Hírek
Jól járhatunk, ha dízelautót választunk
- Közzétette: CarNet Invest Zrt.
- Hírek
A gázolajos autók megítélése hullámvasút módjára jutott a csúcsra és zuhant mélybe az elmúlt húsz évben, és bár sokan temetik a technikát, sok esetben még mindig ez a legészszerűbb választás.
Az európai autópiac idealizált favoritjából lett pár év alatt az apokalipszis egyik lovasa, a Volkswagen körül kialakult dízelbotrány, az egyre inkább erősödő környezetvédelmi aggályok miatt megcsappant irántuk a kereslet.
De vajon tényleg ördögtől való dolog ma dízelautót vásárolni? Minden előnyük elpárolgott, és nem lehet racionális döntés a gázolajos motor mellett dönteni? Ha józan fejjel, objektíven vizsgáljuk meg a helyzetet, akkor kiderül, hogy vannak élethelyzetek, amikor még mindig a dízel a legjobb választás.
Minden autóvásárlás előtt a legfontosabb eldönteni, hogy javarészt mire fogjuk használni az autónkat.
Ha nagyobb méretű típusra van szükségünk, amivel általában több utast szállítunk, magas az éves futásteljesítmény, valamint nem ritkák a hosszabb túrák, akkor a dízelmotorok előnyei még mindig sokat nyomnak a latba.
Minden autóvásárlás előtt a legfontosabb eldönteni, hogy javarészt mire fogjuk használni az autónkat.
Ha nagyobb méretű típusra van szükségünk, amivel általában több utast szállítunk, magas az éves futásteljesítmény, valamint nem ritkák a hosszabb túrák, akkor a dízelmotorok előnyei még mindig sokat nyomnak a latba.
Kikezdhetetlen előnyök – alacsony fogyasztás
Pár éve még az olcsóbb üzemanyag is a dízelek mellett szólt, ez az előny azonban eltűnt a jövedéki adó emelésével. Ma már a gázolaj a drágább, de a konstrukcióra jellemző alacsony fogyasztás még mindig komoly megtakarítást eredményezhet. Ennek mértéke egyenes arányban növekszik a megtett kilométerekkel, itt jön képbe a tervezett használat.
Egy átlagos kompakt típusnál – amelyből a CarNet kínálatában is sokfélét találunk –, a dízel fogyasztási előnye 30 százalék körül mozog a benzines testvéréhez viszonyítva. Egy mindennapi példával élve: száz kilométerre vetítve a dízel nagyjából 5,5 l/100 km értéke áll szemben a benzines 8 l/100 kilométerével. Így költségeket tekintve a benzines kocsival 3480 forintért lehet megtenni 100 kilométert, a dízellel pedig 2420-ért.
Ha felszorozzuk, kiderül, hogy 10 ezer kilométeren 348 000 forintnyi benzint kéne venni, és 242 000-ért kellene dízelt tankolni. Ez 106 ezer forintos árkülönbséget jelent, ha pedig ennek a dupláját tesszük meg évente, akkor már bőven 200 ezer forint felett spórolunk a dízellel.
Ha felszorozzuk, kiderül, hogy 10 ezer kilométeren 348 000 forintnyi benzint kéne venni, és 242 000-ért kellene dízelt tankolni. Ez 106 ezer forintos árkülönbséget jelent, ha pedig ennek a dupláját tesszük meg évente, akkor már bőven 200 ezer forint felett spórolunk a dízellel.
Ellenérvként mindig elhangzik a dízelek magasabb fenntartási költsége, de sajnos ma már ez sem igaz teljes mértékben. Az Euro6-os norma lépcsőzetes szigorításával és az európai autóipart komolyan fenyegető szén-dioxid-kibocsátási határértékekkel egyre kevesebb maradt az egyszerű felépítésű szívó benzinmotorokból.
Helyüket teljesen átvették a kisebb lökettérfogatú, közvetlen befecskendezéses, turbófeltöltővel szerelt benzinesek, amelyeknek összetettsége, technikai felépítése és így a szervizigénye sem kisebb, mint a dízeleké.
Ezeknél is megjelentek új, szervizelést igénylő rendszerek, mint a részecskeszűrő, a kéttömegű lendkerék vagy a közvetlen befecskendezéses technológia. Utóbbi miatt a szívósor, a szívószelep oldalán jelentkező lerakódások, kokszosodás emészthet fel jelentős összeget, és maga a turbófeltöltés konstrukciója (magasabb égési csúcsnyomás, nagyobb igénybevétel, magas nyomású üzemanyagrendszer) eleve több törődést igényel, mint a szívó megoldás.
Ezeknél is megjelentek új, szervizelést igénylő rendszerek, mint a részecskeszűrő, a kéttömegű lendkerék vagy a közvetlen befecskendezéses technológia. Utóbbi miatt a szívósor, a szívószelep oldalán jelentkező lerakódások, kokszosodás emészthet fel jelentős összeget, és maga a turbófeltöltés konstrukciója (magasabb égési csúcsnyomás, nagyobb igénybevétel, magas nyomású üzemanyagrendszer) eleve több törődést igényel, mint a szívó megoldás.
