Hírek
Milyen autókat vesznek a magyarok?
- Közzétette: CarNet Invest Zrt.
- Hírek
Kivesző autók, felvirágzó kategóriák
Tíz év alatt sokat változott a magyarországi autóvásárlók ízlése, más jellegű és más hajtásmódú autók kapósak most, mint a közelmúltban. Cikkünk a magyar autópiac elmúlt 10 évét tekinti át.
Tíz év gyorsan elszalad az emberek életében, az autókereskedelemben és a CarNet márkakereskedéseinek életében viszont elég hosszú idő. Cikkünkben azt tekintjük át, mi minden változott a magyar autópiacon 2010-2011 óta. Hogyan törtek előre és szorultak vissza egyes típusok és autófajták, mi történt a benzinesek és a dízelek arányával? Mekkora most a villamosított autók, a hibridek és az akkumulátoros villanyautók piaci részesedése? Készítsenek a képernyő mellé egy teát, kávét, akár fröccsöt, mert hosszú cikk lesz, sok adattal, de reményeink szerint értékes információkkal.
Eltűnő és stabil bestsellerek
Daewoo Kalos, Ford Fusion, Opel Meriva, Peugeot 206, Renault Fluence, Škoda Fabia, Suzuki Wagon R+: egykor mind meghatározó autók voltak a magyar piacon, mára azonban kikoptak a bestsellerek közül. A 2020-as toplistán egyikük utóda sem szerepel a legnagyobb darabszámban értékesített tíz autó között, esetenként megszűnt a típus gyártása, illetve a márka eltűnt vagy kivonult Európából.
10 éve már a vállalati autók uralták a piacot, a 3085 darabbal az eladási ranglista élére álló Škoda Octaviát az Astra (2762 db), a Focus (2541) és a Golf (1213) követte. Ötödik volt a Passat, majd újabb flottaautó, a Mégane következett. A magánvásárlók körében is stabilan népszerű Opel Corsa és a Renault Fluence a 7-8. helyen állt. A Volkswagen Polo mögött a 2011-es év legnagyobb darabszámú autói között megjelenik egy felszálló ágban lévő autókategória szereplője: a Dacia Duster 894 eladott autóval tudott bekerülni a top 10-be.
Ekkortól felgyorsult az aszfaltterepjárók térnyerése, amit fokoztak az egyre kisebb méretkategóriákban megjelenő SUV-modellek. 2013-ban a Nissan Qashqai lett a második SUV, amely befért az első tízbe, a nyolcadik helyen. A Duster ekkor már negyedik. A 2015-ben forgalomba helyezett autók között a Suzuki Vitara rögtön a 10-es toplista második helyén nyitott, onnan lépve az elsőre 2016-ban.
2017 volt az utolsó év, amikor a Passattal egy klasszikus középkategóriás autó be tudott kerülni a top 10-be, akkor a 9. helyen. Az élen azóta is egy SUV áll, a Suzuki Vitara őrzi elsőségét a magyarországi forgalomba helyezési statisztikában. A DataHouse adatai szerint a 2020-as évben az első tíz autó sorrendje: Suzuki Vitara (6882 db), Suzuki SX4 S-Cross (5578), Škoda Octavia (4929), FIAT 500 (4420), Dacia Lodgy (3915), Dacia Duster (3806), Toyota Corolla (3789), Ford Tourneo Custom (3662), Renault Clio (2678), Toyota Yaris (2657). Fontos megjegyezni, hogy ezek regisztrációs számok, tehát ebből a tíz autótípusból kapott a legtöbb új autó magyar rendszámot 2020-ban. A márkák gyakorlata eltérő, nem tudni, hogy az autók mekkora része marad itthon és mekkora arányban vonják ki a forgalomból és értékesítik őket külföldön a reexporttal.
SUV: nyerő minden méretben
Jelentős az átrendeződés az autóvásárlók által preferált autók méretében, jellegében is. Az Esztergomban gyártott Suzuki Vitara és az SX4 S-Cross itthon speciális piaci szerepű, darabszámaik összpiaci méretben is jókora lökést adtak az aszfaltterepjárók elterjedésének, de nem egy fecske csinált nyarat. A városi terepjárók diadalmenete korábban indult. Áttörésük az elmúlt 10 év legmarkánsabb trendje, nevezzük bár őket hobbiterepjárónak, szabadidő-autónak, aszfaltterepjárónak, telekjárónak.
