érünk a helyszínre és van még pár percünk egyedül alaposabban megnézni az autót. Az első kézi autómosáskor nagyon sok apróság jöhet elő, amit akár a szemlén is észlelhettünk volna, ha van rá idő és figyelem. Szánjunk elég időt az autó megtekintésre, mindenképp nappali fényben! Az alapos körbenézés része a jégeső okozta horpadások, egyéb sérülések kiszúrása is.

Rögzítsük biztonságosan az autót a rögzítőfékkel, a sebeségváltót fokozatba vagy P-állásba téve és szükség esetén ékeket használva a kerekeknél! Egy derékaljat, nagyobb esőkabátot leterítve vizsgáljuk meg alulról a hajtásláncot, van-e olajfolyás a motoron vagy a sebességváltón, milyenek a hajtó féltengelyek gumiharangjai. Az autó alatt fekve látható a lengőkarok, az alváz és a hossztartók, a csomagtéri fenéklemez korrodáltsága, ha épp nem takarták el az egészet friss alvázvédővel. Az autók legtöbbször elöl kevésbé, hátul erősebben rozsdásak.

Figyeljünk a küszöbélekre, látni-e rajtuk a húzatópad karmainak nyomát, ami súlyos baleset jele. Ellenőrizzük az ajtók alsó élét is, ami gyakori rozsdagóc, ahogy az első sárvédők kerék mögötti része és a küszöb is, főleg az eleje.

Nemrég külön cikkben foglalkoztunk a törésnyomok felderítése kapcsán a festés rétegvastagság-mérésével. Hasonlítsuk össze az autó két oldalát! Megvannak a felpattanó kövektől védő fóliák a hátsó ajtókon? Ráfényeztek erre a fóliára? Milyenek a hegesztési pontok a csomagtérajtó körül és az ajtóélekről sérülés nélkül elhúzható gumitömítések alatt? Egyenletesen futnak a gyári hegesztési pontok távolságában vagy egyenetlenebbre váltanak? Milyen a hegesztések tömítése? A gyári, robottal húzott szabályosabb tömítést látjuk vagy kézzel pótolták a törött autó helyreállítása során? A pótkerékakna is beszédes: ha a lemezek egyenetlenek, az ráfutásos ütközésre utal.

A motorházfedelet kinyitva nézzünk rá a hossztartókra és a rugótornyokra! Ha rozsdásak vagy a hegesztési varratok nem gyáriak rajtuk, egyengetés nyomait látni akár csak az egyik oldalon, keressünk másik autót. Gyakori balesetes jel a hűtők egyenetlensége, a fényszórók letört rögzítőfüle, a lámpák eltérő gyártási dátuma, amit a búra eltérő fokú mattulásán kívül a gyártás idejét jelző matrica is igazolhat. A sárvédők és az ajtók, fedelek csavarfejei elárulják, ha le kellett szedni őket a javításhoz, mert lekopik sarkaikról a festék.

Indítsuk be a motort! Leszámítva a hiányzó ablakmosót, ne legyen semmilyen hibajelzés a műszerfalon, pláne ne világítson a motor kontroll-lámpája. Állítsuk le a szemle során és indítsuk be többször is a motort, mert a frissen törölt hibaüzenetek nem jönnek vissza az első indítással.

Járó motornál füleljünk rendellenes zajokat keresve! Ilyen lehet a klímakompresszor végét járó csapágyának hangja, ami a légkondicionáló ki- és bekapcsolásával ellenőrizhető. Jön-e sírás a szíjak felől, van-e morgó zaj valahonnét? Ha gázadáskor felkopog egy dízelmotor, azt egy vagy több hibás injektor okozhatja. Elsősorban ázsiai autóknál fordulhat elő, hogy a szelepek csörömpölő, fémes zajt adnak a szelephézag-ellenőrzés és a szelepállítás elmulasztása miatt. Erre a szelepállítás a megoldás, ami nem különösebben költséges.

Járó motornál vizsgáljuk meg a hűtőfolyadék csöveit! Ha meleg motornál a vastag vízcsöveket alig lehet összenyomni vagy ha a kiegyenlítőtartályban pezseg a hűtőfolyadék a felszálló buborékoktól, akkor a hengerfejtömítés hibájára gyanakodhatunk. Erre utal a hatalmas fehér gőzfelhő is a kipufogóból.

Valaki jöjjön mögöttünk és figyelje a kipufogót, észlel-e füstöt. Vezetés közben a motornak megbicsaklás és torpanások nélkül kell gyorsítania az autót, a váltó nem adhat rendellenes hangokat. Próbáljuk végig a fokozatokat! Az automatikus sebességváltó nem tántoroghat két fokozat határán kapcsoláskor és nem üthet. A váltások legyenek lágyak, gyorsak felfelé és lefelé is!

Próbáljuk ki a blokkolásgátlót is! Ha a tükörbe nézve nincs mögöttes forgalom, egy félreeső helyen vészfékezés után, kellően erős pedálnyomással kiderül, hogy dolgozik-e a blokkolásgátló. Ezt néhány elektrohidraulikus fékrendszerű autót kivéve ütemes dobolás jelzi a fékpedálon, ami a féknyomás gyors növelésének-csökkentésének ritmusából fakad.

Kézzel kapcsolható és automatikusan aktivált összkerékhajtás esetén is jobb ellenőrizni a 4x4-es hajtás tettrekészségét. Ehhez álljunk fel óvatosan egy buckára vagy partoldalra, emeljük minél magasabbra az egyik első és az átellenes hátsó kereket! Ha gázadásra a kerékkipörgést követően hamar hajtani kezd a tehermentesített kerék, akkor az autó valóban képes mind a négy kerekét hajtani.

A kettős tömegű lendkerék a turbós benzines és a dízelautók alapértelmezett tartozéka, de szívó benzinesekben is előfordul. A rezgéscsillapítással kényelmesebbé teszi az autót és védi is a hajtásláncot, de idővel elhasználódik. Élettartama széles határok között mozog, sok városi úttal lehet 150-200 ezer kilométer, de ennek többszöröse is.

Hibáját a próbaúton végstádiumban arról is felismerhetjük, hogy a kitárt oldalajtók remegnek alapjáraton. Ha még nem ennyire vészes a helyzet, akkor is vannak fontos jelek. Cseréslendkerékkel a motor csattanó hangot ad leállításakor, tehát engedjük le az ablakokat a motor leállításakor! A csattanó hang jelentkezhet közvetlenül a motor beindítása után is. A lendkerék hibájára utal, ha alapjáraton a kuplungpedált enyhén benyomva a pedálon remegést érzünk.

Összegzésképp: a használt autó sajnos nem nullkilométeres szalonautó, nem új állapotú, ezért kerül kevesebbe. Kisebb hibákkal, mondjuk kopott gumikkal, cserére érett fékekkel, egy-egy olajat engedő lengéscsillapítóval, pár horzsolással nyugodtan meg lehet venni egy használt autót, ha háttere tisztázott, szervizelése ismert, futásteljesítménye követhető, az elvárható módon működik és ára is reális. Valószínűleg az Ön közelében is van egy CarNet-márkaszerviz, ahol tapasztalt és gondosan képzett munkatársaink segíteni tudnak, hogy a használtautó-vásárlás ne legyen lutri.