Ha erő kell, még mindig a dízel a nyerő
Bár a turbófeltöltés dominanciája és a hibrid hajtással terjedő villanymotorok komoly nyomatéka csökkentette a dízelek előnyét ezen a téren, de még mindig ez a konstrukció a legcélravezetőbb, ha gyakran vontatunk, vagy nagyobb tömegű és méretű családi autóban gondolkodunk.
Ezekben az esetekben domborodik ki igazán a dízelek magasabb hatásfoka, utassal, csomaggal megpakolva, akár utánfutót vontatva sem lesz bántóan gyenge egy nagyobb lökettérfogatú dízeles típus, valamint a fogyasztás sem ugrik meg úgy, mint egy hasonló teljesítményű benzines esetén.
Ezekben az esetekben domborodik ki igazán a dízelek magasabb hatásfoka, utassal, csomaggal megpakolva, akár utánfutót vontatva sem lesz bántóan gyenge egy nagyobb lökettérfogatú dízeles típus, valamint a fogyasztás sem ugrik meg úgy, mint egy hasonló teljesítményű benzines esetén.
Ma már tényleg tisztábbak
A gyártók sokáig trükköztek azért, hogy kijátsszák a szigorodó kibocsátási normákat, ám 2018 óta erre egyre kevesebb lehetőségük akad. A WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure) fogyasztási szabvány, valamint a valódi, forgalomban történő kibocsátást megállapító RDE-mérés (Real Driving Emissions) életbe lépésével nincs kibúvó, a dízeleknek is hozni kell a drákói szigorral meghatározott értékeket.
A mérések alapján pedig hozzák is, a dízelek a megfelelő gyártói továbbfejlesztésekkel, SCR-katalizátorral, Adblue adalékkal, részecskeszűrővel nemhogy a laborbeli működésre engedélyezett 80 milligramm nitrogén-oxid-szintet nem érik el, egyenesen 40-60, sőt 10-20 mg-on belüli NOx-értékkel működnek valós forgalomban.
Az alacsonyabb fogyasztás miatt pedig eleve kedvezőbb a szén-dioxid-kibocsátás a dízel esetén. Tehát egy modern, ma kapható Euro 6d Temp kibocsátási normáknak megfelelő, jól karbantartott gázolajos autót használva felesleges a levegőminőség miatt álmatlanul forgolódnunk, ezernyi komolyabb tényező rontja a lakott területek környezetét.
Egyelőre még a tervezett korlátozások miatt sem kell aggódnunk, Magyarországon szó sincs ilyesmiről, az Euro 3-4 kategóriába tartozó, valódi koromokádó dízelek is vígan használhatóak, egy frissen vásárolt gázolajos típus pedig vélhetően életciklusa végéig sehonnan sem lesz kitiltva sem itthon, sem külföldön.
Egyelőre még a tervezett korlátozások miatt sem kell aggódnunk, Magyarországon szó sincs ilyesmiről, az Euro 3-4 kategóriába tartozó, valódi koromokádó dízelek is vígan használhatóak, egy frissen vásárolt gázolajos típus pedig vélhetően életciklusa végéig sehonnan sem lesz kitiltva sem itthon, sem külföldön.
Nehéz megjósolni pontosan merre is alakul a dízelmotorok életpályája. Jelenleg a benzines, hibrid típusokért rajong a piac, ugyanakkor a fent említett előnyök miatt még évekig keresett megoldás lesz a dízel technológia a személyautókban is. Továbbra is várhatóak új motorok és a dízel modellek egyfajta különlegességként szerepelhetnek majd a gyártók kínálatában. Bár vannak ilyen jóslatok is, nem feltétlen kell attól aggódni, hogy a másodlagos piaci értéke majd jelentősen romlana a gázolajos hajtáslánccal szerelt járműveknek. Szakértők szerint kisautók esetén a távoli jövőben csökkentheti az értéktartást a dízelmotor, de a közepes és annál nagyobb autók esetén akár erős értéktartásra is lehet számítani.
SCR és Adblue, a dízelek megmentői
Az AdBlue és az SCR (szelektív katalitikus redukció) bevezetésével csökkent igazán a dízelek nitrogén-oxid-kibocsátása.
Az AdBlue folyadék az SCR-rendszerrel szerelt járművek adalékanyaga, amit a jármű egy külön erre a célra elhelyezett tartályban visz magával. Az adalékot az SCR-rendszer felhasználástól függően a szükséges mennyiségben a kipufogórendszerbe juttatja, ahol a megfelelő hő hatására (250 C° felett) ammónia szabadul fel belőle, ami reakcióba lép a kipufogógáz nitrogén-oxidjaival és azokat nitrogénné és vízzé alakítja. Utántöltése egyszerű, nem igényel komoly szakmai képzettséget.
Az AdBlue folyadék az SCR-rendszerrel szerelt járművek adalékanyaga, amit a jármű egy külön erre a célra elhelyezett tartályban visz magával. Az adalékot az SCR-rendszer felhasználástól függően a szükséges mennyiségben a kipufogórendszerbe juttatja, ahol a megfelelő hő hatására (250 C° felett) ammónia szabadul fel belőle, ami reakcióba lép a kipufogógáz nitrogén-oxidjaival és azokat nitrogénné és vízzé alakítja. Utántöltése egyszerű, nem igényel komoly szakmai képzettséget.