2020-ban a Magyarországon forgalomba helyezett autók 37,6 százaléka tartozott a kisebb-nagyobb aszfaltterepjárók közé. A piac 23,7 százalékát adó C szegmens, a 308-Ceed-Mazda3-Tipo méretű autók mögött 17,8 százalékos részaránnyal a kisebb, majd 12,6 százalékkal a kompakt SUV-k következnek. A terepjárók diadalútjának kárvallottjai is vannak, az ügyféligények átrendeződését jól jelzi a vásárlók elfordulása más autófajtáktól. Persze nehéz elválasztani egymástól, mennyiben hat a kereslet csökkenése a típusok kivezetésére, illetve az autókínálat beszűkülése az eladásokra.
Kiveszőben az egyterűk
Mintha az egyterűek között ez egy öngerjesztő folyamat volna. Csillaguk az 1990-es évek második felében ívelt fel, amikor a PSA-csoport és a FIAT bevezette az Eurovan-négyesfogatot (Evasion/C8, 806/807, illetve Ulysse és Zeta/Phaedra), megjelent a Volkswagen-csoporttól a Sharan és az Alhambra, a Fordtól a Galaxy, majd kirajzottak a kompakt egyterűek is, köztük a Scénic, a Zafira, különféle méretben a Citroën Picassói, a Toyota Verso-modelljei és így tovább.
Nézzünk egy példát az egyterűek elsorvadására! 2010-ben, a magyar autópiac fekete évében a JATO autóipari elemzőcég adatai szerint 43 476 új személyautó kapott magyar rendszámot. 2007-ben még 171 012, 2008-ban 152 876, 2009-ben 60 206. A 2009-es, gazdasági válságtól sújtott évben 328 Ford C-Max és 304 Opel Zafira talált gazdára Magyarországon. 2020-ban, amikor 128 031 új autót regisztrált a Belügyminisztérium, a DataHouse adatai szerint egyetlen egy sem volt közülük Ford C-Max vagy az időközben Zafira Tourerre átnevezett Opel Zafira.
Forgalmazásuk és gyártásuk ugyanúgy megszűnt, mint többek között a Honda FR-V-é, Mazda5-é, a Kia Carensé, a Toyota (Corolla) Versóé vagy a nagyobb autók közül a FIAT Ulysse-é, a Chrysler majd Lancia Voyageré. A Renault Espace koncepciót váltott, a Peugeot 5008 SUV-ként él tovább, a Mitsubishinél a Grandis helyett jó ideje az Outlander az 5+2 üléses autó, a Škoda eleve nem is gyártott egyterűt. Ott a Kodiaq a három üléssoros modell.
Hasonló az átrendeződés a B szegmensben, ahol a C3 Picassót a C3 Aircross, a Merivát a Crossland, a Modust a Captur helyettesíti. Magyarországon az egyterűk 2012-ben még 10,2 százalékos piacrésze 2018-ra 5,1 százalékra esett. A trendet – alighanem időlegesen – megfordította a nagycsaládosok autóvásárlását megkönnyítő adófizetői támogatás. Így 2019-ben 6,2, 2020-ban 10,3 százalékot tett ki a részesedésük. A visszatérés fő tényezője a Dacia Lodgy és a VW Touran, illetve a könnyű haszonjárművek soküléses verzióijaként népszerű Opel Combo Tour és Toyota Proace City Verso sikere.
Prés alatt a klasszikus középkategória
Egy másik összeurópai trend viszont itthon is érvényesül: a klasszikus középkategóriás autók hanyatlása. Elsőként az ötajtós, ferdehátú modellek vesztek ki a legtöbb márka kínálatából, mert ezekre szinte csak Európában volt igény, ami nem teszi rentábilissá kifejlesztésüket és értékesítésüket. Észak-Amerikában és Ázsiában a hagyományos limuzinforma kelendő, a nyugat-európai értékesítések zöme kombi, így pár kivétellel ez a két karosszériaforma maradt meg.
