1971 márciusában mutatták be, azaz idén 50 éves a 127-es Fiat. Olyan sikeres volt, hogy három évvel később már több mint egymillió darabot eladtak belőle.
Fejlesztése már az 1960-as években elindult, elődjének a 850-es Fiat számít, műszaki megoldásait viszont már az Autobianchi autóiban is láthattuk. A Fiat ekkor hagyott fel a farmotoros, hátsókerék hajtásos megoldással, és bevezették a máig megszokott felépítést: a keresztben beépített orrmotort és az elsőkerék hajtást.
Fejlesztése már az 1960-as években elindult, elődjének a 850-es Fiat számít, műszaki megoldásait viszont már az Autobianchi autóiban is láthattuk. A Fiat ekkor hagyott fel a farmotoros, hátsókerék hajtásos megoldással, és bevezették a máig megszokott felépítést: a keresztben beépített orrmotort és az elsőkerék hajtást.
Elsőként a kétajtós változat jelent meg, csomagterének ajtaja külön nyílt, aztán megjelent az a változat, amikor a hátsó ajtó már együtt nyílt a szélvédővel, így sokkal nagyobb lehetett csomagtere. Az autó érdekessége, hogy már gyűrődőzónákat terveztek a karosszériájába, illetve baleset esetén összecsukló kormányoszlopa volt.
A 127-est egy 903 köbcentis, 47 lóerős benzinmotor hajtotta, és négyfokozatú sebességváltóval szerelték. Végsebessége 140 km/óra volt, amely azokban az években nagy dolog volt egy ilyen atótól. Csakúgy, mint korábban a Fiat 500-as, a 127-esből is igazi trendszetter autó lett, gyakorlatilag egy külön kategóriát teremtett, könnyen fenntartható, használható méretű autó volt. A többi gyártó is igyekezett követni ezt a méretosztályt, utána jelent meg a Renault 5-ös, az Opel Kadett, a Ford Fiesta vagy a Volkswagen Poló.
1977-ben jelent meg a Fiat 127-es újabb változata, újabb karosszériával, erősebb motorral, amely 1049 köbcentis és 50 lóerős volt. Készült belőle Sport változat, illetve Abarth-verzió is, amely már 70 lóerős volt. 1979-ben már négymillió eladott példánynál tartottak. Korábban soha nem gyártottak ilyen rövid idő alatt ennyi autót egy típusból a Fiatnál.
1980-ban mutatták be a 127-es ötajtós változatát, 1981-ben pedig megérkezett a dízelmotor, valamint a kombi karosszéria, Panorama néven. 1982-ben kapott még egy újabb ráncfelvarrást, 1,3-as, 75 lóerős motorral szerelték. Még abban az évben megérkezett utódja, a Fiat Uno. A 127-es viszont több országban még sokáig tovább élt, gyártották Brazíliában és Argentínában is, utóbbi országban egészen 1996-ig.
1973-tól Lengyelországban is készültek Fiat 127-esek, olasz és lengyel alkatrészekből, a Jugoszláv Zasztava pedig a Yugot építette a 127-es alapjaira, amelyet egészen 2008-ig gyártottak.
1973-tól Lengyelországban is készültek Fiat 127-esek, olasz és lengyel alkatrészekből, a Jugoszláv Zasztava pedig a Yugot építette a 127-es alapjaira, amelyet egészen 2008-ig gyártottak.
Érdemes megemlékezni arról is, hogy 2013-ban egy magyar autótervező, Obendorfer Dávid megálmodta, milyen lehetne a 127-es modernkori változata. Ennek később megtervezte az Abarth-változatát is.
