Hírek

Egyre többen vennének használtan is automata váltós kocsit. Áttekintjük a különböző felépítésű váltókat és azok hibalehetőségeit, továbbá tippeket adunk a próbaútra.

Japánban és az Egyesült Államokban hosszú évtizedek óta döntően automatikus váltós autók iránt van kereslet, újonnan és használt autóként egyaránt. Európában és Magyarországon azonban erősen tartották magukat a kézi sebességváltós autók, elsősorban alacsonyabb áruk miatt, mert a modern automatikus sebességváltókkal már nem feltétlenül magasabb a fogyasztás, mint kézi sebességváltóval. Időközben itthon is átrendeződésnek vagyunk tanúi: nemcsak az új autók között emelkedik meredeken az automata váltók részesedése és a kézi sebességváltóval már nem is gyártott autók száma, hanem használtan is egyre nagyobb az igény irántuk.

Egy jól konstruált, a motorhoz szoftveresen is jól illesztett automatikus váltóhoz nagyon gyorsan hozzá lehet szokni. Az elindulásokat minimális stress sem övezi, használatuk nagyon kényelmes, és az is egy szempont lehet használt autó vásárlásakor, hogy az automatikus sebességváltó bizonyos fokig kíméli a hajtásláncot, legalábbis nehezebb széthajtani egy kocsit automatikus erőátvitellel, mint kuplunggal és kézzel váltva. Többféle automatikus sebeségváltófajta létezik, a leginkább elterjedtek talán a hidrodinamikus nyomatékváltós automata sebességváltók. Ez kissé vadul hangozhat, de így hívják ezen váltók főegységét. A formája miatt citromnak is nevezett nyomatékváltó két felében a motor forgómozgása alakítható hajtássá a kerekek számára.

Ezek tekinthetők a hagyományos automatikus sebességváltóknak, de állandó továbbfejlesztésükkel, a csúszás kiiktatásával, amit a fokozatok áthidalásával oldottak meg, egészen hatékonnyá váltak.  Hosszú az élettartamuk, és a fogyasztást sem feltétlenül növelik a kézi váltókhoz képest a szabványos mérési ciklus alapján.

Többek között a Mazdákban és a Peugeot autóiban találkozhatunk velük, bár a legtöbb márka többféle automatikus sebességváltót használ attól függően, hogy az adott méretű, súlyú, teljesítményű autóhoz mit tart a legjobbnak a maga árkategóriájában.

Az utóbbi két évtizedben terjedtek el a kettős kuplungos automatikus sebességváltók DSG, TCT és más neveken. A kettős tengelykapcsolós sebességváltók népszerűek az európai és a dél-koreai autókban is, mind sima belső égésű motorral, mind fejlett hibrid hajtásrendszerek részeként, amire példa a Hyundai Ioniq és a full hibrid Tucson, valamint a Ford számos típusa Powershift-sebességváltóval. A dupla kuplungos sebességváltók jó hatásfokkal működnek és a vezetés örömét erősíthetik.

Felépítésüket tekintve a mechanikus kézi váltókra hasonlító váltóművek, mintha összeházasítanánk két 3 vagy 4 fokozatú kézi váltót, és az egyiket az egyik kuplung, a másikat a másik kuplung iktatja be a hajtásba. A kettős kuplungszerkezet a motor főtengelyéhez kapcsolódik, az egyik tengelykapcsoló a páros fokozatokat, a másik a páratlanokat szolgálja ki, és valamelyik megoldja a hátramenetet is. A váltások során az egyik kuplung oldásával párhuzamosan zárható a másik, emiatt a váltások nagyon gyorsak, nincs érdemi szünet az erőátadásban, a gyorsulási érzet homogén. Két nagy csoportja van a kettős tengelykapcsolós sebességváltóknak: a száraz kuplungos és a nedves vagy olajos kuplungos.

Az olajfürdőben futó tengelykapcsolók az olaj hűtőhatása miatt nagyobb nyomatékú motorokhoz is passzolnak, a száraz kuplungosak a kisebb erőt leadókhoz illenek. Például a 2000 köbcenti körüli benzines és dízelmotorok körülbelül 280-420 Nm közötti nyomatékához jellemzően olajos kuplungos automata váltók kapcsolódnak, míg a nagyjából 160-250 Nm közötti nyomatékcsúcsokat kiszolgálják a száraz kuplungos váltók is. Ezekben a sebességváltókban jellemzően a mechatronika és a váltóvezérlés hibája okozhat költséges kiadást, ahogy a kettős kuplungos egység cseréje is drága, félmillió Ft feletti tétel.

A megoldásnak az az egyik fő előnye, hogy alacsonyabb költségekkel mentesíti a vezetőt a kuplungkezeléstől és a kézi váltástól, ahogy a kézi váltók hatékonysága és kisebb súlya is érv mellettük. Hátrányuk a sok esetben kényelmetlen működés, a váltásokat kísérő bólogatás a kapcsolások közben. Mivel használt autókban a kuplungot kiemelő szerkezettel és a kapcsolásokat végző aktuátorokkal is lehet gond, érdemes inkább valódi automatikus sebességváltót választani. Ez is jóval bonyolultabb és drágábban felújítható szerkezet egy sima manuális sebességváltónál, de az igazi automaták kapcsolási komfortja lényegesen jobb, mint az automatizált kézi váltóké.

Emiatt is nagyon fontos, hogy a próbaúton igyekezzünk felismerni a váltóhibákat. Súlyos gondra utalhat, ha a váltó üt, a váltások nem puhák és gördülékenyek, akár felfelé, akár lefelé. Az is gond, ha a váltó ide-oda ingadozik két fokozat között, fel-, majd visszakapcsol. Az elindulások is legyenek finomak, lágyak. Előfordulhat, hogy az eladó azt állítja, egy olajcsere megoldja a váltógondot. A valóság ezzel szemben sokszor inkább az, hogy az olajcserén, mint a legkisebb költségű kísérleten a váltó javítására, rég túl van az autó, csak nem hozott eredményt.

A váltófolyadék elhasználódik, kopadékkal szennyeződik, romlik az olajszűrő szűrési képessége is, tehát az automatikus sebességváltókban nagyon is érdemes olajat cserélni. Ennek periódusa függ az autó használatától, például autópályás döngetéstől, rendszeres mélygarázsos kiállástól, nehéz utánfutó vontatásától.

Valahol 60-100 ezer kilométerenként ez a főegység megérdemli a friss váltófolyadékot, amivel meghosszabbítható a sebességváltó élettartama. A váltóolajjal együtt a váltó olajszűrőjét is cserélni kell. A CarNet márkaszervizeiben dolgozó, tapasztalt és magas fokon képzett szakembereink örömmel adnak tanácsot az olajcserékkel kapcsolatban.

Fontos az automata kocsik használatában, hogy a motor beindítása után mindig várjunk 20-30 másodpercet, amíg a váltóban felépül az olajnyomás, és csak ezt követően vegyük ki a fokozatválasztót parkolóállásból!