A középkategóriás autók kiszorulása felgyorsult, amióta a car policy, a cégautó-használati szabályozás a legtöbb vállalkozásnál megengedi aszfaltterepjárók választását. A hazai és a multinacionális vállalatok igényeire reagálva a nagy flottakezelők beszerzéseiben is visszaszorultak az évtizedeken át meghatározó autófajták. Például az Avensiseket sok esetben RAV4-ek váltották, Mondeókból Kugákba ültek át a vállalati autóra jogosult alkalmazottak és így tovább. A DataHouse számai alapján 2015-ben a középkategóriás modellek értékesítései a piac 9 százalékát adták, tavaly ez már csak 5 százalék volt a volumenmárkák és a prémiumtermékek összességével az Alfa Romeo Giuliától az Opel Insignián át a Volvo V60 Cross Countryig.
Kiveszőben a kétajtós kocsik
Megfogyatkoztak a két oldalajtós karosszériaváltozatok is. Három-négy évtizede kisebb-nagyobb kombik is készültek két oldalajtóval, majd ez a megoldás visszaszorult a kis és a kompakt autók háromajtós alapverziói és sportváltozatai közé. Csekély részarányuk miatt a legtöbb márka mára lemondott róluk, logisztikai szempontból is egyszerűbbé és gazdaságosabbá téve az autógyártást.
Ezzel azonban azoknak is megdrágult a beszállás valamely új autóba, akik a számukra szebb vagy költségalapon vonzóbb karosszériaformát preferálták. Kicsi, de elkötelezett vevőkör lehet a kétajtósoké, ha vállalják a megoldás velejáróit: a biztonsági övért kényelmetlenül messzire kell hátranyúlni, és a hosszú oldalajtók helyigénye miatt szűk parkolóhelyen kényelmetlen a kikászálódás.
Hasonló az exodus a kupék között, ahogy az egykor népszerű, nyitható keménytetős vagy szövettetős kabriók is szinte teljesen kivesztek a volumenmárkák kínálatából. Az átlagon felüli profitrátával működő autómárkák is csak nagyon szigorú kalkulációval kockáztatnak meg kupékat és kabriókat. A Toyota Supra nem valósult volna meg a BMW Z4, és a BMW Z4 a Toyota Supra nélkül. A nagyobbrészt két oldalajtós modellekből álló, 2020-ban 641 regisztrációt jegyző sportszegmens a Ford Mustang híján alig létezne hazánkban. Ez az a kategória, ahová az Aston Martinok, Ferrarik, Porschék mellett a Mazda MX-5, a Subaru BRZ és az 1998 óta Győrben készülő Audi TT is tartozik.
Hajtóanyagok: dízelcsúcs a válság után
Nemcsak az autókategóriák népszerűségében jelentős az átrendeződés a magyar autópiacon, egy évtized alatt látványosan megváltozott a benzines, a dízel, a hibrid, az elektromos és más hajtásmódú autók részaránya. A DataHouse szakembereitől kapott részletes kimutatásban jól látható a dízelarány felfutása 2008-tól az előző gazdasági válság idején. A 2008-as 31-ről 2010-re 40 százalékra ugrott a dízelmotoros autók részaránya, ami 2013-ban tetőzött, 46 százalékon.
Pár év különbséggel és magasabb dízelaránnyal, de hasonló folyamat játszódott le az Európai Unió régebbi tagállamaiban is. Az EU 15 országában 2011-ben érték el a legmagasabb piaci részt a dízel személyautók, átlagosan 56,1 százalékkal. 2012-ben a regisztrált autók 55,6 százaléka volt dízel, ami 2019-es teljes évre 30,5 százalékra apadt. A dízel személyautók arányának csökkenése tehát nem a Volkswagen-konszern emissziós botrányával kezdődött, hanem évekkel a 2015 szeptemberében kirobbant csalási ügyet megelőzően.
Hazánkban és Európában is először benzines autókba ült át a vásárlók zöme. A hagyományosan igen csekély dízelaránnyal dolgozó Suzuki visszatérésével a magyarországi statisztikákban ez különösen plasztikus. 2019-re 73:20-ra változott a benzines és a dízelmotorral regisztrált új személyautók aránya.
