Hírek

Németországban a nyaralni induló családok nyári népvándorlása olyan nagymérvű jelenség, hogy már külön becenevet is kapott: “Blechlawine”, azaz fémlavina.

A nyaralási szezonban Európa-szerte hihetetlenül zsúfolttá válnak az utak, s ilyenkor gyakran előfordulnak a láthatóan minden ok nélkül kialakuló fantom-torlódások. Ezek az idegesítő forgalmi dugók szinte mindig emberi hibára vezethetők vissza: valaki irányjelző nélkül sorol be egy másik sávba, figyelmetlenül vezet, önző módon tolakodik, vagy rossz a reakcióideje. Ha pedig valaki emiatt hirtelen fékez, azzal beindul egy láncreakció, hiszen a mögötte haladók is a fékre lépnek, és a kocsisor megtorpan, sőt akár meg is állhat. Ezt a jelenséget vizsgálták a Ford és a Vanderbilt Egyetem kutatói az amerikai Tennessee államban, bemutatva, hogy a Ford-modellekhez rendelhető Adaptív Sebességtartó Automatika széles körű elterjedése csökkentheti vagy egészen ki is küszöbölheti a fantom-torlódások kialakulását. Az Adaptív Sebességtartó Automatika (ACC) a vezető beavatkozása nélkül, automatikusan lassít vagy gyorsít, mindig tartva az elöl haladó autó sebességét.

“Egy vidám családi nyaralás könnyen válhat idegesítővé, ha a forgalom csak vánszorog – különösen akkor, ha utólag rájön az ember, hogy az egész tulajdonképpen minden ok nélkül történt,” mondta Torsten Wey, a Ford Európa vezetősegítő és biztonsági technológiáiért felelős managere. “Arra bátorítjuk az ACC-vel felszerelt Fordok tulajdonosait, hogy nyári túráikon használják ezt az intelligens technológiát, mert ez jelentheti az első lépést a stresszmentes, kellemes autózás felé.”

A Ford egyik zárt tesztpályáján 36 autóval szimulálták a szokványos autópálya-forgalmat, miközben minden jármű vezetője használta az ACC-t. Ezután az autók a rendszer kikapcsolásával is lejátszották ugyanezt a helyzetet, vagyis a vezetők önállóan kezelték a féket és a gázt. Az eredmény: az ACC-t használó járművek sokkal hatékonyabban csökkentették a fékezési hullám hatását, mint azok, amelyekben ki volt kapcsolva a technológia. A lassítási láncreakció még akkor is hasonló mértékben enyhült, ha csak minden harmadik autóban működött az ACC.

“A forgalomszervező kutatók és mérnökök évek óta vizsgálják azokat az intelligens járműtechnológiákat, amelyek mérséklik a forgalmi torlódást – legyen szó akár az egymással kommunikáló autókról, akár az olyan járművekről, amelyek előre felmérik, mi történhet az úton, és képesek reagálni erre,” magyarázta Daniel Work, a Vanderbilt Egyetem professzora. “Ez a bemutató remek lehetőséget teremtett arra, hogy megállapítsuk: a kereskedelmi forgalomban kapható aktív vezetősegítő technológiák arra is használhatók, hogy segítsék a forgalom egyenletes áramlását.”

Az Adaptív Sebességtartó Automatika jelenleg a Ford európai személy- és haszongépjármű-kínálatának 80 százalékához rendelhető meg, sőt a vadonatúj Ford Focusban már a rendszer továbbfejlesztett változata működik, amelynek Stop & Go, Sebességkorlátozás Felismerés és Sávközép funkcióival akár a megállásokkal és elindulásokkal tarkított forgalomban is egyszerű a közlekedés. Egy korábbi, az EU által kezdeményezett és a Ford Kutatási és Innovációs Központja által irányított közös kutatási projekt már kiderítette, hogy az ACC és az Ütközésre Figyelmeztető Jelzés technológiákkal akár meg is előzhetők az autópálya-balesetek, és legalább 5 százalékkal mérsékelhető az ebből eredő sérülések súlyossága; segítségükkel az autósok évente több mint 3 millió órányi tétlen ácsorgást és araszolgatást spórolhatnak meg; valamint 3 százalékkal csökkenthető a személyautók üzemanyag-fogyasztása.

# # #

Háttérinformáció a szerkesztőknek:

• A bemutató során az autók egy zárt, nagy sebességű ovális tesztpályán haladtak három forgalmi sávban (mindegyik sávban 12 jármű), így szimulálva az autópálya forgalmát. A sávokban elöl haladó autók 97 km/órás sebességről 64 km/órára lassítottak, mintha zavar történt volna a forgalomban. Az ACC technológia használata nélkül minden autós erősebben fékezett, mint ez előtte haladó; ez fékezési hullámreakciót váltott ki, ami egyre erősebb lett a kocsisor végénél.
• A kísérletet úgy is végrehajtották, hogy az összes autóban bekapcsolták az ACC-t, méghozzá 100 km/órára, vagyis éppen csak egy kicsit gyorsabbra állítva az első autók tempójánál, hogy az egymás mögött haladó járművek egyenletes áramlatban haladjanak. Ezen a bemutatón az ACC rendszerek szinte minden fékezési szituációban jobban teljesítettek, mint az emberek.
• Az ACC hatékonyan enyhítette a fékezési láncreakció hatását: a sávban haladó utolsó autó sebessége csak 8 km/órával csökkent – ahelyett, hogy állóra fékezett volna.
• A csapat azt is kipróbálta, hogy harmadára csökkentette az ACC-t használó autók számát. Ez már olyan csekély arány, amiről a kutatók úgy gondolták, hogy aligha lehet hatékony a fantom-torlódások kiküszöbölésében. Ám az eredmény még így is hasonló lett, mint akkor, amikor minden autóban be volt kapcsolva az ACC.
• 2017-ben az autósok Németországban évente átlagosan 30 órát rostokoltak a csúcsforgalomban, az Egyesült Királyságban pedig 31 órát. Londonban ugyanez az idő 74 óra volt, vagyis több, mint három teljes nap*
• A forgalmi dugók a német autósoknak 80 milliárd euró, a brit vezetőknek 37 milliárd font többletköltséget okoztak 2017-ben.*
• A Ford a következő modelljeihez kínál Adaptív Sebességtartó Automatikát: Fiesta és Fiesta Van, C-MAX, Grand C-MAX, Kuga, Mondeo, Mustang, S-MAX, Galaxy, Ranger, Tourneo Custom, Tourneo Connect, Transit Custom, Transit Connect és Transit. A Stop & Go, Sebességkorlátozás Felismerés és Sávközép funkciókkal kiegészített ACC a vadonatúj Focus és az új Edge modellekhez rendelhető meg

*INRIX Global Traffic Scorecard, INRIX Research, Graham Cookson, 2018. február