Hibridből sok fogy, villanyautóból nagyon kevés
2020-ban és 2021 első két hónapjában viszont a hibrid járművek felemelkedését mutatják a számsorok. A hibridek részesedése 2015-ben lépte át az egy százalékot, akkor a 77 179 forgalomba helyezett személyautóból 843 működött valamilyen hibrid hajtással. A felívelést mutatja, hogy 2020-ban 27, 2021 első két hónapjában már az eladott új autók 43 százaléka alkalmazott villamos gépet a belső égésű motor kiegészítésére. A statisztika egy kategóriába sorolja a 12 és 48 voltos segédhibrideket, a teljes hibridhajtású és a konnektorról tölthető akkumulátoros, zöld rendszámra jogosult hibrid autókat. Maroknyi dízel hibrid mellett a belső égésű motor legtöbbször benzines.
Pár év különbséggel és magasabb dízelaránnyal, de hasonló folyamat játszódott le az Európai Unió régebbi tagállamaiban is. Az EU 15 országában 2011-ben érték el a legmagasabb piaci részt a dízel személyautók, átlagosan 56,1 százalékkal. 2012-ben a regisztrált autók 55,6 százaléka volt dízel, ami 2019-es teljes évre 30,5 százalékra apadt. A dízel személyautók arányának csökkenése tehát nem a Volkswagen-konszern emissziós botrányával kezdődött, hanem évekkel a 2015 szeptemberében kirobbant csalási ügyet megelőzően.
Bár beszédtémaként erősnek hat az elektromos autók jelenléte, tavalyi részesedésük mindössze 2,4 százalék volt. 2020-ban összesen 128 031 új személyautó kapott magyar rendszámot, tehát a vásárlók 97,6 százaléka vonzóbbnak tartotta az elektromosnál a többi hajtásmódot. A villanyautók piacrésze idén januárban és februárban 1,7 százalékra zsugorodott, az érdeklődők talán kivárnak az állami ártámogatás reményében.
Használtautó-importban népszerű a dízel
Magyarországon, akárcsak más államokban, a használtautó-kereskedelemben lényegesen több autó forog, mint amennyit újonnan értékesítenek a márkakereskedések. 2020-ban az újonnan eladott autók mennyisége 128 031 volt a vezérképviseleteket összefogó Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) adatai szerint, míg 779 940 használt autó cserélt gazdát a Belügyminisztérium számai alapján.
Tízből négy behozott autó dízelmotoros
Másodkézből sok esetben külföldről behozott, magyar rendszámukat használtan megkapó autókból választhatnak a használtautó-vásárlók, ezek adják a meghirdetett használt autók jelentős részét. Mennyiségük is érdekessé teszi tehát az importált használt autók üzemanyag szerinti megoszlását, ami nagyon más képet mutatott tavaly és mutat idén is, mint az újonnan eladott autóké.
2020-ban a beérkező használt autók száma 17 százalékkal csökkent 2019-hez képest, de így is elérte a 130 431 autót a DataHouse adatai alapján. 2021 első két hónapjában összesen 20 459 használt autó kapott magyar rendszámot, ami 21 százalékkal marad el az előző év első két hónapjában regisztrált 25 981 autótól. A visszaesés dacára a dízelmotoros autók iránt stabilnak bizonyult a kereslet.
2020-ban a beérkező használt autók száma 17 százalékkal csökkent 2019-hez képest, de így is elérte a 130 431 autót a DataHouse adatai alapján. 2021 első két hónapjában összesen 20 459 használt autó kapott magyar rendszámot, ami 21 százalékkal marad el az előző év első két hónapjában regisztrált 25 981 autótól. A visszaesés dacára a dízelmotoros autók iránt stabilnak bizonyult a kereslet.
Használtautó-import: kevés a hibrid, még kevesebb az elektromos
Idén januárban és februárban a DataHouse számai szerint az importált használt autók 38 százaléka volt dízelmotoros, ami 7735 autót jelent. Tízből négy autót tehát továbbra is öngyulladós motor hajt. Ez nagyságrendileg megfelel a 2020-as teljes év adatainak, amikor a beérkező használt kocsik 41 százaléka, 53 571 autó volt dízel. A behozott autók zöme benzines, a hibridek és a villanyautók importja alacsony szinten áll. 2021 első két hónapjában a használtautó-importból 2 százalékkal részesedtek az akkumulátoros villanyautók és 5-tel a különféle hibridjárművek.
